Alice ​Csodaországban (Alice 1.) 1547 csillagozás

Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Ennek a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta – immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként – szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba – amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is.

Évike Tündérországban és Alisz kalandjai Csodaországban címmel is megjelent.

A 2003-as Anno-kiadás képeskönyv, nem tartalmazza a teljes szöveget.

Eredeti megjelenés éve: 1865

Tagok ajánlása: 11 éves kortól

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Klasszikusok fiataloknak Ciceró · Helikon Zsebkönyvek Helikon · POKET zsebkönyvek POKET Publishing, Sztalker Csoport · Trubadúr Zsebkönyvek Trubadúr

>!
Trubadúr, 2022
144 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156490223 · Fordította: Kosztolányi Dezső
>!
28 oldal · ISBN: 978833428406
>!
ISBN: 9786156377128

24 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

We Are All Mad Here

10 tag · 6 karc · Utolsó karc: 2018. december 26., 08:07 · Bővebben


Enciklopédia 31

Szereplők népszerűség szerint

Kalapos · Cheshire Cat · Alice · Fakutya · Fehér Nyuszi · Április Bolondja · Királynő · Király · Mormota

Helyszínek népszerűség szerint

Csodaország


Kedvencelte 126

Most olvassa 52

Várólistára tette 379

Kívánságlistára tette 277

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

egy_ember>!
Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Ha nem tudnám, hogy ezt a könyvet egy komoly matematikus írta, aki ráadásul anglikán diakónus, azt hinném, hogy valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt állt.
De persze mit várhatnánk egy férfitól, aki úgy hordja a haját, mint egy nevelőnő?

Azt hiszem, alapvetően az okozza a téves elvárásokat az Alice-el kapcsolatban, hogy simán besoroljuk a gyerekkönyvek közé (köszönhetően nyilván a filmes adaptációknak is), pedig nem (csak) az. (Swift Hordómeséjét sem tesszük automatikusan a gyerek polcára, ugye.)
Először is ez a könyv elválaszthatatlan az irodalmi nonszensz brit hagyományától, ami a magyar irodalomban jobbára ismeretlen. És elválaszthatatlan az alkotótól, akit már gyerekkorában is vonzottak a rejtvények, fejtörők, szójátékok.
Carroll gyerekkori olvasási listái koraérettségről tanúskodnak. Dadogása miatt kissé zárkózott volt, a bentlakásos iskolában boldogtalan; gyenge fizikumú.
Felnőttként azt gondolta, hogy dadogása elmúlik gyerektársaságban. Ezt nem támasztják alá a rá vonatkozó visszaemlékezések, de fontos adalék a gyerekekhez fűződő ellentmondásos viszonyát tekintve.
(Kitérő: A Carroll-mítosz egyik alaptétele a pedofilia. Kortársi visszaemlékezésekből úgy tűnik, nem érdekelték a felnőtt nők, és az is tény, hogy fotográfusként sok gyerekaktot készített. Nem tisztem megítélni, hogy Carroll pedofil volt-e. Nem is tudnám. Csak néhány más nézetre szeretném itt felhívni a figyelmet. Két újabb életrajzírója szerint Carroll kislányok iránti imádatát félremagyarázzák, vagy legalábbis nagyon leegyszerűsítik. Hugues Lebailly szerint Carroll fotográfusi tevékenysége illeszkedett a viktoriánus kor gyerek-kultuszába, amelyben a gyermeki meztelenség az ártatlanságot testesítette meg. A gyerekaktok készítése szerinte része volt az akkori mainstreamnek és más alkotók (pl. Oscar Gustave Rejlander és Julia Margaret Cameron) a pedofilia vádja nélkül fotózhattak meztelen gyereket. Karoline Leach pedig Carroll naplói és levelei alapján igyekszik bebizonyítani, hogy igenis érdekelték a felnőtt nők, sőt viszonyai voltak. Kitérő vége.)
Másodszor: nem lehet figyelmen kívül hagyni az akkori aktualitásoknak a műre gyakorolt hatását és a regény társadalomkritikai részét, amik mára már kissé megkoptak, a felszín alá húzódtak.
(Újabb kitérő: az idióta királynő, szerintem, félreérthetetlenül utal Viktória királynőre, akinek wighekez fűződő, nem titkolt szimpátiája szálka lehetett a konzervatív Carroll szemében. A gügye gyíkocska, aki a tárgyaláson az esküdtek legbénábbika – az eredetiben Bill the Lizard – Benjamin Disraelire utaló szójáték. A barátságtalan hernyót egy Edward Fitzgerald nevű költőről mintázta Carroll, és alakja „a tudálékos, fennhéjázó, a gyerekeket kioktató és lenéző viktoriánus felnőtteket jelképezi”. Április Bolondja – az eredetiben March Hare – a keresztényszocialista Julius Charles Hare paródiája lehet, a Kalapossal és a Mormotával elköltött uzsonnájuk pedig az egyenlőtlen elosztás kritikája. Nyilván lehetne még folytatni, de kitérő vége.)
Harmadszor: Carroll, mint értelmes, tájékozott és nyitott elme biztosan ismerte kortársának Charles Darwinnak a munkásságát. Azért utalok erre, mert szerintem ez a történet elsősorban a minden körülményhez történő alkalmazkodásról és a természetes kiválasztódásról szól.

