A ​bundás Vénusz 6 csillagozás

Leopold von Sacher-Masoch: A bundás Vénusz

Gyakran ​használjuk a szót mazochista, s ezen olyan embert értünk, aki saját érdeke ellen cselekszik, szinte keresi a szenvedést. Arra már ritkábban gondolunk, honnan vette ez a megjelölés az eredetét. Nos, Sacher-Mazoch volt az, aki elsőként figyelt fel erre a szexuális aberrációra, mely az önsanyargatásban, a lelki terrorban nyer csupán kielégülést. Sacher-Mazoch nem pszichológus, hanem író, mégpedig nem is akármilyen író!!! Könnyed, légies stílusa, kifinomult, választékos nyelvezete jelentős művészt sejtet. Élete főművének tekinthető A bundás Vénusz című kisregény, melynek első hazai megjelentetésére a Betűvető vállalkozik. Ebben a könyvében adja a szerző a mazochizmus néven közismert szexuális eltévelyedés legtökéletesebb ábrázolását.
A mű cselekménye igen egyszerű, de ezért a részletek gazdagsága bőségesen kárpótolja az olvasót. Egy huszonéves fiatalemberen úrrá lesz az önkínzás szenvedélye. Intim kapcsolatba kerül egy szelíd, kedves, tetszetős külsejű özveggyel, akit… (tovább)

>!
Betűvető, 1989
110 oldal · ISBN: 9630271931

Enciklopédia 1


Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
nariagnuhtseab
Leopold von Sacher-Masoch: A bundás Vénusz

Az fix hogy ennek a könyvnek és írónak is inkább a hírhedtsége nagyobb mint a tényleges tartalma.

>!
Betűvető, 1989
110 oldal · ISBN: 9630271931
>!
Lilith
Leopold von Sacher-Masoch: A bundás Vénusz

Ez is megvolt tegnap (2011.03.12)
Nem egy hosszú történet, de mostanában nincs szerencsém a könyvekkel azt hiszem, mert ennél sokkal többre vártam, mint amit kaptam… tudom, hogy az első könyv ebben a témában, de annyira félreértelmezte a szerző ezt az egész dolgot, hogy egyszerűen nem tudtam szeretni, amit olvasok…
Hol volt a szerelem, hol volt az uralkodás a másik felett, hol volt a szexuális vonzalom, a fizikai fájdalom örömkeltő érzése… majdnem minden hiányzott belőle, ami egy szado-mazo kapcsolatot jellemez, és helyette kaptam egy nőt, aki bár szeretett egy férfit, mégsem töltöttek együtt a történetben pár napnál többet összesen (miközben az egész sztori egy fél-1 éves kapcsolatot ír le), és egy férfit, aki arra kéri a nőt, hogyha nem tudja örökre szeretni akkor tegye a rabszolgájává, majd soha többet nem érhet a nőhöz, és nézheti, mert azt persze nézhette, ahogy más férfiak udvarolnak szeretett hölgyének….

Szuma-szummárum: Még egy elsőtől is többet kellene kapnunk, nem egy ilyen eltévelyedett történetet.

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
_Andrea_

(…) sose érezd magad biztonságban egy asszony mellett, akit szeretsz, mert a nő természete több veszélyt rejt magában, mint hinnéd. A nők sem nem olyan jók, mint ahogy tisztelőik és védelmezőik gondolják, sem nem olyan rosszak, mint ahogy ellenségeik állítják róluk. A nő jelleme a jellemtelensége. A legjobb asszony is egyetlen pillanat alatt képes elmerülni a szennyben, és a legrosszabb is váratlanul nagy és nemes cselekedetekre képes, és megszégyeníti azokat, akik megvetik őt. Egyetlen asszony sem olyan jó vagy rossz, hogy ne lenne képes minden pillanatban a legördögibb és legangyalibb, a legszennyesebb és a legtisztább gondolatokra, érzelmekre és cselekedetekre. A nő a civilizáció minden haladása ellenére megmaradt annak, aminek a természet formálta, a vadállat természete rejtőzik benne, hű és hűtlen, jószívű és kegyetlen, mindig pillanatnyi érzelmi állapota szerint. Az erkölcsös jellem mindig is a komoly, mély műveltség terméke volt. A férfi, még ha önző és rosszindulatú is, mindenkor elveket követ, de a nő mindig csak érzelmeinek engedelmeskedik. Sose feledd ezt, és sose érezd magad biztonságban egy nő mellett, akárhogy is szereted!

