Kubrick-akció 14 csillagozás

Lichter Péter: Kubrick-akció

1977 ​nyara. A manhattani pornómozi gépészeként dolgozó Mike Hirsch egy este titokzatos csomagot talál az ajtaja előtt. A doboz egy szerkezetet rejt, amellyel Mike képes lesz a gondolatait közvetlenül a filmszalagra másolni. Bár a film- és költészetrajongó mozigépész már rég lemondott rendezői álmairól, egy avantgárd filmmúzeumban dolgozó barátjával titkos vállalkozásba kezdenek. New Yorkot hamarosan nemcsak a szokatlan kánikula és a Csillagok háborúja fogja lázban tartani, hanem a semmiből felbukkant különös mozifilmek is. Ám hamar kiderül, hogy a gépezet egy stúdió tulajdona, amelynek vezetője bármire képes, hogy visszaszerezze a teljes filmipart felforgató szerkezetet. Egy kiugrott kaszkadőrökből álló csapat veszi üldözőbe Mike és barátainak szó szerint földalatti műhelyét, és a feszült macska-egér játék során felbukkannak a korszak meghatározó művészei és filmjei: a Kubrick-akció egyszerre a műfaj klasszikusait idéző thriller és utalásokkal teli szerelmeslevél a mindenkori… (tovább)

>!
Scolar, Budapest, 2021
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635093977

Kedvencelte 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 19

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Csabi >!
Lichter Péter: Kubrick-akció

Ilyen könyvet is csak egy igazi filmbuzi írhat. Benne van minden tisztelet és minden frusztráció, amit egy művészfilm rajongó csak érezhet az amerikai film iránt. Na meg kicsit az európai iránt is, de az ebben a regényben nem igazán hangsúlyos.
Mike Hirsch egy másodgenerációs magyar kivándorló, de ennek semmi jelentősége a könyvben (elsőre filmet írtam…), aki egy pornómoziban gályázik, közben pedig a filmművészetről ábrándozik. Amúgy 1977 van, a pornó aranykora, de ennek sincs jelentősége. Annak annál inkább, hogy Mike régi filmekből montázsokat vág össze, amiket holtidőben levetít a moziban, és így hívja fel a figyelmét valakinek, aki küld neki egy futurisztikus szerkezetet, amivel mindössze az agytevékenységét használva filmeket tud kreálni. Természetesen a leírt technológia teljes agyrém, az akkori technikai színvonalon megvalósíthatatlan (meg a main is), de ezen túl kell lépnünk, mint ahogy a kor (vagy inkább a megelőző évtizedek) B-filmjeiben (vagy inkább ZS?) is meg kellett ezt tennie a nézőnek, hogy elmerülhessen a kalandban (a The Asphyx című ’72-es film jut hirtelen eszembe, ahol a halált fotózták le, még kezdetlegesebb technológiával.).
Itt aztán elszabadulnak a kalandok, amikben jelentős szerepe lesz Kubricknak és Jonas Mekasnak, az MGM stúdiónak, és egy másik találmánynak is. Lehetett volna belőle egy jó kis muri, sok filmes utalással, ehelyett lett belőle egy B-könyv, abszolút középszer. Lichter telezsúfolja a szöveget híres filmesek neveivel, és filmjeik címeivel, amik nem válnak a szöveg részévé, csak fityegnek rajta. A kalandok néhol elég laposak, máskor meg túlságosan is elrugaszkodottak (a metrós üldözés teljes képtelenség), a végjáték pedig erősen túlgondolt. Sajnos a korabeli Amerika megidézése sem működik, a könyvekből, filmekből összeszedett tudás nem áll össze hangulattá. Lichternek nincsenek meg az írói eszközei ennek megteremtéséhez, egy leíró rész tetszett, azt kiidéztem. Túl sok például, hogy bárki tűnjön is fel a színen, az hasonlít valamelyik híres színészre.
A regény magja szerintem a stúdiórendszer és a független filmesek ütközése, ami persze a könyv kalandos jellegét tekintve nem kap elég mélységet, csupán közhelyek mentén mozog (a régi Hollywood utolsó szikrája is kihunyt már, a mostani stúdióvezetők csak pénzcsinálók, a független filmesek meg mind csóró hippik). Szerintem érdemes lett volna logikusabban végiggondolni Mike-ék akciójának következményeit, és nem néhány, zsáner filmekből kölcsönzött rosszfiúval való macska-egér üldözéssé degradálni.
Sőt, tovább megyek, számomra sokkal érdekesebb lett volna ezt a sztorit a kor Magyarországára átültetve megírni. Az persze egy egész más történet lett volna, sokkal több kötődéssel. Persze ne vessük el a lehetőségét, hogy Mike elküldi a gép egy példányát valami távoli unkatestvérnek Magyarországra, és útjára indulhat a Jancsó-akció.