Talán ennyiből is látszik, hogy Carroll és az Alice meglehetősen ellentmondásos valami.
Nem csak egy mese. Legalábbis gyerekként én képtelen voltam elolvasni.

45 hozzászólás
Kuszma P>!
Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Bevallom, eddig még nem olvastam. Ifjú koromban azért nem, mert ifjúsági, később meg azért nem, mert ifjúsági. Mondjuk nagyjából valahol pont mindegy, olvastam-e eddig, vagy sem, mert Alice annyira része a kulturális közkincsnek, annyit hivatkoztak rá, annyit idéztek belőle és annyiszor feldolgozták, hogy minden sora barátságosan ismerősnek tűnt.

Az előbb arra utaltam, hogy ez egy ifjúsági könyv, de közben meg mi sem véleményesebb ennél. Abban a korszakban született, amikor a gyerekekre úgy tekintettek, mint kissé ostobácska felnőttekre*, akikhez úgy kell beszélni, mint a felnőttekhez, csak lassabban és artikuláltabban, mert nehéz a felfogásuk**. Ehhez képest Caroll könyve üdítő blődség, egy expresszvonat-sebességgel száguldó bad trip, ami végső soron több átfedést mutat a 22-es csapdájá-val, mint mondjuk a Kincskereső kisködmön-nel. Valóban volt olyan érzésem, hogy csak alibiből van a könyv elejéhez meg a végéhez tűzve a közjáték a mezőn elálmosodó, spoiler kislánnyal, de ezért legyünk csak hálásak, mert ez adja azt az ízt, amitől el nem hervadó, uniszex és korhatártalan klasszikusa a világirodalomnak. Különösen freudistáknak ajánlott – elképesztő dolgokat tudnak kibányászni belőle Caroll tudatalattijára vonatkozóan.

Ui.: Átböngészve az eddigi értékeléseket egy gondolatom még támadt, és mint a gondolataimat általában, ezt sem tudom magamban tartani. Szóval. Nincs arról szó, hogy ez kifejezetten „nem gyereknek való” könyv lenne. Ifjúsági irodalomnak atipikus, de hát pont ezért olvassuk annyian. Egyáltalán – a gyerekek tapasztalatom szerint kifejezetten jól boldogulnak az állítólag nem nekik való mesékkel. Az, amit mi zavaros, vagy egyenesen hiányzó logikának vélünk, az ő szemükben (és az én szememben is) izgalmas, felfedezésre váró rendszer.
Ui.2.: Szabó Levente pedig az egész Helikon zsebkönyvek sorozat koncepciójával egyértelműen vezető magyar borítótervezővé avanzsált.

* Ez a „gyerek nem más, mint kisméretű, oktalan felnőtt” szemlélet Sir John Tenniel eredeti illusztrációiból is visszaköszön.
** Mondjuk a kor „rendes” irodalmával kapcsolatban is van olyan érzésem néha, hogy ostobácska felnőtteknek íródott***, különösen a XX. század egynémely posztmodern klasszisával összevetve. Egyikük-másikuk pont ezért működik jól ifjúsági irodalomként**** – no meg persze azért, mert ritkán káromkodnak és trancsíroznak benne. A szexualitást meg akkor még valószínűleg nem találták fel.
*** Mondanom se kell, de azért mégis mondom: tisztelet a számos kivételnek. Sőt, annyira számos ez a kivétel, hogy tán nem is tekinthető kivételnek.
**** Márhogy az oktatáspolitika szerint ezért működik jól. Hogy valóban jól működik-e, arról valójában megoszlanak a vélemények.

