Skócia ​lánya 22 csillagozás

Lewis Grassic Gibbon: Skócia lánya Lewis Grassic Gibbon: Skócia lánya Lewis Grassic Gibbon: Skócia lánya

Skócia egyik távoli hegyvidéki tanyáján nő fel Chris Guthrie, dolgos parasztszülők egészséges, munkára, családi boldogságra termett, szép leánya. A három kisregényből álló mű Chris Guthrie házasságainak örömeit és tragédiáját, fia kamaszéveinek és férfivá értésének történetét mondja el. A történet helyszínei: a tanya, a kisváros, majd a gyár, egyúttal a skót társadalom történelmi útjának is három állomása. Az 1935-ben fiatalon meghalt író műve ma már a skót irodalom klasszikus alkotásai közé számít, nem utolsósorban azért, mert költői erővel eleveníti meg a skót táj színeit és történelmi hagyományait, Chris Guthrie személyében pedig olyan vonzó és emlékezetes női alakot formál meg, aki élete legnagyobb megpróbáltatásaiban is megőrzi emberi méltóságát.

Eredeti megjelenés éve: 1934

>!
Európa, Budapest, 1976
762 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630708965 · Fordította: Szőllősy Klára
>!
Európa, Budapest, 1964
798 oldal · keménytáblás · Fordította: Szőllősy Klára
>!
Európa, Budapest, 1960
664 oldal · Fordította: Szőllősy Klára

Kedvencelte 4

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

mate55>!
Lewis Grassic Gibbon: Skócia lánya

Az egyik legjobb könyv, ami a skót társadalom történelmi útját is bemutatja, bár hitelessége nagymértékben megkérdőjelezhető, de olyan átütő erőt képvisel, ami miatt nem lehet nem szeretni. L. G. Gibbon („három részes”) története (a leghíresebb műve), a skót irodalom egyik mérföldköve, aminek a vége olyan, mint Skócia maga – sivár, de nem kegyetlen, szomorú, de egyúttal gyönyörű is. A történet az első világháború előtt kezdődik, és a 30-as évek depressziójával fejeződik be. Kemény idők, kemény életek, piszkos gondolatú pletykák és képmutatások, humorral kiegyensúlyozva. Hősnőjének (Chris Guthrie), olyan problémákkal kell szembesülnie, mint a tradicionális családmodell átalakulása vagy a nemzeti identitás változása. Hosszú, erőteljes beszámoló arról a skóciai nemzedékről, akik az első világháborúban éltek, és látták, ahogy a kis helyiségek vidéki életét elnyelte, egy új városi társadalom. Régi küzdelem ez, amelynek talán sohasem lesz vége, akármilyen nevet adjunk is neki: erőpróba a szabadság és Isten között. Megmutatja, hogy mi a helyes, hogy milyen „játékok” akadályozzák az igaz emberek igaz küzdelmét. A komolyság, a politika és a drámaiság mellett azért a humor is tetten érhető. Van itt árulás, bajtársiasság, hűség és természetesen Isten és a haza szeretete. Legyen egy sor hibája, Gibbon opusza menthetetlenül és megkerülhetetlenül része lett a skót irodalom klasszikusainak. Nemcsak a későbbi, szintén epikusnak szánt történelmi regények köszönhetnek sokat Skócia lányának sikerének, de kis túlzással új mérföldkövet rakott le az új évezred történelmi regények írói elé is. Végül meg kell állapítanom, hogy ez nem pusztán történeti dokumentum vagy politikai értekezés. Ez egy csodálatos példája az irodalmi modernizmusnak, amely esztétikus élményt nyújt, nagyszerűen hihető karakterekkel, tele az emberi kétértelműséggel és egyidejűleg a földi és költői nyelvhasználattal. Azért az igazsághoz tartozik az is, hogy spoiler

3 hozzászólás
Larawyn>!
Lewis Grassic Gibbon: Skócia lánya

Skócia esszenciája egy könyvbe zárva.
Ennek a ködös, szeles, hegy-völgyes vidéknek a hétköznapjai, álmai, pletykái. A kor társadalmi küzdelmei, amik fölött druidakövek, meg ősi várromok őrködnek, és amit végig átsző a természet szeretete, a bíbicek hangja, a lonc illata és a hangával benőtt magas ormok árnya. A mindennapi éle ezer apró mozzanatába és derűs színébe szőtt (néha mégis szinte balladai hangvételű) súlyos mondanivaló. És a főhős, Chris nyugodt méltósága, ahogy mindezt a változást szemléli… Nem mostanában olvastam olyan könyvet, ami ekkora hatással lett volna rám.

