Alice ​Tükörországban (Alice 2.) 447 csillagozás

Lewis Carroll: Alice Tükörországban Lewis Carroll: Alice Tükörországban Lewis Carroll: Alice Tükörországban Lewis Carroll: Alice Tükörországban Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Minden ​tükör kész varázslat: megkétszerezi a világot! Szinte kedvünk támad belépni és körülnézni abban a másik világban. Bizonyára mindenki érezte már ezt a vágyat, legalábbis gyermekként. Ám amire mi csak vágyunk, azt Alice véghez is viszi. A kandalló fölötti nagy tükörben ez a bájos és talpraesett leányka átlép egy különös, bolondos birodalomba. Itt a megelevenedett sakkfigurákon kívül olyan fura lények fogadják, mint a zsemlepke, a hintalódarázs, aztán Subidám és Subidú, no meg Dingidungi, hogy az Egyszarvúról meg Gyilkanyesszről ne is beszéljünk. Sok veszély közt, sok mókás kalandon át jut el Alice odáig, hogy királynővé koronázzák. A gyermekirodalom nagy angol klasszikusa, Lewis Carroll mellesleg a matematika professzora volt. Alice alakjaként barátja kislányát, Edith Lidellt tette halhatatlanná. Kötetünket, az eredeti angol kiadás nyomán, John Tenniel rajzai kísérik, a logikai fejtörőktől hemzsegő és nyelvi ötletektől sziporkázó szöveget Révbíró Tamás és Tótfalusi István… (tovább)

Eredeti mű: Lewis Carroll: Through the Looking-Glass

Eredeti megjelenés éve: 1871

Tagok ajánlása: 10 éves kortól

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Klasszikusok fiataloknak, Meglepetés könyvek, Helikon Zsebkönyvek

>!
Helikon, Budapest, 2015
158 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632274386 · Fordította: Révbíró Tamás, Tótfalusi István · Illusztrálta: John Tenniel
>!
Ciceró, Budapest, 2005
152 oldal · ISBN: 9635394845 · Fordította: Révbíró Tamás, Tótfalusi István · Illusztrálta: ifj. Szecskó Tamás
>!
Szukits, Szeged, 1997
150 oldal · ISBN: 9639020818 · Fordította: Révbíró Tamás, Tótfalusi István · Illusztrálta: John Tenniel

3 további kiadás


Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Alice · Dingidungi


Kedvencelte 28

Most olvassa 14

Várólistára tette 145

Kívánságlistára tette 94

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma P
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

A Dogma című filmben Matt Damon, mint bukott angyal azt ecseteli Ben Afflecknek (aki foglalkozására nézve szintúgy bukott angyal – mert hát a bukott angyalok összetartanak, hisz sok közös témájuk van), hogy Carroll meséje a Rozmárról és az Ácsról valójában gúnyrajz a világvallásokról: az Ács a kereszténységet, a Rozmár a buddhizmust jelképezi, az osztrigák pedig, akiket kicsalogatnak a partra, hogy szép sorjában befalják őket, a hívők, akik botor módon hallgatnak a dögök szirénénekére. Egyszerű lenne ezt elintézni azzal, hogy marhaság, de a helyzet ennél bonyolultabb. Merthogy Caroll könyvének struktúrájából az következik, hogy nem zárhatjuk ki ezt az értelmezést sem.

