Megjelenésének várható időpontja: 2022. december 7.

Alice ​Tükörországban (Alice 2.) 592 csillagozás

Lewis Carroll: Alice Tükörországban Lewis Carroll: Alice Tükörországban Lewis Carroll: Alice Tükörországban Lewis Carroll: Alice Tükörországban Lewis Carroll: Alice Tükörországban Lewis Carroll: Alice Tükörországban Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Minden ​tükör kész varázslat: megkétszerezi a világot! Szinte kedvünk támad belépni és körülnézni abban a másik világban. Bizonyára mindenki érezte már ezt a vágyat, legalábbis gyermekként. Ám amire mi csak vágyunk, azt Alice véghez is viszi. A kandalló fölötti nagy tükörben ez a bájos és talpraesett leányka átlép egy különös, bolondos birodalomba. Itt a megelevenedett sakkfigurákon kívül olyan fura lények fogadják, mint a zsemlepke, a hintalódarázs, aztán Subidám és Subidú, no meg Dingidungi, hogy az Egyszarvúról meg Gyilkanyesszről ne is beszéljünk. Sok veszély közt, sok mókás kalandon át jut el Alice odáig, hogy királynővé koronázzák. A gyermekirodalom nagy angol klasszikusa, Lewis Carroll mellesleg a matematika professzora volt. Alice alakjaként barátja kislányát, Edith Lidellt tette halhatatlanná. Kötetünket, az eredeti angol kiadás nyomán, John Tenniel rajzai kísérik, a logikai fejtörőktől hemzsegő és nyelvi ötletektől sziporkázó szöveget Révbíró Tamás és Tótfalusi István… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1871

Tagok ajánlása: 10 éves kortól

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Klasszikusok fiataloknak Ciceró · Meglepetés könyvek Szukits · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Trubadúr Zsebkönyvek Trubadúr

>!
Trubadúr, 2022
160 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156490346 · Fordította: Révbíró Tamás, Tótfalusi István · Megjelenés időpontja: 2022. december 7.
>!
Content 2 Connect, Budapest, 2016
92 oldal · ISBN: 9786155248023 · Fordította: Révbíró Tamás · Illusztrálta: Karen Wikander
>!
Helikon, Budapest, 2015
158 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632274386 · Fordította: Révbíró Tamás, Tótfalusi István · Illusztrálta: John Tenniel

6 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

We Are All Mad Here

10 tag · 6 karc · Utolsó karc: 2018. december 26., 08:07 · Bővebben


Enciklopédia 16

Szereplők népszerűség szerint

Alice · Dingidungi


Kedvencelte 34

Most olvassa 14

Várólistára tette 178

Kívánságlistára tette 161

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

A Dogma című filmben Matt Damon, mint bukott angyal azt ecseteli Ben Afflecknek (aki foglalkozására nézve szintúgy bukott angyal – mert hát a bukott angyalok összetartanak, hisz sok közös témájuk van), hogy Carroll meséje a Rozmárról és az Ácsról valójában gúnyrajz a világvallásokról: az Ács a kereszténységet, a Rozmár a buddhizmust jelképezi, az osztrigák pedig, akiket kicsalogatnak a partra, hogy szép sorjában befalják őket, a hívők, akik botor módon hallgatnak a dögök szirénénekére. Egyszerű lenne ezt elintézni azzal, hogy marhaság, de a helyzet ennél bonyolultabb. Merthogy Caroll könyvének struktúrájából az következik, hogy nem zárhatjuk ki ezt az értelmezést sem.

