A ​vérfarkas éjszakája (Leslie L. Lawrence 7.) 85% 259 csillagozás

Olyan jót nosztalgiáztam :) Még a 90-es évek végén végtelenített verzióban olvastam Laci bácsi könyveit, s imádtam. Most sem csalódtam. A vége felé már tudtam, ki a tettes, de ettől még semmit sem vesztett a könyv az élvezeti értékéből. Elhagyatott helyszín (értsd: nem város), rengeteg hulla, még több gyanúsított, egy csipetnyi erotika, s a végén a Poirot-féle (Leslie-féle) tényfeltárás. Jó volt :)

Te mit tennél, ha egy sötét és távoli kis falucskában gyilkolászna egy vérfarkas?? Megpróbálnál elmenekülni vagy nyomozni kezdenél, hogy vajon ki lehet a gyilkos? Egyáltalán létezik-e a vérfarkas vagy ez csak egy helyi legenda? Megszállnál-e egy olyan fogadóban, ahol villódzó szemű farkasfej vigyorog rád a falról?
Éppen Laci bácsizni volt kedvem a dedikálás után, aztán egy nagyon kedves barátom ajánlotta ezt a könyvet, miszerint Neki ez a kedvence az írótól… Meg a párom is nagyon ajánlotta, úgyhogy erre a kötetre esett a választásom. Mindvégig izgalmas volt a történet és a vége sajnos olyanra sikeredett, hogy kénytelen leszek hamarosan belekezdeni a folytatásba, mert nem hagy nyugodni a fantáziám….Hát, hát Laci bácsi… :)

Izgalmas és érdekes volt,bele is kezdek a következő részbe.

Tetszett a történet. Imádom az író stílusát. Nagyon tetszik, ahogy Leslie nyomoz, beszélget, felszedi a nőket. Nagyon jó helyszínen játszódott ez a történet is. Tetszik, ahogy elindul a nyomozás, megismerünk mindenkit. Ilyenkor rendszerint elveszítem a fonalat és már várom a végét, hogy kiderüljön az igazság.

Jó volt újra Laci bácsitól olvasni, és ismét rájöttem, hogy nagyon imádom Leslie L. Lawrence karakterét… :)
A szituáció a megszokott: A „szerencsétlen” rovartudós ebben a regényben is egy gyilkossággal találja szemben magát és mire kettőt pislog, már nyakig ül a pácban.
Természetesen most sem kell félteni hősünket, bár sokszor kerül hajmeresztő szituációkba, de nagy küzdelmek árán fényt derít a tettes kilétére.
Számomra körülbelül a regény felétől egyértelmű volt, hogy ki követte el a gyilkosságokat, de ettől függetlenül nagyon tetszett a történet.
Szeretem az író stílusát és a hasonlatokat, amiket használ, jót kacarásztam rajtuk.

A moly szerint ez L.L.L. egyik legolvasottabb könyve, ezért erre esett a választásom. Nos, fordulatokban és izgalmas helyzetekben valóban nincs hiány. A történet olyan szövevényes, hogy a végéig fogalmam sem volt a vérfarkas kilétéről. Mint egy brazil szappanopera – szép lassan kiderül, hogy mindenki ismer mindenkit, felbukkannak szeretők és ellenségek, kiderül, hogy ki mire képes a pénz és a bosszú érdekében… Mindez egy misztikus vérfarkas-babona mögé bújtatva.

Jó is lehetne, ha nem lenne túl sok történés belezsúfolva néhány napba. Tudom, hogy elsősorban szórakoztató regényről van szó, de rontja a hitelességét. Olykor nehéz komolyan venni L.L.L.-t is, aki előtt mint egyszemélyes felmentő hadsereg, nyomozó és aktuális nőcsábász előtt semmi titok nem maradhat rejtve. Aki mellesleg csak pihenni érkezett a panzióba, persze. Az apróbb figyelmetlenségekről már ne is beszéljük. Ha azt írja, hogy -30 fok van odakint és 20 centi friss hó esett, akkor két bekezdéssel arrébb ne áradozzon a falu házainak rikító piros tetejéről, oké?!