Az Alice-sztorik ugyanis végtelenül nyitott rendszerek. Tele vannak paradoxonokkal, logikai bukfencekkel és abszurd képtelenségekkel, amik csak úgy oldhatók fel, ha az ember szimbólumként tekint rájuk. (Már ha egyáltalán fel akarjuk oldani őket, nyilván.) Viszont a szimbólumok, bár táplálkozhatnak egyezményes készletből, összességében szubjektív dolgok, és a nyájas olvasó azt pécézi ki magának közülük, amelyikre gusztusa támad, illetve amelyiket intellektuális felkészültsége megengedi neki. Így aztán végtelen számú olvasat jön létre, pont, mint a szent könyvek esetén – na mondjuk Carroll könyve még nem igazi Szent Könyv, mert eddig nem égettek meg miatta senkit. Az olvasatok gyártása persze bíbelődés, van, akinek izgalmas játék, és van, akinek fárasztó procedúra – ilyen értelemben az Alice-könyvek esetében nem az a kérdés, hogy gyereknek való-e, vagy sem, hanem hogy az olvasó játszani akar-e, vagy egyszerűen olvasni. Ha vevő a játékra, legyen bár gyermek vagy felnőtt, ez az ő könyve lesz. Ha meg nem vevő (nyilván ifjúból is akad ilyen), akkor meg ha megfeszül, akkor sem.

Amúgy meg az én egyszerűsített megfejtésem erre a könyvre az, hogy a bűvös világok, amikben Alice bolyong, az egyetemes felnőtt társadalom allegóriái. (Van bonyolultabb megfejtésem is, de abba csak jó pár sör után mennék bele.) Dingidungi, a Fehér Királynő, a Fekete Királynő és a többiek épp olyan érthetetlen indokok alapján szidják le, gyúnyolják ki vagy ugráltatják Alice-t, mint amilyen érthetetlen mondjuk Emma lányom számára, hogy a konyhában szétszórt cipőket az aktuális játék végeztével vissza kell pakolni a cipősszekrénybe, mert addig nincs mesenézés. De miért is ragadnánk le a gyerekeknél? Miért ne tekinthetnénk Carroll konstruált káoszát az általában vett emberi lét karikatúrájának? Hisz mindannyian úgy vagyunk kiszolgáltatva sorsunk irányíthatatlan törvényeinek, mint Alice Tükörország különös szabályainak. Ilyen értelemben Carroll könyvei tőről metszett posztmodern alkotások… Mondjuk eme elképzelést talán gyöngíti, hogy ötből négy (de lehet, hogy öt) regény úgy általában tekinthető az emberi lét karikatúrájának, de mindegy… Pár sörrel elmegy ez az elmélet is.

8 hozzászólás
>!
Nikolett0907 P
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

„mi az élet, ha nem álom?”

Jaj nekem, nagyon nem erre számítottam.
Anno, jó pár évvel ezelőtt, én nagyon szerettem az első részt.
Kalapos volt a kedvencem és emlékszem többször is olvastam.

Mikor megláttam, hogy van folytatása, evidens volt, hogy meg kell vegyem és vártam, hogy valami hasonló élményt nyújt, mint amire emlékeztem.

Nos nyilván változott az ízlésem azóta, de azért annyira nem, hogy ne tudjam élvezni ezt a világot, még is olvasás közben folyamatosan eltudtam különülni a történettől, helyenként untam és volt bennem egy bizonyos érzés, hogy míg az első kötete egyedi volt és újdonság varázsával hatott rám, most evvel a résszel már nem tudok azonosulni, és nem értem valószínű a lényeget. A gondolataim helyenként teljesen elcsúsztak és többszöri újraolvasásra sem lett jobb.

Hogy ez most a kötet hibája, vagy az enyém, oly mindegy.
Megszenvedtem, elolvastam, egyszer ezt is érdekes volt kézbe venni, de sajnos nem tetszett.

Kár érte.

