A ​maharáni arcképe (John C. Lendvay 11.) 78% 110 csillagozás

– Mit gondol, írjak végrendeletet?

Tovább nevetett. Immár némi riadalom és közeledő hisztéria is bujkált a nevetésében.

* * *

LLL típusregény, annak minden előnyével és hátrányával off: önbizalomtúltengéses E/1 férfi főhős, néhány gyönyörű nő – lehetőleg a pozitív és a negatív oldalon is legalább egy fő – mindenféle testnedvek, hullák, trükkök, átverések, akció, humor, némi keleti kultúra, rengeteg hatásvadász fejezetvég, pár nem túl meglepő csavar és egy mindent is megvilágosító lezárás. Szóval csak a szokásos, bár ismét rá kellett ébrednem, hogy Lendvay karakterét sokkal kevésbé kedvelem, mint Leslie-t, kész szerencse, hogy ez a sorozat jócskán kevesebb kötetből áll.
Az indiai kultúrával foglalkozó részeket egyébként kifejezetten kedveltem, ami maradt, az hol idegesített, hol szórakoztatott. off Szerencsére a cselekmény pörög és a szöveg is gördülékeny, viszonylag gyorsan lezavarható – amolyan egy éjszakás kaland, nyár közepére pont ideális.

Egyértelmű, hogy nálam ez is max csillagot kap.
Mindig le tud venni a lábamról az író. Fordulatos és kalandos könyveket olvashatok tőle, ezért is ő a kedvencem.
Maga az alaptörténet is tetszett, de a kidolgozására sem lehet panasz.
Volt izgalom bőven a regényben.
Próbálom a lányomat rábeszélni a hasonló könyvekre, de még nem tört meg.

Nekem bejönnek a John C. Lendvay történetek. John nyomozási stílusa sokszor megmosolyogtatt, jó párszor hangosan fel is nevettem. Ki más lenne képes indiai táncosnőként álcázva bejutni egy esküvőre. Egyszerű, laza krimi volt, nem volt tele fordulatos csavarokkal mint egyes Leslie L. Lawrence történetek.

Régebben, kamaszlányként, nagyon szerettem L.L.L. könyveit. Az osztályon/kolin belül akadtak is olvasástámogató kezdeményezések, de erről talán már írtam máshol:)

Aztán volt egy időszak, mikor a piaci antikvárius összes könyvét begyűjtöttem és azonnal olvastam is nagy örömömre.

Aztán volt olyan időszak, mikor a szerző 2-3 könyvet is közreadott évente. Megvettem, belekóstoltam, elsőre nem tetszett, és így ment a papírdobozokba, olvasatlanul.

Mely dobozokban mostanában, könyvtár híján, könyékig turkálok.

Pár oldal kóstoló után olvasatlanul dobozoltam ezt a könyvet pár évvel ezelőtt. Sajnos most sem győzött meg igazán: számomra sablonosnak, unalmasnak tűnik. L.L.L. ennél sokkal jobbakat is írt korábban.

Érdekes volt, bár nem a megszokott csavarral (talán ezért volt még érdekesebb?). Amit keveselltem benne: a nyomozó ágyába csak egy hölgy mászott be, arra számítottam, hogy mindhárom helyet kap majd benne.

13 éves lehettem, mikor egy nyaraláson unatkoztam (!), és anyukám a kezembe adtam, hogy olvassam el. Na, elolvastam vagy kétszer, és rájöttem, hogy én milyen nagyon szeretem a krimit, ami talán a legnagyobb találmány az irodalomban.

Nekem úgy ajánlották, hogy milyen jó semmiképpen ne hagyjam ki. Ok megvolt, de a Kéz a sziklán közelébe sem ér.Viszont néhol elég vicces.

Nekem azért tetszett. Igaz tényleg nem annyira jó mint a többi,de valahogy ezt is élveztem. :)

Izgalamas, tele eseményekkel, fordulatokkal, gyilkosságokkal, de a vége..? Kicsit csalódás..

Nagyon gyenge. Az eddigi legrosszabb LLL könyv, amit eddig olvastam…