Egy ​ló története 4 csillagozás

Lev Tolsztoj: Egy ló története Lev Tolsztoj: Egy ló története

Ez ​a nálunk mindeddig kiadatlan kisregény nagy fölfedezés lesz a magyar olvasóközönség számára. Egy tarka ló történetét meséli el. Holsztomjer, a könyv hőse, híres versenylovaktól származik, előkelő istállóban születik, azonban váratlan és megszégyenítő tarkasága belesodorja a lóéletnek olyan megpróbáltatásaiba és viszontagságaiba, melyektől arisztokrata származása egyébként megkímélte volna. – Tolsztoj kisregénye Holsztomjer születésétől, csikókorán, szerelmein és szenvedésein át szörnyűségében is magasztos haláláig vezet, ugyanazzal az erővel s az elbeszélőművészet ugyanolyan magaslatára, mint nagy regényeiben a Háború és béké-ben, a Karenina Anná-ban, vagy, hogy ugyancsak egy kisregényét említsük, az Iljics Iván halálá-ban. A lélek- és a természetábrázolás hatalmas realizmusa és a tolsztoji szeretet evangéliumi fénye ragyog rajta át. Megjelenése a magyar művelődésnek is fontos eseménye: az orosz irodalomról, az orosz lélekről való ismeretünk nagy gazdagodása. A fordítás… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1886

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Révai Könyvtár

>!
Révai, Budapest, 1947
176 oldal · Fordította: Szőllősy Klára

Kedvencelte 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Emmi_Lotta I>!
Lev Tolsztoj: Egy ló története

Egy valaha jobb napokat látott, híres versenyló-ősök utódaként született ló szomorú története. Kicsit A versenyló halálára emlékeztet, pontosabban fordítva: az emlékeztet a Tolsztoj-műre, hiszen ez a korábbi. Míg abban a ló gazdája, itt maga a ló az elbeszélő. Holsztomer valaha pompás, sokak által csodált állatként élte életét, „aki” tarka szőre miatt több viszontagságon és megaláztatáson ment keresztül.

>!
Révai, Budapest, 1947
176 oldal · Fordította: Szőllősy Klára
Bla I>!
Lev Tolsztoj: Egy ló története

Itt kezdődik a zsákbamacska. De ez inkább zsákbanló. Rajtam kívül összesen csak egy valaki olvasta, de sem csillagozás, sem értékelés, viszont egy nagy mester műve. A könyv egykor Borbély Tibor tulajdonában állt, de Pataki László is beleszólt a tulajdoni listába 1954-ben.

Csingiz Ajtmatov A versenyló halála című művét sok mindenki olvasta-látta, de legalább is hallott már róla. A történet a versenylóról szól, amit előbb be-, aztán megtörnek, kiherélnek, vasra vernek, de szabadságvágyát ki nem irthatják. A könyv íróját a világhírig repítette 1966-os megjelenését követően. AkárcsakTolsztojt művei, világhíre ma is töretlen. Ez a története akár archetípusa is lehetne Ajtmatov történetének. Az „Egy ló története” című elbeszélés 100 évvel korábban íródott, ugyancsak egy herélt, tarka, szomorú sorsú lóról szól. Hogy olvasta-e Ajtmatov? Bizonyára. Hogy tetszett-e neki? Ezt annak kell/lehet tán megítélnie, aki mindkét művet olvasta. Nekem első benyomásom, hogy mindketten Tolsztoj is, Ajtmatov is nagy átéléssel, empátiával jelenítik meg a lovak történetét, életét, gondolatait. Tetszett Tolsztoj kisregénye, megkönnyeztem a tarka sorsát…
Tolsztoj elbeszélését kétszer is lefordították magyarra. Először Szőllősy Klára a Révai kiadást a háború után, majd Gellért Hugó a Digi-Book könyvét fordította 2015-ben magyar nyelvre. Én előbbit, tehát a régebbi kiadást szereztem meg és olvastam. Az író itt Tolsztoj Leó.

https://moly.hu/karcok/1283584

Tünde_Fekete P>!
Lev Tolsztoj: Egy ló története

Egy, az emberek által kizsigerelt, tönkretett élet története…


Népszerű idézetek

Bla I>!

A tíz év eltelt, a lendület ellankadt és Nyikita élete egyre szomorúbbra fordult. Már részegeskedni kezdett, vagyis megmámorosodott a bortól, ami azelőtt sohasem történt meg vele. Tulajdonképp sohasem kezdett inni és sohasem hagyta abba.

57. oldal

Bla I>!

…az embereket az életben nem tettek, hanem szavak irányítják…Ilyen szavak, amelyeknek rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a következők: enyém, sajátom, tulajdonom. Ezeket a szavakat különféle dolgokra, élőlényekre és tárgyakra rámondják, még földre, emberekre és lovakra is. Egymás között megegyeznek, hogy ugyanarról a dologról csak egy ember mondhassa azt, hogy „az enyém”. És az aki az előre megállapított játékszabályok szerint a legtöbb dologra mondhatja, hogy „az enyém”, az a többiek közt a legboldogabbnak számít. Hogy miért van ez így, azt nem tudom, de így van. Hosszú ideig azt hittem, hogy ebből valami egyenes hasznuk származik, de ez a feltevésem tévesnek bizonyult.

37-38. oldal

Bla I>!

Rájuk szerelem várt, kitüntetések, szabadság: reám – munka és megaláztatás, megaláztatás és munka, életem végéig. És mindez miért? Mert tarka voltam és ezért valaki lovának kellett lennem…

43. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Игрок / A játékos
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A játékos
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Egy nevetséges ember álma
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Kisregények és elbeszélések
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az arckép
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A játékos naplója
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból
Vlagyimir Galaktyionovics Korolenko: Maruszja
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Megalázottak és megszomorítottak / Feljegyzések a holtak házából
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Ördögök