Gazda ​és cseléd / Hadzsi Murat 3 csillagozás

Lev Tolsztoj: Gazda és cseléd / Hadzsi Murat

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ebben ​a kötetben a nagy orosz klasszikus emlékezetesen szép öregkori elbeszéléseit, kisregényeit nyújtjuk át az olvasónak. Tolsztoj e termékeny korszakából való a Hadzsi Murat című híres regény is.
A népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak.
Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét. Elemző gonddal vezet végig a meghasonlott Szergij atya élettörténetén, akit a testi vágyak kolostori magányába is elkísérnek. De Tolsztoj számos regényhőse közül mindenkor kimagaslik a romlatlan lelkű, egyszerű orosz paraszt alakja: egyik legmeghatóbb kisregényében, a Gazda és cselédben Nyikita… (tovább)

>!
Európa / Kárpátontúli Területi, Budapest - Uzsgorod, 1961
508 oldal · Fordította: Németh László, Szőllősy Klára

Most olvassa 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
babgul
Lev Tolsztoj: Gazda és cseléd / Hadzsi Murat

Sokat olvastam korábban a tolsztojizmusról, de a leírásokból valahogy nem jött át a lényeg. A kisregényeket és novellákat elolvasva viszont azonnal, egyértelműen kirajzolódott Tolsztoj világnézete. Nem mindig tudtam vele azonosulni, de mindig hatott rám. Legjobban a politikai-társadalmi kritikái tetszettek.


Népszerű idézetek

>!
Avenyir

Nyikita felsége, Marfa, egy hajdan szép, eleven asszony, fiatal kamaszfiával ás két lányával otthon gazdálkodott, s Nyikitát nemigen hívta haza, elsősorban mert húsz esztendeje egy bognárral élt, egy más falubeli férfival, aki a házban vett szállást, másodszor, mert noha a férjén, amikor józan volt, úgy zsarnokoskodott, ahogy akart, amikor leitta magát, úgy félt tőle, mint a tűztől. Egy alkalommal, amikor otthon lerészegedett, Nyikita alkalmasint, hogy a felségén józankorabeli alázatát megbosszulja, feltörte a ládáját, kiszedte a legdrágább parádés ruháit, fogta a fejszét, s a tuskón apró darabokra vágta minden köntösét, ruháját. Amit Nyikita keresett, az mind a felségéhez került, s Nyikita nem szólt ez ellen.

Gazda és cseléd

>!
babgul

Az életben az a gyalázatos, hogy a testi sérülés, a betegség nem merül feledésbe, szenvedés, küzdést idéz elő; de az erkölcsi, lelki sérülés egykönnyen elsimul az olyan emberben, aki nem a lelkének él – elmossa az élet megszokott folyása, apró-cseprő érdekek hajszája, belepi a mindennapiság pora, szemetje.

496. oldal - Senki sem bűnös (Európa, 1961)

>!
babgul

Az állandó, nyílt és utálatosan leplezetlen hízelkedés, amellyel emberei körülvették őt, odáig vitte a cárt, hogy már nem látta meg az ellentmondásokat saját viselkedésében; tetteit, szavait még csak össze sem hasonlította a valósággal, a logikával vagy akár csak a köznapi józan ész követelményeivel. Szilárdul meg volt győződve róla, hogy rendelkezései, akármilyen értelmetlenek, igazságtalanok és logikátlanok is magukban véve, egyszeriben értelmessé, igazságossá és összefüggővé válnak azáltal, hogy ő, Miklós az, aki rendelkezik.

267. oldal - Hadzsi Murat (Európa, 1961)

>!
babgul

Annak ellenére, hogy meg volt győződve róla, helyesen járt el, mégis valami kellemetlen utóíz maradt benne, és – hogy ezt az érzést eltompítsa – arra kezdett gondolni, ami mindig megnyugtatta: hogy ő milyen nagy ember.

264. oldal - Hadzsi Murat (Európa, 1961)

>!
babgul

Azelőtt azt hittem, az ember nem lehet meg kívánság nélkül. Én mindig kívántam és kívánok valamit. (…) és minden kívánságom vagy teljesült, és beteljesülve már nem vonzott többé, vagy teljesíthetetlenné vált, és akkor megszűntem kívánni. De mire régi vágyam teljesült vagy teljesíthetetlenné vált, már újabb vágy született bennem – s ez így volt, és így is lesz mindvégig.

366. oldal - Fjodor Kuzmics sztarec hátrahagyott feljegyzései (Európa, 1961)


Hasonló könyvek címkék alapján

Arkagyij Babcsenko: Jelenetek egy háborúból
Leonyid Szolovjov: A müezzin fia
Csabua Amiredzsibi: Az igazságtevő
Jules Verne: A makacs Keraban
Anne-Laure Bondoux: Csodák ideje
Nodar Dumbadze: Ne félj, Mama!
Fazekas Zsuzsa (szerk.): Nartok
Peter Jilemnický: Iránytű
Raszul Gamzatov: Az én Dagesztánom
Babirák Hajnalka: A kaukázusi Georgia