Megjelenésének várható időpontja: 2020. december 1.

Az ​éjféli égbolt 2 csillagozás

Lily Brooks-Dalton: Az éjféli égbolt Lily Brooks-Dalton: Az éjféli égbolt

Augustine-t, ​a zseniális, idős asztronómust csak a csillagok érdeklik. A tudós évek óta elszigetelt kutatóállomásokon él, és az eget tanulmányozza, hogy felderítse az univerzum létrejöttét. A mostani állomásán, egy sarkvidéki kutatóbázison viszont katasztrofális eseményről kapnak hírt, és evakuálják a dolgozókat, ám Augustine makacsul megtagadja a munkája félbehagyását. Nem sokkal a többiek távozása után felfedez egy rejtélyes gyermeket, Irist, és észreveszi, hogy a rádiófrekvenciák elnémultak. Magukra maradtak.

Ugyanebben az időben Sullivan éppen az Aether fedélzetén repül hazafelé a Jupitertől. Ő és a csapata többi tagja az első olyan űrhajósok, akik ilyen mélyen merészkedtek az űrbe, és Sully már megbékélt az áldozatokkal, amelyeket ez megkövetelt tőle: a lánya hátrahagyásával és a házassága felbomlásával. Az útjuk eddig sikeres volt, de amikor a Küldetésirányítás magyarázat nélkül elhallgat, Sullynak és társainak el kell gondolkozniuk azon, hogy hazatérnek-e… (tovább)

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2020
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634198239 · Fordította: Farkas Veronika · Megjelenés időpontja: 2020. december 1.

Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 147

Kívánságlistára tette 277

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

ProKontra P>!
Lily Brooks-Dalton: Az éjféli égbolt

Az éjféli égbolt érdekes történet, elgondolkodtató mondanivalóval. A regény legfontosabb üzenete a megbocsájtás az elfogadás és az elengedés. És a legfontosabb elemei a túlélés, a félelem és a magány. Nem a katasztrófára fekteti az írónő a hangsúlyt, hanem arra, ami utána van, mindezt úgy, hogy sem mi olvasók, sem a szereplők nem tudjuk, hogy mi történt valójában. A félelmeinkre alapoz. Hogy mire gondolok? Mitől fél az ember leginkább? Attól, amit nem tud, ami ismeretlen számára, és persze a magánytól. A félelem az emberi léthez tartozik, elengedhetetlen, mert ez tart életben minket, egyfajta védelmi mechanizmusként működik. A földön közel nyolc milliárd ember él, mégis sokan érzik magányosnak magukat, akkor is, ha közben rengeteg ember veszi körbe őket. Akkor most képzelj el egy olyan világot, amelyben egyedül vagy. Amelyben történt valami a Földdel, és szinte biztosra veheted, hogy egyedül maradtál. Nem szólhatsz senkihez, nem ölelhetsz meg senkit, nem mesélheted el a félelmeidet, a napjaidat, a gondolataidat, magányos vagy, ráadásul nem tudod mi történt, és kideríteni is képtelenség. Most állj meg egy percre és gondold át újra, amit írtam. Félelmetes, igaz? Lily Brooks-Dalton zseniálisan gyúrta egybe ezeket az érzéseket, és kíméletlenül vetette papírra, hogy aztán az olvasó görccsel a gyomrában olvassa azt, amitől a leginkább retteg. Rámutat arra, hogy nem értékeljük igazán azt, amink van, hogy mindig többet és többet akarunk, változást a napjainkba, karriert és fényűzést, de van az a pillanat, amikor rájövünk, hogy ezek mit sem érnek és csak elvesztegettük az időnket. Próbáljunk szembenézni az elkerülhetetlennel, önmagunkkal, a múltunkkal és éljük meg a jelenünket.

Teljes értékelés:
https://prokontra.net/2020/11/23/lily-brooks-dalton-az-…

15 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Andy Weir: A marsi
Carl Sagan: Kapcsolat
Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Napvihar
Amie Kaufman – Meagan Spooner: These Broken Stars – Lehullott csillagok
R. J. Hendon: Nightingale
William R. Forstchen: Egy másodperccel később
Ezekiel Boone: Kirajzás
J. R. dos Santos: Életjel
Robert Jackson Bennett: Horzsolások
On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik