Az ​új birodalom (Égvilág 3.) 62 csillagozás

Licia Troisi: Az új birodalom

Dubhe ​nem vesztegetheti tovább az idejét. Dohor, Napföld zsarnoki uralkodója a Gyilkosok Szektájával (Gilda) szövetkezve véres hódító hadjáratot folytat Égvilág ellen. A Gilda nem titkolt célja a szövetséggel az, hogy Nihal unokájának (San) a testében feltámassza Astert. A jó öreg Idora bízzák a fiút, hogy akár élete árán is megóvja őt. Lonerin és Sennar úton vannak, hogy a hatalom ősi varázstalizmánját – amely újra háborút szíthat a népek közt – megszerezzék. Dubhe viszont nem várhatja ölbe tett kézzel, míg a király megadja magát, hiszen karján lüktet az átok pecsétje és csak egyetlen módon tud megszabadulni tőle: meg kell ölnie Dohort, méghozzá a lehető leghamarabb. Minél inkább kitörni készül belőle a fékezhetetlen Vadállat, annál erősebb az elszántsága, hogy küldetését végrehajtsa. Megismeri Learcot, Dohor fiát, akiben hasonló vadság tombol, mint benne. A végső csatában, amikor úgy tűnik, az összes küldetés dugába dőlt, mindenkinek számot kell vetnie a múltjával, de Égvilág… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2007

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2012
464 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632452487 · Fordította: Megyeri Zsuzsanna

Enciklopédia 16

Szereplők népszerűség szerint

Dubhe · Lonerin · Learco · Ido · Nihal · Dohor · Forra · San · Sennar · Sulana · Talya · Theana

Helyszínek népszerűség szerint

Égvilág


Kedvencelte 19

Most olvassa 5

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 83

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Navi P
Licia Troisi: Az új birodalom

Méltó befejezése egy nagyon jó trilógiának. Szerettem a szereplőket, bár némelyiknek néha tudtam volna adni egy-egy anyait :) Lonerin, San.
A gonoszt legyőzték, a szerelmesek egymásra találtak, a veszteségeket bizony megkönnyeztem. Viszont az epilógusban megemlíthette volna a szerzőnő spoiler párosát, mi lett velük utána. Vagy kapnak egy külön könyvet? Az jó lenne, látok bennük lehetőséget :)
Az előző könyvekhez képest néha kicsit "könnyebb"nek éreztem a nehézségeket, de így is voltak akadályok bőven.
Szerintem valamikor újra fogom olvasni a sorozatot :)

2 hozzászólás
>!
Katara_Phoenix P
Licia Troisi: Az új birodalom

Őszintén hiányozni fog Égvilág, csodálatos a történelme. Az egész meseszép.
A korábbi részben jöttem rá, hogy Soana spoiler, itt ugyanez volt a helyzet Sulanával is. Amennyire kár volt Soanáért, annyira megérdemelte Sulana. Csapnivaló királynő volt, és még csapnivalóbb anya. Cseppet sem volt jobb Dohornál! Ha nem lett volna ilyen gyenge, és „fáradt”, ha kitartott volna még egy kis ideig, jópár életet megmenthetett volna. Gyűlöltem, ahogyan a fiával bánt. Addig rendben, hogy spoiler
Learcoban kellemesen csalódtam, csodálatos férfi érett belőle, a körülmények dacára is. Nagyszerű ellenpéldái akadtak – még ha nem is sok. Nem is számítottam rá, hogy spoiler. Mindenesetre, nagyon örültem, hogy így alakult, és, hogy Learco nem engedte el őt. :)
Dubhe sokat változott, engem mondjuk nagyon irritált, hogy ennyire sírós lett. Végre elengedte a balesetet, elengedte a Mesterét, és nem félt a haláltól sem. Már nem volt olyan kickass,mint korábban, viszont sokkal inkább hasonlított egy korabeli lányra.
De, végülis mi történt Jennával? Dubhe még jóval korábban megígérte neki, hogy spoiler
Akármennyire szerettem Idót és Sennart, spoiler

Az epilógust nagyon szerettem, a többiek sorsáról is szívesen olvastam volna még, de talán a lényeg: Égvilág sorsa szépen rendeződött. Sajnálom, hogy véget ért. :(

>!
Masni3
Licia Troisi: Az új birodalom

Új kedvenc sorozatom lett!!
Hihetetlen hogy Dubhe miket képes túlélni. Erős, egyedi és kemény csaj. Nagyon megszerettem őt, ahogy a többieket is. Theana nagyon meglepett. Amilyen gyenge és nyápic volt az elején a végén annyira kemény és határozott lett. Lonerin. spoiler Lonerin más lett, mint az előző kötetekben.
Learco pedig… spoiler Annyira szép az ő szerelmük. Ahogy támogatják és megmentik egymást. Vigaszt lelnek egymásban, és meg is érdemlik mindketten. Imádom
A végén a hallottakat is sajnáltam, spoiler de megérdemlik a pihenést. Mindenüket odaadták, hogy a fiatalok élhessenek.
Vér és szenvedés, boldogság és halál is játszik benne, ami nekem tökéletessé teszi ezt a történetet.