45. oldal

5 hozzászólás
>!
_Andrea_

Úgy tizennégy éves lehettem, amikor anyámhoz egy új szobalány került, fiatal volt, csinos, gömbölyű. Egy reggel a kicsike nálam takarított, én Tacitusom olvasásába mélyedtem, s teljesen magával ragadott a régi germán erények leírása, amikor ő egyszer csak abbahagyta a munkát, kezében a seprűvel hozzám hajolt, és én váratlanul telt cseresznyeajkait éreztem a számon. A szerelmes szobacicus csókja megbizsergetett, mégis fölkaptam Germániámat, és a csábító ellen pajzsként magam előtt tartva mélyen megbotránkozva elhagytam a szobát.

Kapcsolódó szócikkek: Cornelius Tacitus
>!
_Andrea_

(…) – De mi, az újkor gyermekei egyszerűen nem viseljük el az ókori derűt, s a legkevésbé a szerelemben nem. Az a gondolat, hogy másokkal osztozzunk egy nőn, még ha az egy Aszpázia is, fölháborít bennünket, mi féltékenyek vagyunk, úgy, mint ahogy féltékeny az Istenünk is. Ezért lett a csodás Phriné neve nálunk gúnynévvé. Mi többre becsülünk egy sovány, sápadt holbeini szűzet, aki egyedül a miénk, mint egy antik Vénuszt, aki, ha mégoly istenien szép is, ma Anchisest, holnap Párist, holnapután Adoniszt szereti, és ha a természet diadalmaskodik is bennünk, s izzó szenvedélyünkben oda is adjuk magunkat egy ilyen asszonynak, derűssége, életkedve ördöngősségnek tűnik számunkra, borzalomnak, és boldogságunkat bűnnek látjuk, amelyért bűnhődnünk kell.
– Tehát maga is a modern nőkért rajong, azokért a szerencsétlen hisztérikus nőcskékért, akik, miközben alvajáróként vadásznak a megálmodott férfiideálra, a legtökéletesebb férfit sem tudják becsülni, akik könnyek és fejgörcsök között naponta megsértik keresztényi kötelességeiket;csalva és megcsalatva, mindig keresnek és válogatnak és elhajítanak, soha nem boldogok és soha nem tesznek boldoggá másokat, és a sorsot vádolják, ahelyett, hogy nyugodtan bevallanák: szeretni akarok, és élni akarok, mégpedig úgy, ahogy Heléna és Aszpázia szeretett és élt. A természet nem ismer állandóságot a férfi-nő kapcsolatban.
– Nagyságos asszonyom…
– Hagyja, hogy végigmondjam! Csak a férfi önzése az, amely a nőt el akarja rejteni, mint valami kincset. Minden kísérlet csődöt mondott, amely szent szertartásokkal, eskükkel és szerződésekkel állandóságot akart vinni az örökké változó emberi lét legváltozékonyabb elemébe, a szerelembe. Tagadhatja-e, hogy keresztény világunk rothadásnak indult?

19. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tiffany Reisz: Az angyal
J. R. Ward: Feloldozott szerető
Lakatos Levente: Bomlás
Pergel Zsolt: A fájdalom gyönyöre
Leif Lasse Andersson: Szex-krízis-pasi
Tara Sue Me: A domináns
Hevesi Krisztina: Szextrém
Sylvia Day: Melléd láncolva
Sophie Morgan: Az engedelmesség naplója