A ​nő szerint a világ 6 csillagozás

Lévai Katalin: A nő szerint a világ

Magyarországon szinte semmit nem lehet tudni a nyugat-európai és az amerikai feminista mozgalmak sikereiről, az életmód és az emberi szellem liberalizálása és a nehezen mozduló törvényalkotás terén. Az ismeretek hiánya miatt a feminizmus férfigyűlölő irányzatként jelenik meg a közvéleményben. Lévai Katalin könyve a jellemző női viselkedésformák és értékrendek bemutatásával igazolja a női nézőpont létjogosultságát. A feminizmus történeti bemutatása után a nőiesség, a férfiasság és a szexualitás kérdéskörét tárgyalja, majd bemutatja a magyarországi helyzetet.

Eredeti megjelenés éve: 2000

>!
Osiris, Budapest, 2000
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633799333

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

olvasóbarát>!
Lévai Katalin: A nő szerint a világ

Ezzel a kötettel „lett kerek a világ” ebben a témában. Séllei Nóra az irodalomtudomány, Az Éjszakai állatkert a szépirodalom, Lévai Katalin pedig a szociológia szempontjából vizsgálja a kérdést. A korai nőmozgalmak, polgárjogi mozgalmak tapasztalataiból kiindulva, irodalmi műveket (Beauvoir: A második nem, Betty Friedan: Női csoda, Updike: Párok) is felsorakoztatva mutatja be a téma külföldi vonatkozásait, majd a magyar tapasztalatokat értékeli.
Részletesen foglalkozik, az abortusz, a női munkavállalás kérdéseivel, a szülői szerepek változásával, a családi élet és a szakmai karrier harmonizálásának lehetőségével.
Az ötvenes évektől tekinti át a magyar politikai életet a nőkkel, a családdal kapcsolatos törvényi változásokat.

postmodjane>!
Lévai Katalin: A nő szerint a világ

Ez egy hiánypótló monográfia, nem szándékom ezt cáfolni.
De…. mintha maga is megerősítené azokat a szterotípiákat, ami ellen küzdeni látszik. Írom ezt azért, mert ilyen mondatot találok: „A házasságkötés a nagyvárosi, fiatal, magasan iskolázott nők számára messze nem olyan vonzó perspektíva, mint a vidéki fiatal nők számára.” (183.) Értem, hogy mit akar mondani, de nem így kell ezt megfogalmazni, mert nagyon félrevezető sugallattal rendelkezik a mondat. Ahogyan ez is: „a szakmai élet harmonizálása kizárólag [tudniillik a nőknek- postmodjane s.k.] probléma. ” (174. oldal) Ó, persze……. mert aki magasan kvalifikált biztosan érzéketlen és nem akar gyereket, esetleg azért épít karriert, mert nem tökéletes a magánélete; a férfiaknak pedig nem kell áldozatokat hozni a családért. Szerencsére nem feltétlenül van ez így. Azért nem kellenének bele ilyen és ehhez hasonló mondatok, mert amúgy remek összegzések vannak benne a női jogok fejlődéséről, a képi világ hatásáról. Valamint arról is hogy milyen sok az, amit már elértek a nők, és mennyi szakma megnyílt az üvegplafon és a rengeteg más negatív hatás ellenére. Inkább azt hangsúlyoznám, hogy a pozitívumok nagyobb arányban szerepelnek. A legfontosabb számomra – idealistaként – annak a lehetőségnek a fellibbentése, hogy az embert magát és a teljesítményét, tehetségét, szorgalmát lássuk, legyen ez az ember biológiailag férfi, avagy nő.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

olvasóbarát>!

Az apai funkciókat szinte minden társadalomban hagyományosan bizonyos területekre korlátozták, gyakorlatilag az intellektuális nevelésre, a külső világ megismertetésére, és legkevésbé az apa és gyermekei érzelmi viszonyára. Az „anyaszívű apa” fogalom, amely feltételezi a férfiról, hogy gyermekével az anyához hasonlóan szoros érzelmi kapcsolat kiépítésére képes, szűk két évtizede „van forgalomban.”

83. oldal

olvasóbarát>!

Magyarországon alig ismert a társadalmi nem (gender) fogalma, az, hogy a férfi és női identitások társadalmi és kulturális meghatározottságok következtében alakulnak ki. Sokkal inkább elterjedt, hogy az ember sorsát a biológikum határozza meg. A hagyományos iskolák újrateremtik a biológiai meghatározottságon alapuló női és férfi szerepmítoszokatújra és igazolják a férfinézőpont egyedüli létjogosultságát. A feminista gondolkodás éppen ezért különválasztja a társadalmi és biológiai nem fogalmát, hogy szembeszálljon az örökérvényűnek tekintett igazságokkal.

11. oldal

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Rosalind Miles: Az idő leányai
Charlotte Perkins Gilman: A nő gazdasági helyzete
Cheryl Benard – Edit Schlaffer: Tűsarkú cipőben, hátrafelé
Simone de Beauvoir: A második nem
Judith Butler: Problémás nem
Gro Hagemann (szerk.): A norvég modell
Kovács Mónika (szerk.): Társadalmi nemek
Anne Dickson: Új hang
Hernádi Miklós: Nemek és igenek
Takács Judit – P. Tóth Tamás (szerk.): Kisebbség, többség, többszörösség