>!
Dr_Szöszi
Licia Troisi: Az új birodalom

Az egész trilógiából ez lett a kedvenc részem. Mindig történt valami, sosem állt egy helyben a cselekmény, úgyhogy örülök hogy elolvastam. Továbbá ebben a részben még jobban megkedveltem Learco karakterét.

>!
Dolostiel
Licia Troisi: Az új birodalom

Ez egyszerűen borzalmas volt. Azt se tudom hol kezdjem a jellemzést!
Már az első kettő rész sem volt épp remekmű, de azokban legalább megcsillant a fantázia, az alapvető jó ötlet, amiből ez a sorozat született, és bár a kivitelezés szörnyű lett, legalább valami egyedit olvashattunk. Na ennek nyoma sincs a 3. részben. Semmi fantázia, egyediség. Az egész már az első 10 oldal után teljes egészében kiszámítható.
A karakterek mindegyike szánalmas, hisztis, logikátlan agyhalott lett, még azok is akikre az előző kötetekben számítani lehetett. A főszereplő életképtelensége most is megnyilvánul.
De ami a legjobban felidegesített:
1. A párbeszédek abszurditása. Egyszerűen életidegen módon beszélgetnek egymással a karakterek. Olyanokat mondanak el, amiket a viselkedésükből kellene, hogy kiderüljön, de persze ott semmit sem tapasztalunk belőle, inkább az ellenkezőjét. Ráadásul túl direkt, mint egy narráció. Borzalmasan szenvedtem miatta.
2. Cselekmények logikátlansága, fizikai képtelenségek. Az írónak nem ártott volna ha utánanéz hogyan is működnek a dolgok a valóságban. És ezt nem csak a harci jelenetekre értem, amiket jobb lett volna ha meg se próbál papírra vetni. Most a hétköznapi dolgokról beszélek, mint pl.: 3 napig étlen-szomjan, nagyon kevés oxigénnel, hidegben folyamatosan csak egy helyben ülni. Vagy milyen hatása van a valóságban 50!!! korbácsütésnek. Mennyi idő alatt gyógyul egy csontig hatoló sérülés (mert megsúgom, hogy nem egy nap alatt) stb.
És a befejezés…azt nem emlegetem fel, hogy mézes-mázas boldog befejezést kapott, mert ez érthető egy ifjúsági fantasy esetében. De érdekes módon az egyik legfontosabb szálat (San) teljesen nyitva hagyta. Gyakorlatilag a főszereplőn kívül mindenki más sorsa nyitott maradt.
Egyedüli pozitívum, hogy végre véget ért a sorozat, és biztos, hogy soha többé nem olvasok ettől a szerzőtől semmit sem!

>!
Vivogle
Licia Troisi: Az új birodalom

Ilyen egy jó befejezés. A második résznél kicsit megijedtem, mert minőségromlást tapasztaltam az elsőhöz képest, de ezzel most minden rendben volt. A szereplők végre igazán magukra találtak, legfőbbképpen persze Dubhe, de Lonerin, Learco, és Theana karakterének kibontása is nagyon élvezetes volt, tartogattak meglepetéseket magukról ők is. Különösen tetszettek az erkölcsi kérdések, amiket boncolgatott a regény, bűnösségről, megtisztulásról, arról, hogy a gyilkosság helyes lehet-e bizonyos helyzetben. Ami teljesen új problémafelvetés volt számomra, és más könyvben még nem találkoztam vele, az az volt, hogy az öregeknek bele kell-e, egyáltalán bele szabad-e avatkozniuk a fiatalok háborújába? A felvetés jogos és a rá adott válasz is korrekt volt. Ezzel a könyvvel az írónő megpecsételte sorsát, a kedvenc íróim közé kerül.

>!
Leobelo P
Licia Troisi: Az új birodalom

Eszméletlen jó befejezés! Mondtam én, hogy találkozunk még Learcóval. :) Őt nagyon megkedveltem. San viszont… Jó, tudom, hogy csak egy gyerek, elveszítette a családját, de akkor is. Hogy lehet valaki ennyire idióta, önző marha?! Mást nem tudok rá mondani, főleg, hogy Ido el is magyarázta neki a dolgokat. Jó, a nagyszülei hősök voltak, neki is van varázsereje, de néha használhatta volna az eszét. De nem. Mindegy, az ő döntése miatt egy nagyon izgalmas befejezést kaptam. Az viszont számomra nem derült ki, hogy San a végén hova ment Oarf-fal (remélem, jól írtam le a nevét).
Ezzel a trilógiával az írónő sikeresen elfeledtette velem a másik sorozatát, ami a fő karakter miatt szinte olvashatatlan. Ezt a sorozatot még biztos, hogy többször is elolvasom.

