Aliz ​kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán (Alice 1-2.) 65 csillagozás

Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán

A ​kötet Lewis Carroll töretlen népszerűségnek örvendő, időtlen klasszikusnak számító két Aliz-regényét tartalmazza Varró Zsuzsa és Varró Dániel modern fordításában.

Aliz egy nyúlüregen át különös világba zuhan. Itt minden szokatlan, váratlan, kiszámíthatatlan. Az eleven eszű, bájos kislány hol apróra zsugorodik, hol óriásira nő, és miközben a kiutat keresi ebből a képtelen világból, különféle hóbortos állatokkal és alakokkal találkozik, akikkel abszurd beszélgetéseket folytat, eszement játékokat játszik. Itt az idő is másképp múlik, itt nem működik a valódi világ megszokott logikája, az itteni teremtmények máshogy használják a nyelvet, más szabályok szerint játsszák a társasjátékokat, és könnyen lehet, hogy a királyné, akivel Aliz többször összetalálkozik, és aki mindenkit le akar fejeztetni, csak egy kártyapakli egyik lapja. Ahogy kiderülhet az is, amikor Aliz a kandalló feletti tükrön át másodszor is ebbe a meghökkentő világba jut, hogy az útjába akadó alakok eleven… (tovább)

Alice Csodaországban / Alice Tükörországban címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1865

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Móra Klassz Móra

>!
Móra, Budapest, 2021
174 oldal · ISBN: 9789634865230 · Fordította: Varró Dániel, Varró Zsuzsa
>!
Móra, Budapest, 2020
246 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634865223 · Fordította: Varró Dániel, Varró Zsuzsa
>!
Kossuth / Mojzer, Budapest, 2017
ISBN: 9789630988940 · Fordította: Varró Dániel, Varró Zsuzsa · Felolvasta: Ónodi Eszter

1 további kiadás


Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Alice


Kedvencelte 15

Most olvassa 5

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 56

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

AniTiger P>!
Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán

Imádtam ezt a meghekkentő történetet. <3

A fordítás jobban bejött, mint az „eredeti” magyar kiadásé, mert tele volt ötletekkel, színekkel és árnyalatokkal (ld: https://moly.hu/idezetek/941595). Nem mondom, hogy olyan volt, mintha új történetet olvastam volna, de a chesire-i (…) macska – de bánom, hogy nem írtam ki pontosan, hogy szerepelt a könyvben! :( – szuper lett!

Ezt a klasszikust már ideje volt leporolni, és a Csodaországbanos részt olvasva tökéletesnek tartom a Varró-párost. A Tükörországban fordításuktól már nem voltam annyira elájulva – hiszen miért kellett bele a „csecsszopó” szó például bármilyen kontextusban…. (azt hiszem, ezen akadtam ki vagy valami hasonlón) –, de az is jobban tetszett, mint a ’80-as verzió.

Még egy kör rajongás: ez a kiadás ELKÉPESZTŐ lett! (Nem csak súlyra…) *.*

>!
Sziget, Budapest, 2009
252 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789637268755 · Fordította: Varró Zsuzsa, Varró Dániel · Illusztrálta: John Tenniel
4 hozzászólás
FélszipókásŐsmoly >!
Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán

Karról karra jár a hering, józanságom meg-meging…

Luiz a kártyaasztalnál rettentően begombázott
Aliz a teaasztalnál illendően nem rókázott
Bár nyelte a főzetet, sütit, gombát ő is rendesen
Eddig – vélte elmém – butít, Vombat jön is kedvesen
Naivan bíztam, lesz ebből mese egyszer értelmesen
De nem lett.

Aliz bátorsága a tükör túloldalára hívott be
Luiz másodjára egy díszkertben szívott be
Itt is elborult jelenetek zajlottak, de tervezetten
Csak-csak követni tudtam, zavarom enyhült
Egészen addig, míg Luiz bele nem lendült
'S
Csónakja messze sodródott a partról, és ő csak
Regélte meséjét képtelen, badar költményben
Alakította színterét végtelen, cudar örvényben
Zakkant bábuk vadul vagdalkoztak, de ők csak
Emlékálmok, szavak és számok

…az őrület csendjében.