Az Alice-sztorik ugyanis végtelenül nyitott rendszerek. Tele vannak paradoxonokkal, logikai bukfencekkel és abszurd képtelenségekkel, amik csak úgy oldhatók fel, ha az ember szimbólumként tekint rájuk. (Már ha egyáltalán fel akarjuk oldani őket, nyilván.) Viszont a szimbólumok, bár táplálkozhatnak egyezményes készletből, összességében szubjektív dolgok, és a nyájas olvasó azt pécézi ki magának közülük, amelyikre gusztusa támad, illetve amelyiket intellektuális felkészültsége megengedi neki. Így aztán végtelen számú olvasat jön létre, pont, mint a szent könyvek esetén – na mondjuk Carroll könyve még nem igazi Szent Könyv, mert eddig nem égettek meg miatta senkit. Az olvasatok gyártása persze bíbelődés, van, akinek izgalmas játék, és van, akinek fárasztó procedúra – ilyen értelemben az Alice-könyvek esetében nem az a kérdés, hogy gyereknek való-e, vagy sem, hanem hogy az olvasó játszani akar-e, vagy egyszerűen olvasni. Ha vevő a játékra, legyen bár gyermek vagy felnőtt, ez az ő könyve lesz. Ha meg nem vevő (nyilván ifjúból is akad ilyen), akkor meg ha megfeszül, akkor sem.

Amúgy meg az én egyszerűsített megfejtésem erre a könyvre az, hogy a bűvös világok, amikben Alice bolyong, az egyetemes felnőtt társadalom allegóriái. (Van bonyolultabb megfejtésem is, de abba csak jó pár sör után mennék bele.) Dingidungi, a Fehér Királynő, a Fekete Királynő és a többiek épp olyan érthetetlen indokok alapján szidják le, gyúnyolják ki vagy ugráltatják Alice-t, mint amilyen érthetetlen mondjuk Emma lányom számára, hogy a konyhában szétszórt cipőket az aktuális játék végeztével vissza kell pakolni a cipősszekrénybe, mert addig nincs mesenézés. De miért is ragadnánk le a gyerekeknél? Miért ne tekinthetnénk Carroll konstruált káoszát az általában vett emberi lét karikatúrájának? Hisz mindannyian úgy vagyunk kiszolgáltatva sorsunk irányíthatatlan törvényeinek, mint Alice Tükörország különös szabályainak. Ilyen értelemben Carroll könyvei tőről metszett posztmodern alkotások… Mondjuk eme elképzelést talán gyöngíti, hogy ötből négy (de lehet, hogy öt) regény úgy általában tekinthető az emberi lét karikatúrájának, de mindegy… Pár sörrel elmegy ez az elmélet is.

8 hozzászólás
DarknessAngel >!
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Picivel jobban élveztem, mint az elsőt, de még így se tudott teljesen lekötni. Tükörország is tele van egy csomó érthetetlen dologgal, de nem annyira eszement, mint Csodaország. Mondjuk a drága Kalapos hiányzott, ő kedvenc bolondom. + a Fakutya macska xD Azért boldog is vagyok, mivel végre ezt is kipipálhatom az 1001 könyv listáról. :)

2 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

„mi az élet, ha nem álom?”

Jaj nekem, nagyon nem erre számítottam.
Anno, jó pár évvel ezelőtt, én nagyon szerettem az első részt.
Kalapos volt a kedvencem és emlékszem többször is olvastam.

Mikor megláttam, hogy van folytatása, evidens volt, hogy meg kell vegyem és vártam, hogy valami hasonló élményt nyújt, mint amire emlékeztem.

Nos nyilván változott az ízlésem azóta, de azért annyira nem, hogy ne tudjam élvezni ezt a világot, még is olvasás közben folyamatosan eltudtam különülni a történettől, helyenként untam és volt bennem egy bizonyos érzés, hogy míg az első kötete egyedi volt és újdonság varázsával hatott rám, most evvel a résszel már nem tudok azonosulni, és nem értem valószínű a lényeget. A gondolataim helyenként teljesen elcsúsztak és többszöri újraolvasásra sem lett jobb.

Hogy ez most a kötet hibája, vagy az enyém, oly mindegy.
Megszenvedtem, elolvastam, egyszer ezt is érdekes volt kézbe venni, de sajnos nem tetszett.

Kár érte.