>!
Banshee
Licia Troisi: Az új birodalom

Egy kalandos, letehetetlen fantasy véleményem szerint tökéletes lezárását olvashattam az Égvilág utolsó részében. :)
Maga Égvilág egy nagyon szépen felépített birodalom, teljesen el tudtam veszni a múltbéli utalásokban és helyszínekben és mint egy krónikát olvastam a sorozatot lapról-lapra.

>!
Lalauda
Licia Troisi: Az új birodalom

Ezt a részt is nagyon szerettem, bár ez is kicsit más volt, mint az első vagy a második. Jó volt Learco karakterét kicsit jobban megismerni. Dubhe is sokat változott, végre tényleg elengedett dolgokat a múltjából.
Kicsit visszajöttek az első rész erkölcsi kérdései is bár igazából az egész történetben jelen voltak, és úgy érzem ezek is feloldódtak a végére.

>!
obietero
Licia Troisi: Az új birodalom

Ez egy nagyon jó trilógia lehetett volna, de végig hiányzott belőle valami. Túl sokszor futottuk ugyanazokat a köröket, Dubhe belső vívódása számomra már unalmassá vált, bajtársáé hasonlóképpen. Az első rész még mellőzte a szerelmi szálat, az tetszett a legjobban, de amint bekerültek hímneműek a képbe, nagyon rossz irányba tért le a kijelölt útról a történet. Nem szeretem, mikor a legnagyobb világválság közepette is az a legfőbb dilemmája főhősünknek, hogy vajon megérdemli-e a csávót. Annyira béna… Emellett a korábban érdekesnek tűnt szereplők is teljesen meghülyültek, rosszabbnál rosszabb döntések… Na és a tőmondatok!! Legszívesebben az egészet átszerkesztettem volna, utálom a három szavas mondatokat! Pedig annyira ígéretesnek indult, és annyira tetszik maga Égvilág.


Népszerű idézetek

>!
Katara_Phoenix P

– Mi a baj, San? – hallatszik édesanyja lágy hangja.
– Félek.
– Mitől?
– Látok valamit a sötétben.
Anyja kedvesen felnevet, és gyengéden így szól.
– Gyere ide!
Két kar fonódik köré, és érzi a lepedő friss, tiszta illatát.
– Nem kell félni. A Nap ilyenkor elmegy pihenni, de néhány óra múlva újra felkel. Aludj, és meglátod hamar itt a reggel. Majd én őrzöm az álmod.

355. oldal

Kapcsolódó szócikkek: San · Talya
>!
Masni3

– A múlt démonai nem nyugszanak sosem. Minden tettünk visszaüt ránk és a bőrünkbe ég, akár egy pecsét nyoma.

>!
Cheril

A gyűlölet is elmúlik egyszer. (…) Belefáradsz. Néha még felparázslik, aztán elhamvad. (…) De a végén elmúlik.

223. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gyűlölet · Sennar
>!
Katara_Phoenix P

Az éjszaka, mint rég nem látogatott szerető, úgy fogadta a lányt: elégedetten és cinkosan.

176. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dubhe
>!
Habók P

A tenger dübörgő morajlását hallgatta. Azt gondolta, hogy ha a fájdalmát ki lehetne hangosítani, leginkább ehhez hasonlítana.

Úton a szakadék felé

>!
Vivogle

Már van miért élnem, tehát meg is halhatok.

278. oldal

>!
Katara_Phoenix P

Olyan, mint én, amikor anyám ajtaja előtt kuporgok éjszakákon át, azt várva, hogy kijön és megsimogat. Olyan, mint én, amikor a csata végeztével visszavonulok a sátorba, és a meggyilkolt emberek szelleme kísért.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dubhe · Learco
>!
Katara_Phoenix P

Ő Gyilkos, és ezen semmi sem változtathat. Úgy vette fel a ruháit, akár egy szertartásra készülő pap, aztán összefogta a haját, akár egy menyasszony.

243. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dubhe
>!
Cheril

A hősök megöregszenek, és reményvesztetté válnak, az erdők kiszáradnak. Előbb-utóbb minden elenyészik.

341. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sabaa Tahir: Szunnyadó parázs
Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz
Krencz Nóra: A követ
Lana Millan: Raziel
Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban
Gail Carriger: Blameless – Szégyentelen
Rick Riordan: Athéné jele
Richelle Mead: Dermesztő ölelés
Rachel Hartman: Seraphina
Sara Raasch: Hó mint hamu