3 hozzászólás
>!
DarknessAngel
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Picivel jobban élveztem, mint az elsőt, de még így se tudott teljesen lekötni. Tükörország is tele van egy csomó érthetetlen dologgal, de nem annyira eszement, mint Csodaország. Mondjuk a drága Kalapos hiányzott, ő kedvenc bolondom. + a Fakutya macska xD
Azért boldog is vagyok, mivel végre ezt is kipipálhatom az 1001 könyv listáról. :)

2 hozzászólás
>!
Ákos_Tóth IP
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Fene gondolná, hogy létezhet folytatása, ráadásul jó folytatása egy olyan könyvnek, mint az Alice Csodaországban! Pedig van neki, és mit ad Isten, összességében véve mintha nem csak folytatná az előző részben megkezdett, jól kitalált, de attól még végtelenül kaotikus szellemi hullámvasutazást, hanem fejlesztené is azt. A Tükörországban játszódó epizódban már fel lehet fedezni egy egész világ irányítására képes rendszert, egy struktúrát, rengeteg olyan motívummal, amit sokkal könnyebb kivetíteni a mindennapi életre, mint az előző fejezet jóval mesésebb részleteit. Ilyen tekintetben még azt is meg tudom érteni, hogyan kapott a Molyon több százalékot a Tükörország, mint a Csodaország

Ami az esztétikai, irodalmi szépséget illeti, ugyancsak felülmúljuk az előzményt. Több a versbetét, szerintem ügyesebb és okosabb a nyelvi lelemény is, humor terén pedig talán egálban vagyunk. Az irónia erős és tiszta, mint fent is írtam, könnyű a realista világra is érvényesíteni pár abszurd gondolatot: így például a másnapi lekvár kérdését, ami mindig másnap van, tehát ma nincs, soha – tisztára mint egy szocreál paródia. A sakktáblára felépített univerzum is rengeteg asszociációs lehetőséget tartalmazhat, kezdve a viktoriánus világ sakk-kultuszával, egészen a sakk színtiszta logikai, matematikai szabályrendszeréig, ami Carroll görbe tükrében – az olvasó saját érzései szerint – át is alakul és meg is semmisül.
John Tenniel megint szépeket rajzolt, imádom, hogy a Helikon ezeket most is felhasználta, dacára annak, hogy alapból nem alkalmaznak belső illusztrációkat ebben a sorozatban. Ezúttal azonban némelyik kép túl sötétre sikerült, és mivel a papír is amolyan újrahasznosított-szerűség*, sok apró részlet lesz nehezen kivehető – például rögtön az elején az a pillanat, amikor Alice átlép Tükörországba. Egyébként a feeling, az Alice-életérzés maximálisan átjön.

Biztos sokat ad hozzá a végeredményhez, hogy klasszikus magyar fordítás híján ezúttal egy viszonylag korszerű verzió, Révbíró Tamás és Tótfalusi István magyarítása került felhasználásra, ami teljesen rendben volt, bár pusztán kíváncsiságból most már szívesen elolvasnám mindkét mű Varró-féle változatát is.
Nagyon szellemes, klassz darab – mindenkinek megfelelhet, aki kicsit is szereti a játékos abszurdot.

*Ez nem kritika, hanem dicséret, mert igenis használjanak csak újrahasznosított papírt a kiadók – csak akkor óvatosan az illusztrációkkal!

>!
Helikon, Budapest, 2015
158 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632274386 · Fordította: Révbíró Tamás, Tótfalusi István · Illusztrálta: John Tenniel
>!
Zsuzsanna_Makai
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

– Hát… ez meg… micsoda? – szólalt meg végül.
– Egy gyerek. Csak ma találtuk. Épp természetes nagyságú, és legalább kétszer olyan élethű!
– Mindig gondoltam, hogy léteznek mesebeli szörnyek! – mondta az Egyszarvú. – Eleven?
– Tud beszélni!
– Beszélj gyerek!
– Tudod, én meg az egyszarvúakról hittem azt, hogy mesebeli szörnyek. Egyet se láttam még soha elevenen.
– No, most, hogy láttuk egymást – mondta az Egyszarvú –, ha te hiszel énbennem, akkor én is hiszek tebenned. Áll az alku?
– Rendben – felelte Alice.
.
.
.
-Hát ez meg mi? – kérdezte, és lustán pislogva Alice-re nézett. A hangja mélyen zengett, mint egy hatalmas harang.
-No mit gondolsz? – kiáltotta az Egyszarvú lelkesen. – Soha nem fogod kitalálni! Én se tudtam.
Az Oroszlán elcsigázott pillantást vetett Alice-re.
– Mi vagy: személy… tárgy… vagy fogalom? – kérdezte, minden szónál ásítva egyet.
-Egy mesebeli szörnyeteg! – vágta ki az Egyszarvú, még mielőtt Alice válaszolhatott volna.