3 hozzászólás
Zsuzsanna_Makai>!
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

– Hát… ez meg… micsoda? – szólalt meg végül.
– Egy gyerek. Csak ma találtuk. Épp természetes nagyságú, és legalább kétszer olyan élethű!
– Mindig gondoltam, hogy léteznek mesebeli szörnyek! – mondta az Egyszarvú. – Eleven?
– Tud beszélni!
– Beszélj gyerek!
– Tudod, én meg az egyszarvúakról hittem azt, hogy mesebeli szörnyek. Egyet se láttam még soha elevenen.
– No, most, hogy láttuk egymást – mondta az Egyszarvú –, ha te hiszel énbennem, akkor én is hiszek tebenned. Áll az alku?
– Rendben – felelte Alice.
.
.
.
-Hát ez meg mi? – kérdezte, és lustán pislogva Alice-re nézett. A hangja mélyen zengett, mint egy hatalmas harang.
-No mit gondolsz? – kiáltotta az Egyszarvú lelkesen. – Soha nem fogod kitalálni! Én se tudtam.
Az Oroszlán elcsigázott pillantást vetett Alice-re.
– Mi vagy: személy… tárgy… vagy fogalom? – kérdezte, minden szónál ásítva egyet.
-Egy mesebeli szörnyeteg! – vágta ki az Egyszarvú, még mielőtt Alice válaszolhatott volna.

Csudajóvolt! Imádtam! Többet nevettem rajta, mint a másik köteten. Az egyik új kedvenc szavam a hintalódarázs lett. Fejétveri a falba, miértnemolvastaméneztmárhamarabb, miértnemolvastaméneztmárhamarabb?

DoreenShitQ>!
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

„– Tudsz-e osztani? Ossz el egy kenyeret egy késsel. Mi az eredmény?
– Azt hiszem… – kezdte Alice, de a Fekete Királynő válaszolt helyette:
– Vajas kenyér természetesen."

    A Csodaország sokkal jobban tetszett, mint ez. Igaz ugyanolyan értelmetlen volt, de ez a kuszaság most nem szórakoztatott annyira. Maradt a „mert a drog rossz” kategóriában, mert volt, hogy csak untatott.

2 hozzászólás
gabiica P>!
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Egy fokkal jobban tetszett, mint az első rész, de ez sem lopta be magát a szívembe.
Továbbra is túl abszurdnak tartom ezt az egészet, számomra túlságosan keszekusza és ezáltal élvezhetetlen.
Azt hittem, jobban fogom szeretni Alice történetét olvasva, hiszen gyerekként valahogy annyira csodáltam. De most így visszagondolva, valószínűleg akkor azért tetszett, mert egy mukkot sem értetem belőle, mégis elvarázsolt. Merthogy ebben tényleg nem éri meg az értelmet keresni, ugyanis nincs benne. Ha így tekinted, talán élvezhető. De így, felnőttként már egyáltalán nem tudom szeretni.

Ferger_Jolcsi P>!
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

A könyv olvasása közben elgondolkodtam azon, hogy (mivel mesekönyv) egy gyerek hogyan értené meg a történéseket. Eléggé kusza a sztori, mintha épp azt írta volna bele az író, ami az eszébe jutott. Csapongnak a gondolatok, amit akár a fantázia szárnyalására is lehetne fogni, ha egy kis értelme is lenne az egésznek. Alice karaktere is fura számomra, mint egy elvont, magának való, elkényeztetett kis fruska. Nem nőtt a szívemhez ez a mese se…

Lynn>!
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Meg vagyok döbbenve magamon, mert ez nekem jobban tetszett mint vártam (Csodaországgal sajnos nem lettünk barátok…). Az a mérhetetlen mennyiségű szóvicc, nyakatekert gondolat és idétlenkedés, ami ebben van – ha jókor olvassa az ember és fogékony rá – nagyon jó tud esni. Nem akarok és nem is merek belegondolni abba, hogy Alice kalandja milyen mélyebb jelentést hordoz magában, megmaradok abban a hitben, hogy egy kislány álmodott, a sakkbábuk megelevenedtek és hogy a gyermeki lélek a felnőtt lét dolgait bizony lehet, hogy ilyen kifacsarodott módon látja és ennyit ért meg belőle.
(A regényben megjelenő Dingidungi angolul Humpty-Dumpty, és van egy idétleg angol gyerekdal, ami tényleg úgy hangzik, ahogy itt leírták: http://moly.hu/idezetek/653400)

