Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Go-go girl és a halott örökös (Addison Holmes 3.) 73 csillagozás
Addison Holmes lassan okleveles magánnyomozó lesz, ha egyáltalán kihúzza az élők sorában a vizsga időpontjáig… Szokás szerint minden összekuszálódott körülötte, egyre több a megoldandó ügye, váratlanul eltűnt örökösök és DNS-minták nyomában jár. Ráadásul betoppan hozzá a szertelen, vagány festőművész nővére, otthonában pedig távcsövek szegeződnek rá. Foglalkoznia kellene a helyi gengszter fenyegetésével is, aki kilátásba helyezi, hogy elteszi láb alól, hiszen a lány kénytelen egy kábítószerügyletbe beleütni az orrát.
Nagy szerencséje, hogy ismét a két ellenállhatatlan nyomozó, a titokzatos Nick és a munkában kegyetlen hajcsár Savage ügynök védelmét élvezi.
Ki szereti őt jobban, ki a figyelmesebb, és melyikükhöz húz a lány szíve? Ha minden jól megy, végre összefutnak a szálak…
Addison élete veszélybe kerül, szerencsére ő nem vesz erről tudomást, van elég baja… Otthonában szinte állandó szereplőkké válnak a szomszédokból verbuválódott önkéntes polgárőrcsapat… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 2013
Enciklopédia 2
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 8
Most olvassa 2
Várólistára tette 17
Kívánságlistára tette 9
Kiemelt értékelések
Egyértelműen az eddigi legjobb rész.
A sztorinál most először éreztem azt, hogy alaposan átgondolt és a vége tartogatott pár meglepetést, amikor is összefutottak a szálak. A könyv elején még eszembe se jutott volna, hogy ki állhat a háttérben.
A humor is nagyon átjött, a szereplők is hozták a szokásos formájukat. Rosemariet a fura ruháival és stílusával még mindig imádom, Addison anyukája még mindig nagyon délies és Addison is megmaradt a kelekótya nyomozónak. Aminek különösképp örültem, hogy Nickről és családjáról is derültek ki érdekes dolgok.
Amiért viszont a fél csillagot levontam, az egyrészt a Nick-Addison huzavona, másrészt pár irracionális jelenet, mint például spoiler. Összességében viszont imádom, és sajnálom azt, hogy már csak egy rész maradt hátra a sorozatból.
Ez a rész már nem igazán jött be. Leszámítva a nyomozásokat, folyamatosan azzal telt az idő, hogy azon agyalt Addison, hogy mennyire odavan Nickért, de nem biztos benne, hogy Nick is odavan érte és ott van Savage is, talán ő is jó lehet…A vége jó lett, de most nem nyűgözött le a történet.
Igen, igen és igen! Végre minden szívfájdalom nélkül meg tudom adni az öt csillagot, mert ez a rész nagyon betalált! Már a Prológus se volt semmi, szinte az első oldalak után megfájdult a hasam a nevetéstől, de aztán a Savage előli autós menekülés (ez volt a kedvencem), Rosemarie kalandos magánélete, Phyllis anyai „gondoskodása”, az SZBE és a NYUL… istenem, ha csak eszembe jut, már megint nevetnem kell! Mindemellett pedig kaptam egy pörgős, izgalmas, romantikával és némi erotikával átszőtt nyomozós történetet, egy nagyon-nagyon durva függővéggel.
Hol a folytatás?!
Valami könnyed, zéró agymunkát igénylő könyvhöz volt kedvem, ami egyben romantikus is. Jó választás volt a go-go girl 3. rész, mert hozta a humort és a szerelmi bonyodalmakat, amolyan Addison Holmes verzióban.
Krimikedvelőként fanyaloghatnék, hogy ebben a kötetben a krimi, meg a nyomozás az inkább csak egy keretet adott Addison szerelmi életéhez, de most ezt el tudom nézni. Valószínűleg, ha nem vagyok ilyen hangulatban, akkor most egy kicsit a krimi rész miatt csalódott lennék.