Amúgy nem volt rossz, egyszer olvasós kellemes kikapcsolódás, nem kell sokat gondolkozni olvasás közben.

Azt kaptam, amit vártam. Ez még a régi Leslie.:) Itt még nincs annyi szex, nyomozás viszont van bőven, és nem annyira töketlen főhősünk, mint az újabb könyvekben.:) Kíváncsian várom a folytatást, de szerintem ott sem fog meglepetés érni.:)))

Helyenként, főleg az elején gyakran összerándult a gyomrom. Aztán megszoktam az író stílusát, miszerint gyakran alkalmazott olyan szófordulatokat, hasonlatokat, hogy azt hihessem valós veszély fenyegeti a vérfarkas képében. Nem is tudom hanyadik után, felhagytam a borzongással, és végre tudatosítottam magamban, hogy „csak” krimiről van szó. Ha nem lőtte volna le ennyiszer a poént, én komolyan a végéig hajlandó lettem volna elhinni a vérfarkas sztorit! Hiszen nagyon kedvelem ezt a témát!

Hát… kicsit bajban voltam itt a csillagosztással…

Nem sok L.L.L. könyvet olvastam, de arra már rájöttem, hogy vannak bizonyos hibák, amik alighanem megtalálhatók valamennyiben. Főszereplőnk menthetetlenül tökéletes (és ez a tökéletesség irreálissá teszi) és egy olyan párhuzamos univerzum lakója amiben egyetlen szőke és telt keblű hölgy sem akad, aki esetleg csak elgondolkodna a lehetőségen, hogy ellenálljon csáberejének. Kevés szereplőről tudnám elmondani, hogy milyen a személyiségük, mert a karakterük igen… hmm… felületes? Mint mikor gipsz mintát veszünk egy ember arcáról, és a végeredmény valóban hasonlít az adott személyre, de ha megfordítjuk, nincs mögötte semmi. Üreges és élettelen maszk. Komolyan, talán a falu bolondja volt a kedvenc szereplőm, mert neki legalább volt valami személyisége (Főképp az, hogy bolond).
Hogy valami jót is mondjak – mert ugye csak ott az a 3 csillag-, a sztori érdekes volt. A hangulatot is egészen elkapta az író, érdekes volt maga a cselekmény, gyorsan pörögtek az események, nem aludtam el rajta. Akadtak ugyan kisebb bakik itt-ott, de ennek ellenére sikerült lekötnie a figyelmem. A tettesre elég hamar gyanakodni kezdtem, ettől független a hogyan? nagyon is érdekelt, noha ennek megoldásával nem voltam teljesen megelégedve. Valami váratlanabbra számítottam, na… Hát van ilyen.

Hát nem ez az első könyvem Laci bácsitól, és nem is az utolsó, nyilván. Én egyszerűen imádom a stílusát, a kreativitását és a fantáziáját, ahogyan eléri azt, hogy letehetetlen legyen a műve. Azonban az eddig olvasottak közül talán ezt tartanám a legletisztultabbnak.
A krimikben jártas ember már a közepe felé sejthette a könyvnek, hogy valójában ki is lehet a „vérfarkas” mert hát valódi vérfarkasok nem léteznek, ez annál reálisabb történet. De számomra az, hogy lehetett egy erős sejtésünk, hogy ki is lehetett a rémes tettek elkövetője sokkal inkább pozitív dolog volt, semmint az ellenkezője. Hiszen ki ne örülne, ha a gyilkosságok mögött sejtene valakit, és a végén beigazolódna a sejtése?
Ráadásul a karakterek is, habár nem voltak túlzottan kidolgozottak, de mégis pontosan megfeleltek a mű hangulatának és történetének.
Élveztem minden részét, pontosan ezért csak ajánlani tudom, egyszerűbb, mint a Leslie L. Lawrence-től megszokottak, de nagyon élvezhető.