2 hozzászólás
eme>!
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Carrollt olvasva majdnem mindig úgy érzem: „Olyan ez az egész, mint egy találós kérdés, amelynek nincs megfejtése!”
Míg Csodaországban nem tudtam önfeledten barangolni, túl sok volt a nonszenszből és az abszurdból, itt sokkal jobban éreztem magam, tetszett ez a csendes nosztalgiakeretbe bújtatott, érdekes történet. Az egész világon átfolyó nagy sakkjátszma, a fordított, a megszokotthoz hasonló, és mégis mennyire más, „rendetlenebb”, látszólagos összevisszaság uralt, egy új (társas)játék nehezen (ha egyáltalán) megismerhető szabályai szerint működő világ.
Tükörország hol vidám és játékos, hol ijesztő és veszélyes eseményei és alakjai, átlépve a gyerekmesék határait, érdekes filozófiai, nyelvészeti kérdéseket is feszegetnek – idő és múlása, emlékezés és ennek egy- illetve kétirányúsága, valóság és álom, szó és jelentés, jelölt és jelölő viszonya és így tovább. (Külön dicséret a fordítónak a frappáns szójátékok magyarba való átültetéséért.)
Határozottan úgy érzem, Tükörország kapuzárához jobban talál a kulcsom, az összevissza beszélt „sületlenségek”, a nonszensz mintha értelmet nyerne, mintha elérhető volna a domb (bár nem tudom, ellenkező irányból közelítettem-e meg :)), és mintha néha engedelmeskednének a szavak, megadnák magukat valamiféle jelentésnek…
Persze mindez nem biztos. Semmi sem biztos. Az is lehet, hogy csak álmodtam, hogy olvasom, és néhol, ha nem is mindig értem, legalább érzem ezt a történetet. Vagy valaki más álmodott engem? Netán a Fekete Király, mint Alice-t? Vagy Alice a királyt? Vagy… hogy is volt…?
Hát lehet nem szeretni egy könyvet, amelyik Szabó Lőrincet (http://moly.hu/karcok/289772) és Vajda Jánost (http://moly.hu/idezetek/8509) idézi fel benned?

Csónak fénylő ég alatt,
ringatózik álmatag,
száll a nyári alkonyat -

Három gyermek ül körül,
mohó szem, kiváncsi fül,
kis mesémnek ugy örül.

Rég nincs fény az ég alatt,
visszhang, emlék elmaradt,
őszi dér fed dús nyarat.

Csak ő jár mindig velem:
Alice, titkos téreken,
hol nem látja földi szem.

Ám gyerek mindig kerül,
mohó szem s kiváncsi fül,
kis mesémen mind derül.

Csodatájon nyugszanak,
álmodozva napra nap,
míg suhannak gyors nyarak -

ringatóznak lassu áron,
a fény rájuk glóriát fon:
mi az élet, ha nem álom?

BertaPalikSzilvi P>!
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Alice otthon játszik a macskáival, közben azon gondolkodik, hogy milyen lehet az élet a kandalló feletti tükör túloldalán.
Meglepetésére be tud lépni a tükörbe, ahol szembesül vele, hogy minden fordítva van.
Kiderül, hogy az egész vidék egy hatalmas sakktábla, ahol a Vörös királynő felajánlja neki, hogy királynő lehet ő is, ha a Fehér királynő gyalogjaként sikerül a tábla túlsó felére jutnia.
Hihetetlen kaland veszi kezdetét, ahol olyan fura nevű alakokkal találkozik, mint Subidám és Subidú, de felbukkan a Kalapos és a Fehér nyúl is.
Nekem a Helikonos kiadás van még, szerettem benne az illusztrációkat.


Népszerű idézetek

Signorina>!

Mindig az igazat mondd, előbb gondolkozz, aztán beszélj, és utána írd is le.

57. oldal, 9. fejezet - Alice királynő

3 hozzászólás
polite_menace>!