8 hozzászólás
Kovács_Heni>!
Lewis Grassic Gibbon: Skócia lánya

Egy méltatlanul elhanyagolt könyv, pedig 2005-ben a valaha írt legjobb skót regénynek választották (a kisregényt-trilógia első részét legalábbis). A skót gyerekek kötelezőként olvassák az iskolában. 2015-ben filmet is készítettek belőle, bár állítólag megváltoztatták kissé a cselekményt, feltételezem, a szirupos befejezés kedvéért.
Nagyon-nagyon csodálkozom, hogy mindössze három értékelést kapott a regény, azon még inkább, hogy eddig mindössze egy figyeltem olvasta, holott szerintem minimum a felének tetszene. @Timár_Krisztina, @Kuszma, @Hanno_, @n, nektek biztosan. Mert olyanok vagytok, akik ilyeneket olvasnak ;)

A főszereplő, Chris Guthrie szövevényes életét nyomon követve ízelítőt kapunk a 20. századi skót társadalom különféle rétegeinek mindennapjaiból. Pletykás vénasszonyok, iszákosok, lezüllő családok, titkos szerelmesek. Történelmi szelek fújnak a lapokból, anekdoták hangzanak el, az író szabályosan kineveti a saját népépt, hogyne tenné, ha ennyi ostoba szorult közéjük. A Guthrie család szétesik, egymásra talál, Christie sodródik a történelmi és gazdasági változások tengerében, odamegy, ahova a sorsa kényszeríti, faluba, városba, a fia révén a kommunizmus felé lépdel. Férfiak jönnek és mennek, tragédiák történnek, esküvők, születések, vándorlások, vonzódások szüntelen váltakozását sűrítik magukba a kisregények. Hja, kérem, ez maga az élet.
Azt hiszem, a regény főszereplője valójában nem is Chris, hanem az a rengeteg ember, aki érinti és befolyásolja a lány életét. Skócia maga, ha úgy tetszik, a végtelen zöld mezőivel és középkori kastélyaival.

A történet a trilógia harmadik részében kissé megfárad már, de ez betudható annak, hogy a hangsúly áttevődik Chris fiára, ifjabbik Ewanra, aki tíz éves kora után nem túl szimpatikus szereplő. Másik generáció, apja-fia, érzéketlen. A társaival együtt teljesen másfajta Skóciát képvisel, mint Chris.
Egyre több az emlékezés okozta ismétlődés is, Chris folytonos visszatekintése a múltra, ami mindeközben előrevetítit a regény végi feloldozást és hazatalálást, hiszen igen, épp erről szól a nagy skót regény : a gyökerekhez való visszatérésről. Az ember hazatér oda, ahonnan elindult és rájön, hogy egy viszontagságos élet után micsoda boldogság rejlik a gyermekkora földjének egyszerűségében.

Nagyon szép köny, érdemes elolvasni. Az 1001-es lista valamirevalóságát mutatja, hogy ilyen ismeretlen kincsekre lehet rajta bukkanni .)

9 hozzászólás
hugi78>!
Lewis Grassic Gibbon: Skócia lánya

A skót történelem I. világháború és a 30-as évek kemény időszaka között játszódó regény egy nő különböző életén keresztül bemutatva.