3 hozzászólás
Marcus>!
Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán

Az általam kedvelt könyvek és filmek inspirációi között négy mű szokott gyakran felmerülni: Dante Isteni színjátéka (Borges), Cervantes Don Quijotéja (Borges, Paul Auster), Shakespeare művei úgy általánosságban (Dan Simmons, Damien Broderick), no és az Aliz Csodaországban. Utóbbit Borges is emlegeti, de a filmek különösen szeretik, lásd a Mátrixot vagy a Lost-ot.
Amikor bő tíz éve először olvastam ezt a könyvet, angolul, akkor értékeltem bizonyos részeit és ötleteit, de alapvetően egy pedofil drogos tripjének tartottam. A magyar változatot olvasva viszont ezt az álláspontomat felül kell vizsgálnom, ugyanis teljesen el tudom képzelni, ahogy ezt egy kisebb gyermekkel együtt olvassuk és néha jókat kuncogunk. Ha pedig figyelembe vesszük a kort, amiben íródott, akkor végképp nem találhatunk benne kivetnivalót.
Én nem mindig látok bele sok extra mondanivalót, de talán épp így a jó: ez a mű inkább önmagában bír többletjelentéssel, és épp ezért szolgálhat jó referenciapontként.

_tbogi>!
Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán

Valahogy nekem idáig kimaradt ez a könyv, és szerencsésen pótoltam ezt a hiányosságomat. A könyv első fele (Aliz csodaországban) kifejezetten tetszett. A cselekmény annak ellenére, hogy csekély értelemmel rendelkezik, nem értelmetlen, nem tudom, hogy ez érthető e.
A második résznél (Aliz tükörországban) már inkább éreztem azt, hogy na jó kedves Lewis, mit szívtál amikor ezt írtad. Sokkal összezavaróbb volt a cselekmény, nem volt átmenet a történések között, így nekem nem állt össze a kép, hogy mi is történik épp off
Aliz néhol felidegelt, kicsit beképzelt és tudálékos egy csaj, a többi szereplő viszont nagyon ötletesek, egyediek, és fajukat tekintve változatosak.
Leginkább a második rész miatt vonom le a csillagot, de az első részt szívesen újraolvasom majd :)

CsakSimánDorka>!
Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán

Estének olvastam a gyerekeknek és nézegettük benne az illusztrációkat, amiken jókat mosolyogtak a gyerek (főleg a Hamis teknősbéka, és a flamingo krokettütők tetszettek nekik).

Még mindig a szívem csücske ez a mese! A fél csillag azért került levonásra, mert nehezen szoktam meg az új fordítást, de aztán szépen lassan belerázódtam. A versek szerintem frappánsabban vannak újrafordítva azok sokkal jobban tetszettek ebben.

Régebben csak az Alíz Csodaországbant olvastam, mert akkor ismerteten ok miatt nem jutottam el a Tükörországos könyvig. Úgyhogy külön örülök neki, hogy ebben mind a kettő megtalálható :)

aurorakönyvmoly P>!
Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán

Meg kell hagyni, hogy a klasszikus fordítás, ahogy elsőre olvastam, sokkal színesebb és változatosabb formát kapott Varró Zsuzsa és Varró Dániel stílusának hála. Főleg a versek fordításai tetszettek, azok kifejezetten jól és ütősre sikerültek.

Szerintem Alice története gyerekként épp úgy kellemes olvasás, mint felnőttként, legalábbis akkor egészen biztos, ha valami könnyed, bohókás, néha kicsit zagyva történetre vágyik az ember, tökéletes. De tényleg zavaros. Nekem Csodaország épp úgy szimpatikus hely volt, mint Tükörország. Az új, Móra kiadós borító pont emiatt szerintem nagyon találó. off

Habók P>!
Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán

Jaj! Ezt a mesét (?) régen kerülgetem, nem tudtam rászánni magam. Most kihívás miatt csak nekivágtam. És szenvedtem vele. Abszurd mese (amire én nem mindig vagyok vevő), vagy csak értelmetlen? De mindkét esetben unalmas. A vigyorgó macska (a macskátlan vigyor?) az egyetlen, ami tetszett. Mondjuk a halgebra és az ázalékszámítás… – és a versek… csak nem tudom, ebből mennyi az eredeti, és mennyi a fordítók humora? Az illusztrációk meg – no, azokat egy idő után már nem is néztem.