Addison egyébként hozza a szokásos formáját: hullákba botlik, töri-zúzza magát, és már két férfi iránt is elég erős testi vágyakat érez. Már csak az a kérdés, hogy a szíve kihez húz? :-) A szerencsétlenkedést jó humorral tálalja az írónő, nálam legalábbis betalált, a végére meg egy szép kis meglepetést tartogatott, ami miatt muszáj volt folytatni.
Ezen a részen is remekül szórakoztam, talán még jobban, mint az előzőn. A krimi szál is fordulatosabb volt, Addison és Nick között ugyanúgy szikrázik a levegő, mint eddig, ráadásul a kapcsolatuk sem toporog egy helyben, hanem halad előre, még ha csak apró lépésekben is. Tetszett, hogy Nicket jobban megismerhettük, és imádtam Addison családját meg Rosemaryt, tiszta őrült mindenki közülük, de a szerethető fajta őrült. :D
Na ez a rész teljesen kész volt. Maga a történet is jó, de az új szereplők?? A szomszédok, akik megvédik a környéket, a hibbant tesó felbukkanása, és ugyan nem új szereplő, de Kate is okozni fog meglepetéseket. Itt maga a nyomozás nem akkora durranás, de azért az öregek otthona nem semmi. Szép kis kertészetük van. Rosemarie megint hozta a formáját. Imádtam a csajt. Na meg Addison anyukája sem semmi. Szabad szellem, azt meg kell hagyni. Jókat nevettem ezen a könyvön. Azért azt picit sajnáltam, hogy Nick és Addison annyit huzakodott egymással.
Nem igazán tudom eldönteni, hogy három és fél vagy négy csillag. De most jó hangulatom van, legyen négy.
Még mindig nem az igazi. Addison sokszor még mindig irritáló, főleg, hogy folyton a pasik körül forog a huzavona.
Továbbra is tartom, hogy ez egy gyengébb minőségű Evanovich utánzat, de persze ez nem baj, csak Hart tarthatná jobban az arányokat. Konkrétan a könyv utolsó 10 oldalán történt valami eksön. És ennyi.
Ja igen, és a korrektúra hagy maga után kívánnivalókat. A könyv folyamán pl csak háromszor „hordták ki lábon az infarktust”…
Ez most jólesett. Annyira, hogy gondolkodás nélkül vetettem magam a folytatásra. Hála a molyocskáknak, akik pozitívan nyilatkoztak a sorozatról, mert én simán leírtam az első rész után. Könnyű kis csajos kikapcsolódás, minden hibájával együtt. Szingli fejvadász rajongóknak mindenképp megér egy próbát.
Ez a sorozat minden résszel egyre jobb és jobb lesz. Az első is tetszett már, jól szórakoztam rajta, de a poénok mégsem ütöttek akkorát, mint vártam. Aztán a második már kicsivel többször megmosolyogtatott, most pedig azt mondom, eddig ez a legjobb. Nem tudom, ennek van-e köze a fordítóváltáshoz, de számomra biztosan, ez a legviccesebb rész. Addison természetesen hozza a formáját, és az előző kötetben megkedvelt Rosemarie nélkül sem lenne teljes a sztori. Sok benne a kiszámítható dolog, mégsem laposodik el, mert mindig jön egy újabb fordulat, ami miatt muszáj csak még egy fejezetet olvasni. Tulajdonképpen nem is tudok olyan (természetesen a jó oldalon álló) szereplőt mondani, akit ne kedveltem volna meg. Az SZBE tagjain éppúgy jókat röhögtem, mint Addison – kicsit idegesítő, de hatalmas figura – anyján, vagy épp Phoebe-n. És akkor a két macsóról még nem is beszéltem. Habár a Lopott Ékkő végén azt mondtam, Savage kicsit szimpatikusabb, Nick ebben a részben visszaszerezte a vezető pozícióját. :)
Azért meglepetések is várnak az olvasóra, nekem például eszembe nem jutott volna, hogy pont az a gyilkos, aki…
És természetesen az írónő megint elérte, hogy tűkön ülve várjam a folytatást. Mégis hogy képes PONT EZZEL a mondattal befejezni? Bosszantó, még akkor is, ha számítottam erre a fordulatra. Tudtam én, hogy várnom kellett volna még egy kicsit ezzel a résszel… most várhatok a következőre.