Csudajóvolt! Imádtam! Többet nevettem rajta, mint a másik köteten. Az egyik új kedvenc szavam a hintalódarázs lett. Fejétveri a falba, miértnemolvastaméneztmárhamarabb, miértnemolvastaméneztmárhamarabb?

>!
DoreenShitQ
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

„– Tudsz-e osztani? Ossz el egy kenyeret egy késsel. Mi az eredmény?
– Azt hiszem… – kezdte Alice, de a Fekete Királynő válaszolt helyette:
– Vajas kenyér természetesen."

    A Csodaország sokkal jobban tetszett, mint ez. Igaz ugyanolyan értelmetlen volt, de ez a kuszaság most nem szórakoztatott annyira. Maradt a „mert a drog rossz” kategóriában, mert volt, hogy csak untatott.

2 hozzászólás
>!
gabiica P
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Egy fokkal jobban tetszett, mint az első rész, de ez sem lopta be magát a szívembe.
Továbbra is túl abszurdnak tartom ezt az egészet, számomra túlságosan keszekusza és ezáltal élvezhetetlen.
Azt hittem, jobban fogom szeretni Alice történetét olvasva, hiszen gyerekként valahogy annyira csodáltam. De most így visszagondolva, valószínűleg akkor azért tetszett, mert egy mukkot sem értetem belőle, mégis elvarázsolt. Merthogy ebben tényleg nem éri meg az értelmet keresni, ugyanis nincs benne. Ha így tekinted, talán élvezhető. De így, felnőttként már egyáltalán nem tudom szeretni.

>!
GytAnett P
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Ha jól emlékszem, az elsőre részre 1 csillagot adtam. Ez vagy tényleg jobb volt, vagy jobb passzban olvastam. Megérdemel 50%-ot. :D Itt már nem tapasztaltam azt, hogy azt sem tudom, hogy mi van, egyáltalán ki hol van? Lehetett követni az eseményeket.
Ennek ellenére még mindig nem tetszik. Jobban kedvelem azokat a meséket, amikből lehet tanulni. Számomra ebből semmi hasznos dolog nem jött le.
Lényegtelen, hogy elviselhetőbb volt, ennek is pont ugyanannyira vártam, hogy vége legyen. Időnként elgondolkodom azon, hogy mennyire is vagyok normális, hogy egy kihívás kedvéért időnként így megkínzom magam. :D

2 hozzászólás
>!
Ferger_Jolcsi P
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

A könyv olvasása közben elgondolkodtam azon, hogy (mivel mesekönyv) egy gyerek hogyan értené meg a történéseket. Eléggé kusza a sztori, mintha épp azt írta volna bele az író, ami az eszébe jutott. Csapongnak a gondolatok, amit akár a fantázia szárnyalására is lehetne fogni, ha egy kis értelme is lenne az egésznek. Alice karaktere is fura számomra, mint egy elvont, magának való, elkényeztetett kis fruska. Nem nőtt a szívemhez ez a mese se…