5 hozzászólás
Alice_and_the_White_Rabbit>!
Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán

Most, hogy így pár év után újra nekiálltam ennek a könyvnek, újabb és újabb dolgokat fedeztem benne és ha lehet ezt mondani, még jobban megszerettem a történetet, az őrült szereplőket. Alice a két történet alatt sokat változik, megtalálja magát az utazásai alatt, még ha csak az álomvilágában is barangol. Azt hiszem ezeknek a történeteknek méltó folytatását képezi a Tim Burton féle filmdolgozás.
Ez a kötet egyszerűen eszméletlen, nem csak gyönyörű, de maga a történet is elég spekulálni valót ad az embernek. Nem nyom mindent az ember képébe, inkább próbára tesz mennyire képes valaki befogadni ezt a sok össze- visszaságot, ami ebben a könyvben van és mennyire ösztönzi, az embert gondolkodásra. Azt hiszem Alice története a legjobb példa arra, hogy a művészet és az őrület közeli rokonok vagy minimum szomszédok.

whisperingwithwolves>!
Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán

Ki ne ismerné Alizt és az ő Csodaországbeli kalandját? Megannyi feldolgozás, film és sorozat kapott ihletet belőle, én mégsem olvastam a kötetet, egészen idáig. Egyik nagy vágyam volt, hogy ne csak a filmek rabja legyek, hanem elmerülhessek Lewis Carroll bámulatos világában olvasás szempontjából is. A Móra kiadó Móra Klassz sorozatában jelent meg a kötet, amely nemcsak Csodaországot, hanem Tükörországot is tartalmazza. Már most tudom, hogy mi nagyon jóba leszünk ezzel a sorozattal, mert jobbnál jobb kötetek jelentek meg eddig, és már kíváncsian várom, hogy mi lesz a következő.

Az Aliz Csodaországban és a Tükör másik oldalán egy igazán meghökkentő történet, ahol csak a képzelet szab határt. Bármi megtörténhet, nincsenek lehetetlenek, és a maga furcsaságával varázsol el milliókat. Nem véletlenül maradt fenn Lewis Carroll műve, hiszen a gyerekek mellett a felnőtteknek is szól, őket is meg tudja érinteni, és bevezetni Csodaország, illetve Tükörország világába. Mint az a címből is kivehető a két részt egy kötetben jelentette meg a kiadó, ami azért is szerencsés, mert az első után egyből akarja a másodikat is az ember, és így megspóroltak nekünk egy utat, mivel egyből belevethetjük magunkat a kalandba. S habár az Alice könyvek két részből állnak, sokan csak az elsőt ismerik, az a mozgatórúgója a történetnek, és ott kezdődik el minden. Számomra mindkét rész ugyanannyira fontos, hiszen más és mást tár elénk. Érdekesek, a maguk nemében különcök, de nagyon is élvezetesek és felettébb varázslatosak. Nemcsak tele vannak hajmeresztő ötletekkel, de olvasás közben úgy érzi magát az ember, mintha a fellegekben járna, és annyira színes, annyira kedvelhető, mégis baromi furcsa és mindemellett zseniális is. Ha középiskolai pályafutásom alatt olvasom is biztos vagyok benne, hogy hatást gyakorolt volna rám, de így évekkel később is meglepett, és új kedvenc klasszikust avattam általa.

Az Aliz Csodaországban nemcsak Aliz esett bele a nyúl üregbe, hanem én is, tárt karokkal vártam Kacort, a Szívkirálynőt és a Bolond Kalapost is. Együtt fedeztük fel a világot, és együtt vesztünk el a kuszaságába. Ha valaki megkérdezné, hogy mi is a kötet lényege, nem tudnám megmondani, mert nyilván szól valamiről, viszont semminek sincs értelme. Kicsit kaotikus, de nagyon is élvezhető olvasmány.

Alapja egy erdő, melyben nemcsak az állatok beszélnek, hanem a kártyalapok is életre kelnek, és igazi kalandra invitálnak. A világban emellett helyett kap egy kicsavart Viktória korabeli világ is, ami hűen e korszakhoz hol meghökkentő, hol pedig egészen bámulatos. Humorban gazdag, szabályokkal teli álomvilág ez, ahol Aliz mellett mi magunk is ámulva nézelődünk, és isszuk a mese minden egyes szavát, hiszen mese ez, mely a legmerészebb képzeletet is túlszárnyalja.

Aliz egy kislány, mégis értelmesebb, mint a vele egykorúak, néhol talán túlságosan is, hiszen tudálékos, és imádja hallatni a hangját. Tetszett, ahogy mesélt, viszont a verseknél néha elvesztem, ugyanakkor tökéletesen rásegítenek a furcsa faktorra, mert akárhogy nézzük az a világ, amit Carroll lefest furcsa, bizarr és valahol hihetetlen is. Hihetetlen, mert végig az volt az érzésem, hogy ezt józan ember nem írhatta meg, kellett hogy tudatmódosító szer alatt álljon, mert ha nem, akkor én nem tudom, hogy mi volt ez az egész.