Szerintem kezd fejlődni a sorozat. Addison még mindig vonzza a bajt, és tényleg néha nagyon bénázik, de végre használja a fejét is, és nem csak arra, hogy a fiókokba, polcokba, ajtókba vagy éppen a padlóba verje. A nyomozás persze csak másodlagos, de mégis halad előre együtt Addison elég bonyolult szerelmi életével. Savage végre megkapja, amit akar, vagy Nick rájön, hogy nagyot hibázott, amikor otthagyta Addisont a kórházban? Bevallom nekem mindkét pasi szimpatikus a maga módján, és Addison sincs könnyű helyzetben. Savage-ről kiderül, hogy barátként is tud viselkedni, de igazi FBI ügynökként azért mindig vannak hátsó szándékai. Nick pedig elég kitartó tud lenni, ha valamit el akar érni. A könyv humora sokkal jobban hatott, mint eddig, ehhez erősen hozzájárultak az öregek otthona szexmániás lakói az SZBE szedett-vedett csapata és Rosemarie szerelmi élete. A cselekmény szerintem egy kicsit gyorsan ért véget. Az utolsó oldalakon nagyon pörögtek az események, és nagyon gyorsan a helyére kattantak a dolgok. Az írónő viszont nagyon ért a függő végekhez. Az az utolsó mondat…
Könnyed, vicces kikapcsolódás volt.
Népszerű idézetek
Az ajtófeltörés fortélyait YouTube videókat nézve sajátítottam el és a házam hátsó ajtaján gyakoroltam.
8. oldal
– Utálok futni, edzeni, izzadni, jógázni, nem is beszélve azokról az átkozott felülésekről.
[…]
– Miért várják el a nőktől, hogy ilyeneknek tegyék ki a testüket? A társadalom nem tudja, hogy nekünk, nőknek puhának és gömbölydednek kellene lennünk és egész nap pitét sütnünk?
– Ha jól látom, a feminista szervezetek nem téged hívogatnak egész nap.
– Hol vagy? – suttogom.
– Pont most fordulok be az utcádba. Elkéstem?
– Nem, de van egy kis gond! Savage a háza előtt áll, és nem akarok vele találkozni. Majd kirohanok és beugrom a kocsiba, még mielőtt hozzám tudna szólni, te meg gyorsan gázt adsz és elhajtasz.
– Jézusom – hallom, hogy nehezebben lélegzik a vonal túloldalán. – Izzad a tenyerem. Tudod, hogy nem bírom a stresszt.
[…]
– Nem hiszem, hogy gengszterek sofőrjének születtem – mondja végül. – Néha egy kicsit túlpörgöm a dolgokat.
– Semmi gond. Ha valaha bankrablásra adnám a fejemet, majd valaki mást hívok.
És igen, pontosan tudom, hogy jobban állnék anyagilag, ha végre egyszer meg tudnám állni, hogy lenullázzam a hitelkártyámat, de a fagyi nem mindig elég, hogy felvidítson. Egy lánynak néha cipő kell!
A sorozat következő kötete
Addison Holmes sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Elle Cosimano: Finlay Donovan bedobja magát 90% ·
Összehasonlítás - Meg Cabot: Csúcsformában 85% ·
Összehasonlítás - Janet Evanovich: A négy fejvadász 93% ·
Összehasonlítás - Joanne Fluke: Epertorta és gyilkosság 83% ·
Összehasonlítás - Susan M. Boyer: Délvidéki pezsgés 81% ·
Összehasonlítás - R. Kelényi Angelika: Mesés Marrákes 92% ·
Összehasonlítás - Jennifer Crusie: Száguldás a szerelembe 84% ·
Összehasonlítás - Ella Barrick: Halálos keringő 74% ·
Összehasonlítás - J. D. Robb: Halálos ünnep 90% ·
Összehasonlítás - Julie James: A hamis partner 88% ·
Összehasonlítás