Cigány ​népismereti tankönyv a 7-12. osztály számára 1 csillagozás

Részlet ​a könyvből: A ROMA NYELVRŐL Magyarországon három népesebb és több kisebb cigánycsoport él. Ezek népesebb csoportjai a magyarcigányok, az oláh cigányok, illetve a beások. A hazai cigányság döntő része – mintegy kétharmada – magyar anyanyelvű. Kisebb részük, az oláh cigányok (a cigányság mintegy 21%-a) beszélik az indiai eredetű cigány nyelvet (romani vagy lovári nyelv), a harmadik csoportnak (beások) pedig a román nyelv egyik nyelvjárása, a beás nyelv az anyanyelve. A beás cigányok saját magukat anyanyelvükön baiasi-nak nevezik, ami magyarul bányászt jelent. Elődeik aranymosással foglalkoztak a román nyelvterületen, amely a bányászság egyik formájának tekinthető. Emellett famunkákat is végeztek. Például teknőt, fakanalat, gyúródeszkát készítettek a környező lakosság számára. Amikor az aranymosó foglalkozásra már nem volt szükség, az utóbbi került előtérbe. A mai Magyarország területére is így kerültek a múlt század második felében. Élnek Magyarországon kisszámban… (tovább)

Részlet ​a könyvből: A ROMA NYELVRŐL Magyarországon három népesebb és több kisebb cigánycsoport él. Ezek népesebb csoportjai a magyarcigányok, az oláh cigányok, illetve a beások. A hazai cigányság döntő része – mintegy kétharmada – magyar anyanyelvű. Kisebb részük, az oláh cigányok (a cigányság mintegy 21%-a) beszélik az indiai eredetű cigány nyelvet (romani vagy lovári nyelv), a harmadik csoportnak (beások) pedig a román nyelv egyik nyelvjárása, a beás nyelv az anyanyelve. A beás cigányok saját magukat anyanyelvükön baiasi-nak nevezik, ami magyarul bányászt jelent. Elődeik aranymosással foglalkoztak a román nyelvterületen, amely a bányászság egyik formájának tekinthető. Emellett famunkákat is végeztek. Például teknőt, fakanalat, gyúródeszkát készítettek a környező lakosság számára. Amikor az aranymosó foglalkozásra már nem volt szükség, az utóbbi került előtérbe. A mai Magyarország területére is így kerültek a múlt század második felében. Élnek Magyarországon kisszámban németcigányok (szintók) is, akiknek nyelvében néhány francia eredetű szó is megtalálható. Cigány anyanyelvűek a kárpáti cigányok, akik Magyarországon már csak néhány Nógrád és Pest megyei faluban találhatóak. Nagyobb számban Szlovákiában élnek, az úgynevezett szlovák vagy szerviko cigányok között. Ez a két nyelvjárás (a romungro és a szerviko) igen közeli rokonságban áll egymással. A magyarországi cigányság mintegy fele kétnyelvű, azaz egyaránt használja a lovári vagy a beás nyelvet, illetve a magyart.