A ​Karvaly árnyékában (Leslie L. Lawrence 2.) 83% 226 csillagozás

Olyan jó ilyen történeteket olvasni, mindig megnevettet. Soha sem vonzott Afrika, legyen az bármilyen gyönyörű, de mégiscsak meleg van, most valamilyen szinten ott éreztem magam.

Akár kezdő Lawrence-olvasóknak is bátran merném ajánlani ezt a történetet, ugyanis a sorban második – és itt még nem kapott vérszemet Laci bácsi (továbbra is nyomozom, ez konkrétan mikor történhetett meg) –, úgyhogy a hosszúsága nem az ezer felé ágazó és tulajdonképpen sehova nem tartó, burleszk-szerű elemekkel teletűzdelt, nevetségesen egyszerű és könnyen megfejthető szálakból fakad, hanem sokkal inkább a kidolgozottságból és összetettségből. Az eredetileg ‘85-ben megjelent, nem sokkal Angola függetlenségének kikiáltása után játszódó, valós történelmi alapokon nyugvó politikai kémsztori remekül kidolgozott karakterekkel, ütős háttérsztorival, lenyűgöző tájábrázolásával tényleg telitalálat lehet azoknak, akik ismerkedni próbálnak a mára több, mint 100 kötetet jegyző íróval.

És akár tökéletes is lehetett volna, de engem a szálak elvarrását és a magyarázatot illetően marhára zavart, hogy spoiler Hiába voltak teljesen nyilvánvaló és igenis megfejthető jelek, azért a fotelból való segédkezés abban, hogy fényt derítsek a tettesek kilétére és a valódi motivációkra, ezúttal nem töltött el maximális elégedettséggel. Mindettől függetlenül viszont maga a történet és az egész kötet zseniális, cselekménydús, a leszámolás meg szabályosan borzongató, szóval összességében remek választás volt.

Második kalandregényem Leslie L. Lawrence-től és újfent lenyűgözött a könnyed, sziporkázó stílusával. Frappánsak a mondatai, lényegretörő a tartalom, dráma (feszültség) ugyanúgy megvan, mint a laza humor, plusz néha irónia.
Az első részhez nem kapcsolódik szorosan, sőt, konkrétum egyáltalán nincs megemlítve, csak ilyen utalásos formában, hogy így meg úgy a Távol-Keleten.
Most a helyszín Afrika, Angola, itt nagy a forróság, Ázsiában fáztunk. Ott is sorozatgyilkosság zajlott, itt is. És hogy itt kiderült-e a tettes? Naná, csak megint nem az, akire én gyanakodtam. :D
Az első résznél nagyon megetetett a feleségével, most azt hittem, hogy itt is felbukkan és rögtön elkezdtem spoiler gyanakodni, de aztán hamar megdőlt az elméletem a sálas jelenet után… Hm, úgy néz ki még nem vagyok elég dörzsölt. :D
A cselekményt kb. egy hagymához tudnám hasonlítani. Szépen rétegről rétegre haladunk a történetben a bizonyítékokkal és a közepére a tettesek kilétét is megtudjuk. De vigyázat! Mi olvasók csak minden második réteget ismerhetünk meg, amitől nagyon izgalmassá válik a könyv és a legvége, amikor hősünk elmeséli a gondolatmenetét, érezzük azt a bizonyos “aha” érzést. Engem lenyűgöz.
Még sok ilyet szeretnék olvasni, mert egyszerre szórakoztat, kikapcsol, de gondolkodnivalót is ad.

Az a bajom az LLL könyvekkel, hogy szinte minden könyvhöz ugyanazt az értékelést letudnám írni, mivel kísértetiesen hasonlít a felépítésük. Éppen ezért van az, hogy ha nem merek más könyvbe belekezdeni, akkor tudom, hogy ezekkel a könyvekkel nem tudok mellé lőni, mert nagyon csípem Laci bácsi stílusát, hogy még a káosz közepén sem veszíti el az eszét.
Ebből a könyvből picit hiányoltam a történelmi leírást, nem volt olyan érdekes a körítés sem, de egy kellemes, laza olvasásnak tökéletes volt.

Minden könyvét szeretem! Illetve a stílusát, a cselekményvezetését. Humoros, tartalmas történeteket ír, és ez alól ez sem kivétel. Számomra már az maga a rejtély, amikor az Írótól veszek a kezembe egy könyvet, vajon hová kalauzol el? Mit tár majd leírásként elém? És mi lesz a végkifejlet? Mindezt kalandos úton, csodálatos megfogalmazással, és egyedi stílussal fűszerezve. ;)

Annyira nem élveztem, mint vártam. spoiler Mondjuk Afrika is gyönyörű hely, csak ne lenne olyan meleg. Leslie azért hozta a megszokott formáját, spoiler Eléggé meg volt csavarva a történet. Élveztem a figurákat, amiket alkotott. Bírom, hogy amilyen okos, néha elég jól elő tudja adni a lökött fazont. A végén megkaptam a magyarázatot, ami sok mindent helyretett. Főleg, hogy összezavartam a dolgokat, így csak a végén esett le, hogy kik a hunyók, ki a Karvaly. Mint mindig a pénz a motiváció. Mary érdekes nőszemély, bár néha megráztam volna.

Kellemes meglepetés volt az előző Sindzséhez képest.Valahogy ez olvasmányosabbra sikerült.Ráadásul volt benne egy007-es csavar!Az elején megküzdöttem vele.De a végére úgy beszippantott,hogy a tv sorozatokat is majdnem elfelejtettem megnézni miatta.

Nagyon élveztem! De ez tök más, mint az előző rész volt. Pár részlet nem stimmelt. Biztos, hogy a Molyon szereplő a jó sorrend? Anno össze-vissza olvastam és nem tűnt fel ilyesmi.
Ettől függetlenül ismét egy jó kikapcsolódás volt. Most Afrikában és nagyon tetszett, ahogy leírta. Szeretem az ilyen barangolós könyveket, ahol jobban megismerhetem a helyszínt is, nem csak a szereplőket, cselekményt. Ami egyébként itt is remek lendülettel haladt előre és a vége is szuper volt. (Bár azért gyanakodtam rendesen. :) )

Nem sok párhuzam volt a Sindzse szemével, azt leszámítva, hogy Leslinek ismét egy vörösképű skót a legjobb pajtása a veszélyben, aki szintén újságíró. Ez a történet inkább hasonlított egy John C. Lendvay féle krimihez, mint egy Leslie L. Lawrence kalandos történethez.
Nekem ez a történet is nagyon tetszett, jól meg volt koreografálva. Bonyolultan indul a történet, de fejezetről fejezetre egy tisztább a kép, és ha jól figyel az ember az apró jelekre, akkor a gyilkost is idővel felfedezi.

Eddig ez a 15. Lőrincz L. László könyvem, messzemenően ez volt a legjobb mind közül.