A ​múlt ára 84% 90 csillagozás

Fordulatos regény, talán egy hangyányit kiforratlan stílussal, de annál több izgalommal.

Carolina egy cserbenhagyásos gázolás után, egy kórházban ébred. Nem emlékszik semmire, még a saját nevére sem, teljes amnéziában szenved. Azonban elég hamar fordulat áll be a történetben, ugyanis kiderül, hogy Carolina a Chicago Journal egy újságírója, aki egy hónappal ezelőtt tűnt el, és a baleset előtt a chicagói alvilág legmélyebb titkainak felgöngyölítésén dolgozott. Ebben jó néhányan segítségére voltak, köztük a húga, egy titokzatos M. S. nevű idegen, és egy FBI ügynök, aki történetesen a legjobb barátja. A beépüléshez még olyan eszközökhöz sem félt nyúlni, mint elcsábítani az alvilág fejének unokaöccsét, Carlos Ortegát. De kérdés, hogy valódivá váltak-e az érzelmei a férfi iránt, és hogy sikerül-e bejezni a bűnbanda felszámolását?

Nagyon ötletes megoldásnak tartottam, hogy néha a jelenetek közé be lett szúrva egy-egy emlék a múltból. Azokban a pillanatokban, amikor eszébe jutott a múlt egy darabkája a lánynak, az olvasó is kapott egy-egy töredéket, amiből építkezhetett. Azzal a megoldással, hogy a lány sem emlékezett és nem tudta, hogy kinek hihet, vagy mi is történt valójában, az írónő lehetőséget teremtett arra, hogy a könyv sokkal szorosabbra kapcsolatot építsen az olvasóval, hiszen mi is pontosan akkor ismertünk meg minden részletet, amikor Carolina. Ennek ellenére, sajnos nem igazán tudtam azonosulni a főszereplővel, és nem is igazán tudtam megkedvelni. A történet érdekes volt, izgultam Carolináért, és hogy sikerül-e megszereznie a pendriveokat, azonban a romantikus szál és a szerelmi sokszög nekem már picit néha sok volt. Előfordult, hogy már nem is tudtam követni, hogy akkor a lány végül is melyik pasiba szerelmes. Néhány jelenet elment volna egy akciófilmbe, esetleg egy szappanoperába is, de ez nem is igazán zavart, és összességében úgy gondolom, hogy egy hétvégi kikapcsolódásnak tökéletes volt.

Ismét kiderült, hogy érdemes a kortárs magyarjainkat olvasni.
A múlt árát nagyon élveztem, eddig talán a leg"tökösebb" sztori, amit női kezdő író tollából kézhez kaptam. Kicsit nehéz volt megszokni a jelenidős E1-et, de a szerzőnek sikerült ezt végigvinni, sehol sem kavarodott bele, ami nálam már pluszpontos.
Bevallom, az elején azért néhol felhúztam a szemöldököm, sőt még most is tartom, hogy a főhősnő állapota és a cselekedetei nem túl reálisak, legalábbis így a kettő kicsit üti egymást az én olvasatomban (nem spoilerezek, ha elolvasod megtudod :D ), viszont a sztori leírása ezt szépen fokozatosan elfeledtette velem. Adott ponton néhány szereplővel voltak konfliktusaim, volt akinek lehet szurkolni kellett volna, én mégis vártam mikor kap egy végzetes golyót a koponyájába, de ez is annak tudható be, hogy még a való életben is hideglelésem van az ilyen emberektől.
Ami a regény legnagyobb húzó ereje, hogy nagyon izgi. Az események pörögnek, megvan a szép íve a történetvezetésnek, és a leírások miatt akárhány alkalommal összeszorult a gyomrom (tudjátok, az az eset, amikor zsigerből tudod, hogy azt a szituációt meg fogják úszni, meg kell úszniuk, de azért nagyot nyelsz, hogy úristen, vajon tényleg?).
Érződik azért, hogy kicsit csajos regény (a nagyon gonosz fiúk is kicsit puhulnak a szerelemtől), de nem megy át csillámpóniba, így merem ajánlani a kemény pasi olvasóknak is a romantikusabb lelkű, de izgalomra vágyó hölgyemények mellett.
Jó kis évkezdő regény volt, ezerszer jobban élveztem olvasni, mint Kepnes Te c. thrillerét. Ebben több volt az érzelem és fel is kavart néhol.

Izgalmas, fordulatokkal teli és az én romantikus lelkem is megkapta a kellő érzelmeket. :-)
A történéseket Carolina szemszögén keresztül láthatjuk, aki a könyv kezdetén egy „baleset” következtében amnéziában szenved, aztán apránként kezd visszaemlékezni, ilyenkor kapunk iformációkat a múlt eseményeiről. Jóképű és veszélyes férfiakból sem szenvedünk hiányt. Halkan megjegyezném, hogy a rosszfiúk mindig is gyengéim voltak, most valahogy már a kezdetekkor mégis úgy éreztem, hogy nekem valamiért most a jobb fiú a kedvesebb. ;-)
Carolina a könyv végére meghozza élete egyik legnehezebb döntését, mely sok ember és a saját életét is megváltoztatja.
Kedves Írónő, köszönöm, hogy olvashattam! ;-) És nagyon remélem, hogy hamarosan olvashatom Maggie és Kenan történetét, mert ők is nagyon a szívemhez nőttek.

Egyáltalán nem látszik, hogy az írónőnek ez az első regénye. Nagyon tetszett az egész történet, a romantikus szállal együtt! :) Fordulatos, és izgalmas volt! Szívesen olvasnék még az írónőtől, akár Maggie, és Kenan történetéről! :) A borító nagyon elnyerte a tetszésemet!!