10 hozzászólás
Zsuzsanna_Makai>!
Lewis Carroll: Alice Csodaországban

-Lenne szíves megmondani, merre kell mennem?
-Az attól függ, hová akarsz jutni – felelte a Macska.
-Ó, az egészen mindegy – mondta Alice.
-Akkor az is egészen mindegy, hogy merre mégy – mondta a Macska. -Csak menj, menj, ameddig…
-Ameddig valahová el nem jutok – fejezte be Alice.
-Valahová okvetlen eljutsz – mondta a Macska –, ha elég sokáig mégy.

Hát imádtam! Elmentünk megnézni az Alice kiállítást, és egészen zavarban voltam, hogy nem olvastam, nem igazán tudom, h miről szól, nem is láttam, de mindenki meg van érte őrülve. El is határoztam rögtön, hogy el kell olvasnom! Jaj, de jó volt! Imádtam, amikor a Kalapos, meg az Április Bolondja teáztak, azon konkrétan hangosan röhögtem.

2 hozzászólás
Kriszta_89 P>!
Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Alice története végre hozzám is elért könyv formában. Nagyon szerettem a mesét és a belőle készült filmet is.
Ahogy elnéztem az értékeléseket elég megosztó könyv, vagy nagyon nem tetszik az olvasóknak vagy épp az ellenkezőjét váltlja ki, hogy teljesen berántja és egy új kedvencet tud a magáénak. Nálam az utóbbi hatást váltotta ki, elejétől a végéig imádtam, faltam a lapokat és csodaországban éreztem magam teljesen. Nekem tetszett ez a kaotikus kis világ, ahol semmi sem természetes, de minden mögött lapul egy kis igazság egy kis tükröt tartva a társadalom felé. A közmondások pedig csak tarkították ez a fantasztikus képet számomra.
Külön plusz pont a Helikon zsebkönyvek kiadásában, hogy gyönyörű rajzok emelik még tovább a történet ívét.

4 hozzászólás
Bea_Könyvutca P>!
Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Barátságunk nem alakult ki rögtön, majdnem a könyv feléig csak forgattam a szemem, hogy mekkora zagyvaság ez. Pedig általában fogékony vagyok az ilyesmire, de most ez kifogott rajtam.
Egy idő után azonban teljesen megváltozott a véleményem, és azon kaptam magam, hogy nagyon tetszik ez az őrültség.
A Szegedi Katalin által illusztrált változatot olvastam, mely illusztrációk gyönyörűek, viccesek és imádtam.
https://konyvutca.blogspot.com/2018/07/mese-mese.html

5 hozzászólás
KönyvParfé>!
Lewis Carroll: Alice Csodaországban

A történet pörgős, egymást követik az események, így csak kapkodod a fejed, hogy már megint mi is történik. Valamint az emberként viselkedő, beszélő állatok, disznóvá változott gyerekek vagy a kártyafigurák, mind-mind furcsa szereplői ennek az álomszerű világnak. Talán ezek azok, melyek megragadják a gyermeki képzeletet és szárnyalni hagyják.
Bővebben itt: http://konyvparfe.blog.hu/2017/02/03/lewis_carroll_alic…

DarknessAngel >!
Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Most olvastam először a könyvet, de bevallom egyszer is elég volt. Nem gondoltam, hogy ennyire kesze-kusza a történet. Habár nem rossz könyv, itt-ott még nevettem is rajta, nem is egy egetrengető ez a mese. :D Talán gyerekfejjel, vagy egy kis piával, jobban élveztem volna. xD

6 hozzászólás
Csabi>!
Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Elgondolkodtam rajta, hogy emögött most valami mélyebb értelmet kell keresni, vagy pedig egy vaskos blődli az egész. 1:0 arányban az utóbbi nyert a szavazáson. Persze érezhető, hogy Carroll beleszőtte reflexióit a saját koráról, sok gúnyos, csípős jelenet szerepel a könyvben, de az egész mégis csak egy fékezhetetlen agyvelő fantasztikus kitalációja, amivel egy kislányt akart elbűvölni, vagy csak szórakoztatni.
A szöveg valószínűleg messze megelőzte a korát, végül is 1865, Dickens, Verne, Jókai, ezek mentek, nevelő célzatú kalandok, ezekhez képest Carroll könyve maga a szürrealizmus. Nekem két könyv jutott eszembe olvasás közben, az egyik A per, a másik a Lolita. Ne is kérdezzétek. Vagy leüttetem a fejeteket!