Bevallom, nem igazán tudott magával ragadni a regény, de sok új információt kaptam Skóciáról.

negoti P>!
Lewis Grassic Gibbon: Skócia lánya

Az a helyzet, hogy ez egy nagyon jó könyv lenne, ha körülbelül a felétől szólna is valamiről. Addig a skót vidék, az emberek, az életük, 'kalandjaik' nagyon jól kitöltik a történetet. Utána viszont unalmas lesz. Jó, hogy megismerhetjük Chris életét, minden bajával és örömével együtt, de később ez is olyanná válik, mintha egy végtelenített szappanoperát néznénk a tévében, amiben nem sok minden történik. Sajnos, ezért is sikerült ilyen lassan elolvasnom.

Roszka>!
Lewis Grassic Gibbon: Skócia lánya

Nagyon jó könyv,betekintést enged Skócia történelmébe,a skót emberek hétköznapjaiba.
Chris elkísér még jó darabig…

Christinewinchester>!
Lewis Grassic Gibbon: Skócia lánya

Nagyon tetszett ez a könyv. Először olvastam, s nem utoljára. Átszeli a skót történelem egy szeletét, a gyorsan, vagy épp túl lassan jövő változást, eszméket ütköztet, településformák, embertípusok, életmódok különbözőségét sorakoztatja fel. Mindezt teszi a regény főszereplő Chris szemén keresztül, majd a felcseperedő fiáéba is beletekinthetünk.
Érdekes, elgondolkodtató, s szívem szerint én is felmásztam volna azokra a skót vidékekre gondolkodni az életről, a változásról, s megbékélni azzal.
A könyv, pontosabban a könyvek, felépítése, az írásmód is megfogott.


Népszerű idézetek

mate55>!

Amelyik férfi hatvanesztendős korára se bírja nő nélkül, azt ki kéne herélni és istállóba kötni.

242. oldal

1 hozzászólás
mate55>!

Volt egy könyve, Alice csodaországban volt a címe, merő bolondság, az égvilágon semmi értelme sem volt.

28. oldal

2 hozzászólás
Roszka>!

Szemrevaló teremtés volt, manapság ritkán látni hozzá hasonlót, a lányok mind olyan soványak lettek, mint a vasvilla nyele, és éppolyan kemények, nincs hol megfogni őket: hogy a fenébe gondolják, hogy férjhez menjenek, és gyereket szüljenek, azt igazán el se lehet képzelni, hol van az a józan eszű férfiember, aki hajlandó ágyba feküdni egy halom csonttal meg egy kis púderrel?

365. oldal

mate55>!

A világ megy tovább a maga útján, az emberek se jobbak, se rosszabbak nem lettek a háborútól.

253. oldal

mate55>!

A történelem nem egyébb, mint verembe esett majomcsorda izgatott fecsegése.

265. oldal

cassiesdream>!

A béresek meghallották a lármát, és kiszaladtak, de mikor látták, hogy csak a Gordon fiúnak hegedülik el a nótáját, körülállták, nevettek, és egymásnak odakajabálták, hogy nini, milyen jó, talicskára való trágya fekszik ott a sárban, így hát a drumlithie-i legény alaposan megtorolhatta a húgán esett szégyent, s mire befejezte munkáját, a Gordon gyerek szemre olyan volt, mint egy félig döglött macska, és szagra, mint egy egészen döglött, még egy álló hétig utána…

Előjáték

vercsa>!

Apám zsellér volt, és mindig azt mondta, addig bízik az urakban, ameddig puszta kézzel el tudja őket hajítani.

408. oldal

mate55>!

– Hajjaj, lelkem, szép dolog fiatalnak lenni, férjhez menni, és talán jól is bánik majd magával, de az enyém, mármint az első, aki már meghalt, Istennyugosztalja, no hát az valóságos bika volt, és nemcsak a nászéjszakánkon!

125. oldal

1 hozzászólás
mate55>!

– Ne beszéljen így az anyámmal! – rikácsolta, és Rob szúrós szemmel nézett rá.
– Nem csoda, hogy megbecsülöd. Csak egy anyád volt, de apád bezzeg három vagy négy!

246. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Isla Dewar: Tánc a világ végén
Virginia Woolf: Clarissa
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Hazel Gaynor – Heather Webb: Az utolsó karácsony Párizsban
Charles Dickens: Örökösök I-II.
Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
Irvine Welsh: Trainspotting
George Orwell: Állati gazdaság