Hűha a köbön!
Elsőkönyves lét ide vagy oda, ebben a 224 oldalban kaptam egy jó stílusú, olvasmányos, pörgős és fordulatokban gazdag történetet, aminek minden oldalát csak élvezni lehetett, és amiben mind a nyomozásra, mind a romantikára vágyó lelkem megtalálta a maga számításait – egyszóval imádtam. :) Ami miatt mégis levontam fél csillagot, az Carolina karaktere. Bárhogy próbálkoztam, nem tudtam sem megérteni, sem megkedvelni a személyét. Sokszor annyira naiv volt, hogy kedvem lett volna alaposan megrázni, máskor meg olyan felszínesen viselkedett (lsd. Carlos és Michael esete), amit egy szimpla hajtépéssel (is) nehezen lehetettt volna kibírni.
Kíváncsian várom Maggie és Kenan történetét!

„Van az a szerelem, amiből egyszerűen nem szabadulhatsz, van, amiért bármit
megteszel, van, amikor mindent feladnál. Még akkor is, ha a józan eszeddel tudod, hogy értelmetlen, hogy sehova sem vezet, és bele fogsz pusztulni…”
Caroline amnéziásan ébred a kórházban és fontos, hogy újra emlékezzen, mivel bűnözők fenyegetik. Aztán szép lassan eszébe jutnak a dolgok…
Újságírónőként a helyi alvilágot készült lebuktatni, a cél érdekében pedig összejött a főnök fiával. Mi történik, ha beleszeretsz a rosszfiúba? Pártatlan maradsz vagy mentegeted? Sajnos a szerelem itt sem győz le mindent, és az emlékekből Caroline lassan rádöbben, hogy mennyi hülyeséget csinált.
A könyv jól van megírva, fanyar humorral és lényegretörően. Caroline időnként egy kicsit idegesítő, főleg a döntésképtelensége miatt. Kenan és Maggie kettőse viszont szuper volt, remélem kapnak egy külön sztorit. Első könyvnek nagyon jó indulás, csak így tovább.

Az írónőnek sikerült egy nagyon szórakoztató, eseménydús romantikus krimit megalkotnia, amit első könyvet meghazudtoló tehetséggel papírra is vetett. Rövid volt, könnyed, és olvasmányos. A szerelmi szál kiszámíthatatlan és erotikus, az emlékezetkieséssel küzdő lány élete pedig izgalmakkal teli. Mind a történet, mind az írásmód, a műfaji elemek a helyükön voltak, a szereplők felkeltették az érdeklődésemet, és fejlődött is az írás.

http://egyszervolt-konyvsarok.blogspot.hu/2016/04/levia…

Kíváncsian vágtam bele a könyvbe, több okból is. Egyrészt mert magyar író tollából született, másrészt felcsigázott a fülszöveg. Ugyanakkor tudtam, hogy az amnézia-szálat már nagyon sokan elsütötték, és nem féltétlenül sikerrel. Így hát értelemszerűen kíváncsi voltam, mit is lehet kihozni belőle úgy, hogy ne legyen sablonos és unalmas.

Kicsit furcsa volt a jelen idejű narráció, de később sikerült hozzászoknom. Az első fejezetekben még a karakterekkel is gondban voltam, hogy akkor ki kicsoda, olyan sokan lettek hirtelen.

Ahogy haladt előre a történet, úgy vált egyre gördülékenyebbé is. Volt, hogy egy szuszra elolvastam annyi oldalt, amennyit általában egy-két nap alatt összesen.

Tetszett az emlékek visszahozásának megoldása is, főleg a személy miatt, aki előhozta ezeket Carolinából.

A végén az ütközet kicsit gyorsan lezajlott, és a legutolsó rész nem sem ért meglepetésként, szinte várható is volt.

Összességében jól felépített, izgalmas történet, ahol nem mindig történik az, amire az olvasó számít. Gratulálok az írónőnek! :)

A könyvet köszönöm az Álomgyár Kiadónak! :)

Valahogy nem volt az igazi.
A szereplők egyszerűen nem kerültek hozzám közel. Olyan semmilyen. Felőlem Carolina spoiler
Eléggé idegesítő egy liba volt Magggievel együtt. Hány évesek is voltak??? Még azt se lehet tudni.
Adtam 4csillagot mert amúgy maga a történet tetszett.

Egy újabb magyar gyöngyszemre bukkantam. A történet nem sablonos, az izgalmak mellett azon tűnődik az ember lánya, vajon melyik pasi lesz az igazi hősnőnk számára, az amnézia előtt vajon kié volt a szíve, és mi történt valójában? Ahogy egyre több részletet tudunk meg Carolina múltjáról, mi is egyre jobban zavarba jövünk.

Nekem egyébként mindkét pasi szimpatikus volt, még a rosszfiú Carlos is spoiler. De azért éreztem azt is, hogy spoiler. *-*

Carolina egy idő után kicsit idegesítő lett a döntésképtelenségével. Bár ez részben érthető volt az amnézia miatt, de hogy olyan hirtelen és gyorsan váltakozott a két pasi között… Amiatt viszont nem tudtam elítélni, hogy spoiler.

A bajkeverőnek titulált Maggie nekem nagyon is szimpatikus volt, a Kenan-nel való kapcsolata pedig legalább olyan érdekes volt, mint a főszál. Nem tudom, van-e vagy lesz-e saját könyvük, de szorítok, hogy igen, mert nagyon szeretném olvasni. *-*

A borító nagyon tetszik, a történethez hasonlóan egyedi. Többször megnéztem, mire észrevettem, hogy nem csak egy női arc van rajta. :))