Beszélj franciául, ha valaminek nem jut eszedbe a neve, kifelé tartsd a lábfejed járás közben, és ne felejtsd el, ki vagy!

3 hozzászólás
Signorina>!

– Ne becsméreld, amíg ki nem próbáltad.

41. oldal, 6. fejezet - Dingidungi

2 hozzászólás
Kuszma P>!

– Tudom, mire gondolsz – mondta Subidam –, de ez nincs így, semmiképp.
– Ellenkezőleg viszont – folytatta Subidu – ha így volna, akkor így lehetne, ha így lenne, akkor így lehetett volna, de mivel nincs így, hát nem így van. Ez logikus.

53. oldal

gwyneira P>!

Én a te korodban naponta félórán át csak ezt gyakoroltam. Volt úgy, hogy már reggeli előtt hat lehetetlen dolgot elhittem.

Tűk és tavirózsák

kávésbögre P>!

– Tudod – folytatta kis szünet után –, az a legjobb, ha az ember mindenre fölkészül. Ezért is hord a lovam bokavédőt.
– És az mire jó? – tudakolta Alice.
– Cápaharapás ellen – hangzott a válasz.

79. oldal

kávésbögre P>!

Gondold meg, milyen nagy lány vagy már! Gondold meg, milyen nagy utat tettél meg ma! Gondold meg, hány óra van! Gondolj meg akármit, csak ne sírj!

50. oldal

Bellatrissa>!

A GRUFFACSÓR

Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.

"Kerüld a Gruffacsórt, fiam,
a foga tép, a karma metsz!
Ne járj, hol grémmadár csuhan
s a bőszhedt Gyilkanyessz!"

Kapta döfke kardját a smorc,
rég csűszte már a nyúf vadat –
megállt a vén plakány tövén
a tamtam-lomb alatt.

Állt felhergült eszmék között,
s ím Gruffacsór – a szeme láng –
hussongva és mortyogva jött
a kuszmadt fák iránt.

Egy! Kettő! Egy! Kettő! – csihant
a döfke penge nyisz-nyasza!
Metélte szét, kapta fejét
s diadalgott haza.

"Hát megölted a Gruffacsórt?
Keblemre, fürgeteg fiam!
Dicshedj soká! Hujhé, hurrá!"
s csuklantott boldogan.

Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.

15. oldal

aled>!

– Téged örömmel fölfogadnálak! – mondta a Királynő. – Kapnál hetenként két pennyt és minden másnap lekvárt.
Alice nem tudta visszafojtani a nevetést, miközben így felelt:
– Nem szeretnék a szolgálatába állni… és a lekvárt sem szeretem.
– Pedig nagyon finom lekvár – mondta a Királynő.
– Hát ma akkor se kérnék, köszönöm.
– Ha kérnél, se kapnál. A szabály ez: lekvár tegnap, lekvár holnap, de lekvár ma sosincs.
– Hát valamikor csak kell lennie – ellenkezett Alice.
– Dehogyis! – legyintett a Királynő. Megmondtam: minden másnap lekvár. Ma pedig ma van, nem más nap.
– Nem értem – mondta Alice. – Ez rémesen bonyolult.
– Ez a visszafelé haladó élet hatása – magyarázta a Királynő barátságosan –, attól kezdetben mindig elszédül az ember…
– Visszafelé élni? – kérdezte Alice mély megdöbbenéssel. – Soha életemben nem hallottam még ilyet!
– …de van egy nagy előnye is: az embernek mindkét irányban működik az emlékezete.

Kapcsolódó szócikkek: emlékezet · idő
3 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Alice sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

L. Frank Baum: Óz, a csodák csodája
J. M. Barrie: Pán Péter
Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Cressida Cowell: Soha és mindörökké
Tea Stilton: Az álom királynője
Gail Carson Levine: Elátkozott Ella
Cressida Cowell: Így lopd el egy sárkány kardját
Catherynne M. Valente: A lány, aki Tündérföld alá zuhant és a tivornya élére állt
Roald Dahl: Boszorkányok
Ecsédi Orsolya: Banyavész