Félreértés ne essék, imádtam. Imádtam minden egyes furcsaságával, és minden egyes kalandjával együtt. Különösen tetszett, ahogy ugráltunk a helyszínek között, és ahogy behozta az új karaktereket. Ha kellett elmesélte a történetüket, vagy épp szavalásra fogta őket, de az biztos, hogy mindent beleadott ahhoz, hogy ne legyen még egy olyan történet a világon, mint az Aliz Csodaországban. Varázsgombák, délutáni tea, királyi szórakoztatás és furcsábbnál furcsább jelenségek. Ezek alkotják a kötet magját.

Míg az első rész inkább volt elvarázsolt és bódulattal teli, addig a második, a Tükör másik oldalán új köntösben mutatja meg, hogy amit Csodaországban láttunk azt még lehet fokozni. Itt már a cselekmény sem annyira összefüggő, mint az első résznél, nehezebb is tartani a lépést, és nem egy-két helyen vesztem el, mégis vitt előre a történet, mert az első oldalaktól tudni akartam mi lesz, milyen elmebaj kerül előtérbe, és hova lehet még fokozni az élményt.

Mindez a rövidségének és az olvasmányosságának köszönhető, hiszen nehéz leállni vele, és minden egyes fejezet után többet akarunk tudni. Már nem elég, hogy ismerjük a világot, meg kell tudnunk, hogy a kuszaság hova is vezet. Gondolkodni egyenesen veszélyes, mivel ahelyett, hogy megértenénk mi történik, csak még jobban összezavarodunk. Ürítsétek ki az elméteket, és készüljetek fel a zavarra, amely nemsokára megszáll titeket és kéz a kézben végig vezet ezen a kiismerhetetlen történeten, ahol minden más, és semmi sem a dolgok rendje szerint működik.

kisandika>!
Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán

Szinte hihetetlen, de én még se a híressé vált filmadaptációkat nem láttam (csak a Csodaország egy rajzfilmváltozatát tizenakárhány éve, innen volt ismerős a történet), se a könyvek közismertebb, másik fordítását nem olvastam, így azzal összehasonlítani ezt nem tudom. Talán nem is baj, így Varróék remek munkáját önmagában értékelhetem.
Egy szó: ÚRISTEN!!! :D
Nem kell elolvasnunk az író életrajzát ahhoz, hogy az első mondattól az utolsóig érezzük a sűrű, már-már áthatolhatatlan ópiumfelhőt, ami egészen biztosan Lewis Carroll szobájában lebegett. Ez abszolút rendben van, a tudatmódosult irodalom legtöbbször zseniális, én imádom, de azért ez nekem is sok volt. Aliz kalandjai Csodaországban nem csak kuszák, zagyvák, logikátlanok és tökéletesen értelmetlenek, de sajnos rém unalmasak is. Gondolkodtam rajta, hogy félbehagyom a történetet, ami előzetes sejtéseimet beigazolva sehová nem vezetett, és egyben a könyvet – mondván inkább maradok a továbbiakban Aliz-tudatlan, de én erre képtelen vagyok. Aztán a kíváncsiság segített átlendülni Csodaországon és a holtponton is. Mint kiderült, Tükörország sokkal inkább nekem való hely. Sokkal érdekesebbek, mókásabbak és bájosabbak a lakói – no persze nem a zsémbes sakk-királynők. Az abszurd asszociációk ugyan sokszor itt sem találtak sok értelmet, a szóviccek, kusza mondatfűzések és tükör-világ kicsavart működése viszont lenyűgözött és megnevettetett. A történet pedig – igen, mert ebben már volt történet is! – haladt valahonnan valahová. A két mese között nekem ég és föld volt a különbség, Alizon spoiler kívül csak annyi közöset vélek megállapítani bennük, hogy egyiket sem adnám gyerekek kezébe, még véletlenül sem.
Csodaország nálam 1, Tükörország 5 csillag, az átlag 3, és adok plusz egyet a könyv gyönyörű kivitelére.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

FélszipókásŐsmoly >!

– Először is volt halgebra, természetesen – felelte a Hamis Teknősbéka –, tanultunk imponálást és derogálást, ázalékámítást és miérttant. Aztán volt atollbamondás és helybensírás…

93. oldal, Kilencedik fejezet: A Hamis Teknősbéka története (Sziget, 2009)

1 hozzászólás
sasviki95 P>!

– Ó, ez ellen nem tehetsz semmit – mondta a Macska. – Mi itt mind bolondok vagyunk. Én is bolond vagyok. Te is bolond vagy.

62. oldal, Hatodik fejezet: A Baronesz meg a bors (Sziget, 2009)

1 hozzászólás
FélszipókásŐsmoly >!

