Magyarországon szinte semmit nem lehet tudni a nyugat-európai és az amerikai feminista mozgalmak sikereiről, az életmód és az emberi szellem liberalizálása és a nehezen mozduló törvényalkotás terén. Az ismeretek hiánya miatt a feminizmus férfigyűlölő irányzatként jelenik meg a közvéleményben. Lévai Katalin könyve a jellemző női viselkedésformák és értékrendek bemutatásával igazolja a női nézőpont létjogosultságát. A feminizmus történeti bemutatása után a nőiesség, a férfiasság és a szexualitás kérdéskörét tárgyalja, majd bemutatja a magyarországi helyzetet.
A nő szerint a világ 6 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2000
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 3

Kiemelt értékelések


Ezzel a kötettel „lett kerek a világ” ebben a témában. Séllei Nóra az irodalomtudomány, Az Éjszakai állatkert a szépirodalom, Lévai Katalin pedig a szociológia szempontjából vizsgálja a kérdést. A korai nőmozgalmak, polgárjogi mozgalmak tapasztalataiból kiindulva, irodalmi műveket (Beauvoir: A második nem, Betty Friedan: Női csoda, Updike: Párok) is felsorakoztatva mutatja be a téma külföldi vonatkozásait, majd a magyar tapasztalatokat értékeli.
Részletesen foglalkozik, az abortusz, a női munkavállalás kérdéseivel, a szülői szerepek változásával, a családi élet és a szakmai karrier harmonizálásának lehetőségével.
Az ötvenes évektől tekinti át a magyar politikai életet a nőkkel, a családdal kapcsolatos törvényi változásokat.


Ez egy hiánypótló monográfia, nem szándékom ezt cáfolni.
De…. mintha maga is megerősítené azokat a szterotípiákat, ami ellen küzdeni látszik. Írom ezt azért, mert ilyen mondatot találok: „A házasságkötés a nagyvárosi, fiatal, magasan iskolázott nők számára messze nem olyan vonzó perspektíva, mint a vidéki fiatal nők számára.” (183.) Értem, hogy mit akar mondani, de nem így kell ezt megfogalmazni, mert nagyon félrevezető sugallattal rendelkezik a mondat. Ahogyan ez is: „a szakmai élet harmonizálása kizárólag [tudniillik a nőknek- postmodjane s.k.] probléma. ” (174. oldal) Ó, persze……. mert aki magasan kvalifikált biztosan érzéketlen és nem akar gyereket, esetleg azért épít karriert, mert nem tökéletes a magánélete; a férfiaknak pedig nem kell áldozatokat hozni a családért. Szerencsére nem feltétlenül van ez így. Azért nem kellenének bele ilyen és ehhez hasonló mondatok, mert amúgy remek összegzések vannak benne a női jogok fejlődéséről, a képi világ hatásáról. Valamint arról is hogy milyen sok az, amit már elértek a nők, és mennyi szakma megnyílt az üvegplafon és a rengeteg más negatív hatás ellenére. Inkább azt hangsúlyoznám, hogy a pozitívumok nagyobb arányban szerepelnek. A legfontosabb számomra – idealistaként – annak a lehetőségnek a fellibbentése, hogy az embert magát és a teljesítményét, tehetségét, szorgalmát lássuk, legyen ez az ember biológiailag férfi, avagy nő.
Népszerű idézetek




Az apai funkciókat szinte minden társadalomban hagyományosan bizonyos területekre korlátozták, gyakorlatilag az intellektuális nevelésre, a külső világ megismertetésére, és legkevésbé az apa és gyermekei érzelmi viszonyára. Az „anyaszívű apa” fogalom, amely feltételezi a férfiról, hogy gyermekével az anyához hasonlóan szoros érzelmi kapcsolat kiépítésére képes, szűk két évtizede „van forgalomban.”
83. oldal




Magyarországon alig ismert a társadalmi nem (gender) fogalma, az, hogy a férfi és női identitások társadalmi és kulturális meghatározottságok következtében alakulnak ki. Sokkal inkább elterjedt, hogy az ember sorsát a biológikum határozza meg. A hagyományos iskolák újrateremtik a biológiai meghatározottságon alapuló női és férfi szerepmítoszokatújra és igazolják a férfinézőpont egyedüli létjogosultságát. A feminista gondolkodás éppen ezért különválasztja a társadalmi és biológiai nem fogalmát, hogy szembeszálljon az örökérvényűnek tekintett igazságokkal.
11. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Rosalind Miles: Az idő leányai ·
Összehasonlítás - Charlotte Perkins Gilman: A nő gazdasági helyzete ·
Összehasonlítás - Cheryl Benard – Edit Schlaffer: Tűsarkú cipőben, hátrafelé ·
Összehasonlítás - Simone de Beauvoir: A második nem 86% ·
Összehasonlítás - Judith Butler: Problémás nem ·
Összehasonlítás - Gro Hagemann (szerk.): A norvég modell ·
Összehasonlítás - Kovács Mónika (szerk.): Társadalmi nemek ·
Összehasonlítás - Anne Dickson: Új hang ·
Összehasonlítás - Hernádi Miklós: Nemek és igenek ·
Összehasonlítás - Takács Judit – P. Tóth Tamás (szerk.): Kisebbség, többség, többszörösség ·
Összehasonlítás