>!
Lynn
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Meg vagyok döbbenve magamon, mert ez nekem jobban tetszett mint vártam (Csodaországgal sajnos nem lettünk barátok…). Az a mérhetetlen mennyiségű szóvicc, nyakatekert gondolat és idétlenkedés, ami ebben van – ha jókor olvassa az ember és fogékony rá – nagyon jó tud esni. Nem akarok és nem is merek belegondolni abba, hogy Alice kalandja milyen mélyebb jelentést hordoz magában, megmaradok abban a hitben, hogy egy kislány álmodott, a sakkbábuk megelevenedtek és hogy a gyermeki lélek a felnőtt lét dolgait bizony lehet, hogy ilyen kifacsarodott módon látja és ennyit ért meg belőle.
(A regényben megjelenő Dingidungi angolul Humpty-Dumpty, és van egy idétleg angol gyerekdal, ami tényleg úgy hangzik, ahogy itt leírták: http://moly.hu/idezetek/653400)

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Signorina

Mindig az igazat mondd, előbb gondolkozz, aztán beszélj, és utána írd is le.

57. oldal, 9. fejezet - Alice királynő

3 hozzászólás
>!
alice_kingsley 

Beszélj franciául, ha valaminek nem jut eszedbe a neve, kifelé tartsd a lábfejed járás közben, és ne felejtsd el, ki vagy!

>!
kávésbögre P

– Tudod – folytatta kis szünet után –, az a legjobb, ha az ember mindenre fölkészül. Ezért is hord a lovam bokavédőt.
– És az mire jó? – tudakolta Alice.
– Cápaharapás ellen – hangzott a válasz.

79. oldal

>!
gwyneira

Én a te korodban naponta félórán át csak ezt gyakoroltam. Volt úgy, hogy már reggeli előtt hat lehetetlen dolgot elhittem.

Tűk és tavirózsák

>!
Signorina

– Ne becsméreld, amíg ki nem próbáltad.

41. oldal, 6. fejezet - Dingidungi

1 hozzászólás
>!
Kuszma P

– Tudom, mire gondolsz – mondta Subidam –, de ez nincs így, semmiképp.
– Ellenkezőleg viszont – folytatta Subidu – ha így volna, akkor így lehetne, ha így lenne, akkor így lehetett volna, de mivel nincs így, hát nem így van. Ez logikus.

53. oldal

>!
kávésbögre P

Gondold meg, milyen nagy lány vagy már! Gondold meg, milyen nagy utat tettél meg ma! Gondold meg, hány óra van! Gondolj meg akármit, csak ne sírj!

50. oldal

>!
andy332488

– Születéstelennapi ajándéknak szánták.
– Hogyan? – kérdezte Alice meglepetten.
– Selyempapírban – mondta Dingidungi.
– Úgy értem: mi az, hogy születéstelennapi ajándék?
– Az olyan ajándék, amit akkor kapsz, amikor nincs születésnapod.

DINGIDUNGI

>!
Bellatrissa

A GRUFFACSÓR

Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.

"Kerüld a Gruffacsórt, fiam,
a foga tép, a karma metsz!
Ne járj, hol grémmadár csuhan
s a bőszhedt Gyilkanyessz!"

Kapta döfke kardját a smorc,
rég csűszte már a nyúf vadat –
megállt a vén plakány tövén
a tamtam-lomb alatt.

Állt felhergült eszmék között,
s ím Gruffacsór – a szeme láng –
hussongva és mortyogva jött
a kuszmadt fák iránt.

Egy! Kettő! Egy! Kettő! – csihant
a döfke penge nyisz-nyasza!
Metélte szét, kapta fejét
s diadalgott haza.

"Hát megölted a Gruffacsórt?
Keblemre, fürgeteg fiam!
Dicshedj soká! Hujhé, hurrá!"
s csuklantott boldogan.

Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.

15. oldal


A sorozat következő kötete

Alice sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

J. R. R. Tolkien: A babó
J. R. R. Tolkien: A hobbit
Nyulász Péter: Helka
Tina Markus: Pircsi és a zombizűr
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda
Geronimo Stilton: Sajtsárga lakókocsi
Kalas Györgyi: Tilda és a kövér macska
Matt Haig: A lány, aki megmenti a karácsonyt
Roald Dahl: Charlie és a csokigyár
Cressida Cowell: Így védd ki egy sárkány átkát