László_Főgler>!
Lichter Péter: Kubrick-akció

Ha Kubrick nevére felcsillan a szemed, már olvashatod is. Azon kevesek közé tartozom, akik láttak Lichter Péter-filmet a moziban, és semmi kétség, hogy lökött a fickó, de a könyveinek minden sorából süt a film művészete iránti rajongás. Ez a fordulatos történet jól el tud szórakoztatni minden filmőrültet, végig fenntartja az érdeklődést és a feszültséget. Valahol persze ez egy tudományos-fantasztikus regény lenne, ahol a tudomány a (film)esztétika és/vagy a filmtörténet és vártam, hogy kicsit jobban eljátszik a „mi lett volna ha” kérdésével, és a találmány hosszú távú lehetséges kihatásával. Vártam ezt azért, mert a könyv akkor játszódik, amikor Hollywood egyébként is válaszúthoz érkezett a valóságban. A fenegyerekek (Scorsese, Coppola, Lucas, Spielberg stb.) átvették a hatalmat, és bármi megtörténhetett. Persze, az is egy válasz, amit a regény végén kapunk: spoiler. És hát az a csavar, miszerint spoiler, azért kiszámítható volt.

edmundk>!
Lichter Péter: Kubrick-akció

Mindig gyanúsnak tartottam azokat a filmrendezőket, akik egyszer csak, a semmiből előrukkolnak egy regénnyel. Mert akárhogy is nézzük, a film alapvetően egy vizuális médium, tehát a képekkel, a hangokkal kommunikál, a nyelv pedig a maga absztrakciójával ennek a szöges ellentéte. Ezért sem szokott mindig valami szerencsésen elsülni, ha filmesek ragadnak klaviatúrát (bár Tarantino friss próbálkozása mindezen előítéleteket erősen cáfolja, bár, mint tudjuk, ő amúgy is egy meglehetősen verbális alkat, mármint nem csak a filmjeiben, hanem a mindenféle megnyilvánulásaiban is, na most egy kicsit elkalandoztam, bocs) tehát meglehetősen erősen élt bennem a gyanú LP első regényével kapcsolatban ami, legyen bármennyire is ponyva=lektűr=standolvasmány, mégis egészen más terep, mint a korábbi könyvei, amiket egy-két kivételtől (pl. az avantgárd sci-fis könyve csaknem olvashatatlanul száraz/akadémiai volt, a Kalandos filmtörténet pedig az én ízlésemnek túlságosan is felületes, de lehet, hogy egy tinédzsernek újat tud mondani) eltekintve kedveltem. Na, szóval ilyen súlyos előítéletetekkel kezdtem el a könyvet, és meg kell mondanom, hogy kellemesen csalódtam: ez a cucc egészen jól van megírva, a történet gördülékenyen, mondhatni ponyvás hatékonysággal csordogál egyik jelenetről a másikra és még valamiféle humora is van a dolognak. Tény, hogy az alapkoncepció (agyhullámokkal létrehozott filmekkel felforgatott filmipar stb.) többet ígér (egy csipet Dick, egy csipet Gibson), de szerencsémre nincs túlragozva a dolog (ha filmtörténetet akarnék olvasni, akkor máshoz, pl. Bordwellhez vagy Gelencsérhez nyúlnék), a ponyvás vállalását teljesíti, sőt, annál egy picivel többet is (cinefile-kényeztetés, befogadható mennyiségben). Persze az is igaz, ha szépirodalomként lenne eladva, akkor csalódnék, mert azért LP nem egy Krasznahorkai, de mondjuk az is igaz (mennyi igazság egy mondatban!), hogy (legalábbis a könyv alapján) egy pillanatra sem akar az lenni.


Népszerű idézetek

Csabi >!

Már erősen sötétedett. A ­város világítását ebben a­ percben kapcsolták fel: a ­koreai boltosok ízléstelen, vörös neonlámpái és az egyre növekvő taxiforgalom sárgás fénye Warhol-nyomatokra emlékeztető intenzitással keveredett a­ párás levegő kékjével.

113. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Frei Tamás: 2015
Steve Berry: A Romanov-jóslat
Tom Clancy: A kokain akció
Frei Tamás: Bábel
Felkai Ádám: Para körút
Kirsch Ákos: Árnyak a sötétben
Douglas Preston – Lincoln Child: Elátkozott völgy
Steve Berry: Királyi fortély
Daniel Silva: A Moszad ügynöke és az oligarcha
Robert Ludlum: A Negyedik Birodalom