11 hozzászólás
Keiran_Rowley IP>!
Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Klasszikus, érthetetlen agymenés

Annyira szeretnék valami értelmeset írni, de hogy őszinte legyek, fogalmam sincs mit olvastam. Se füle, se farka, se tanulsága, néhol se feje, se mérete, se értelme, se íze, se bűze nem volt. A csillagozásom is leginkább annak szól, hogy a feldolgozásait nagyon szeretem, ezért úgy érzem, tisztességtelen lenne lehúznom az eredetit… betyárbecsületből.

Szóval szégyen, nem szégyen, a létező összes feldolgozása sokkal jobb, erre a nyakamat tenném. Nem leszek sznob, aki hőzöng Carroll ”megnemértett” zsenialitásán. A hangsúly ugyanis azon van, hogy megnemértett! Nem érted? Sebaj, én sem.
A másik, hogy én szeretem az angol humort, de tényleg! De ez egy vicc, amin nem nevettem. Valószínűleg azért mert nem a 19. századi Angliában élek… amúgy hálistennek!

Szóval Alice, Alice… who tha f*ck is Alice?

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

egy_ember>!

Alice rendszerint jó tanácsokat adott önmagának, de, sajnos, ritkán követte őket.

12. oldal (General Press, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: tanács
13 hozzászólás
chibizso>!

Itt mindenki bolond. Én is bolond vagyok. Te is bolond vagy.

33. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bolond · Cheshire Cat
16 hozzászólás
egy_ember>!

Ha nincs semmi értelme, annál jobb, legalább nem kell törni rajta a fejünket.

99. oldal (General Press, 2007)

9 hozzászólás
Valcsa>!

– Az Angolna tud-e angolul ? – kérdezte Alice.
– Csak szeretne – felelte az Ál-Teknőc. – Amint a neve is mutatja. Angolna, de nem tud szegény.

Tizedik fejezet

4 hozzászólás
tasiorsi>!

Nem beszél a Kecsege,
de aki bölcs, fecseg-e?

Tizedik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: kecsege
5 hozzászólás
tasiorsi>!

Nem illik más tollával ékeskedni. Ez pedig azt jelenti, hogy: Légy az, aminek látszani akarsz. Vagy egyszerűbben és rövidebben: ne akarj másnak látszani, mint aminek látszol, mert ha nem annak akarsz látszani, aminek látszol, akkor nem annak látszol, aminek látszani akarnál.

73. oldal, Kilencedik fejezet (General Press, 2007)

1 hozzászólás
kávésbögre P>!

Nahát – gondolta Alice –, kutyát már láttam vigyorgás nélkül, de vigyorgást kutya nélkül most láttam először.

Hatodik fejezet

czegezoltanszabolcs>!

Sajnos, kérem, nem tudok értelmesen beszélni, mert nem az vagyok, aki vagyok, amint látni tetszik.

Lovely>!

– Jegyezd meg, kislány, hogy a bölcs mindig hallgat.
„Azért beszél ez annyit” – gondolta Alice…

81. oldal (General Press, 2007)

tasiorsi>!

Tente baba, tente,
ne bőgj, anyja szentje,
ne tüsszögj már, ne üvöltözz,
odaváglak én a földhöz,
adta teremtette.

Hatodik fejezet

7 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Alice sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

L. Frank Baum: Óz, a csodák csodája
J. M. Barrie: Pán Péter
Szabó Magda: Tündér Lala
Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Cressida Cowell: Soha és mindörökké
Tea Stilton: Az álom királynője
Gail Carson Levine: Elátkozott Ella
Cressida Cowell: Így védd ki egy sárkány átkát
Somfai Anna: Barátságháló
Roald Dahl: Boszorkányok