HERGENYÖRCIÁD

Kotyvalla már, s a nyéren ucc
Izsegtek krákos nyágerok,
Nyöszölt a csámborult mumuc,
S a bordacs bávadott.

A Hergenyörc elől kibújj!
Állkapcsa csattog, karma ránt,
Kerüld a Dzsubdzsubot, fiú,
S a vérbősz Marmaránt!

Vevé az öldökös vasat,
Rég űzte rémhedt ellenét,
Megállt a Tumtum-fák alatt,
S mélázva elhenyélt.

S míg ott henyélt ühötten ő,
A Hergenyörc, a szeme öl,
Bihálva csörtetett elő
Az éjlő sűrűből.

No rajta hát! És vágva vág,
Cikkant az öldökös gyilok.
Folyott a vér, fejét vevé,
S elüdvrivallagott.

Hát porba hullt a Hergenyörc?
Karomba fényes egy fiam!
Dínomnap, ó! Lihej-lihó!
Fölhikkantott vigan.

Kotyvalla már, s a nyéren ucc
Izsegtek krákos nyágerok,
Nyöszölt a csámborult mumuc,
S a bordacs bávadott.

139-140. oldal, Első fejezet - A Tükör-ház (Sziget, 2009)

25 hozzászólás
>!

[…] sok kis kedves történetet olvasott olyan gyerekekről, akik megégették magukat, vadállatok falták fel őket és más hasonló kellemetlenségek történtek velük […]

16. oldal, Első fejezet: Utazás a Nyúl üregébe (Sziget, 2009)

1 hozzászólás
FélszipókásŐsmoly >!

– Bocsánatáért esedezem, Felség – kezdte –, hogy behozom ezeket: de még nem fejeztem be a teázást, amikor értem küldtek.
– Be kellett volna fejezned – mondta a Király. – Mikor kezdted el?
A Kalapos a Pünkösdi Nyúlra nézett, aki utána jött be a terembe a Vombattal karöltve. – Március tizennegyedike volt, azt hiszem – mondta.
– Tizenötödike – mondta a Pünkösdi Nyúl.
– Tizenhatodika – tette hozzá a Vombat.
– Vegyétek jegyzőkönyvbe – mondta a Király az esküdteknek, az esküdtek pedig buzgón felírták mindhárom dátumot a táblájukra, azután összeadták őket, majd az eredményt átszámították shillingre és pennyre.

106-107. oldal, Tizenegyedik fejezet: Ki lopta el a kekszet? (Sziget, 2009)

4 hozzászólás
FélszipókásŐsmoly >!

És ebből az a tanulság, hogy „Légy az, aminek látszanál”, vagy egyszerűbben megfogalmazva: „Soha ne képzeld magadról, hogy nem vagy más, mint ahogy másoknak tűnhet, hogy ami voltál vagy lehettél volna, az nem volt másképpen, mint ahogy az, ami lettél volna, másképpen tűnt volna nekik.”

88. oldal, Kilencedik fejezet: A Hamis Teknősbéka története (Sziget, 2009)

13 hozzászólás
zsofi30 >!

– Eddig egy kortyot sem ittam – válaszolta Aliz sértett hangon – úgyhogy nem ihatok még többet.
– Úgy érted, nem ihatsz kevesebbet – mondta a Kalapos. – A semminél nagyon könnyű többet inni, szerény véleményem szerint.

69. oldal

zsofi30 >!

– És milyen lábbelit viselnek a tengerben? – kérdezte Aliz nagy kíváncsian.
– Természetesen csukát – felelte a Griffmadár kissé türelmetlenül –, ezt még egy ebihal is tudja.

95. oldal

cukorborsoooooo>!

– Ha egyszer kimondtál valamit, azt már nem lehet visszavonni, és vállalnod kell a következményeket.

232. oldal

Barbara_Rácz_4>!

Ha úgy volna, lehetne, és ha úgy lenne, úgy volna, de mivel nem úgy van, nincs is úgy.

159. oldal, 4. fejezet - Tividlidí és Tividlidú


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

L. Frank Baum: Oz, a nagy varázsló
Michael Ende: A Végtelen Történet
J. R. R. Tolkien: A hobbit
J. R. R. Tolkien: A babó
Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
C. S. Lewis: Az oroszlán, a boszorkány és a szekrény
Cressida Cowell: A Nukkalave pikkelye
Neil Gaiman: A temető könyve
Gail Carson Levine: Elátkozott Ella
Neil Gaiman: Szerencsére a tej