A ​megválaszolatlan kérdés 2 csillagozás

Hat előadás a Harvard Egyetemen / Charles Eliot Norton előadások, 1973
Leonard Bernstein: A megválaszolatlan kérdés

Hat előadás a Harvard Egyetemen.
Honnan jön a zene?
Milyen a zene?
és hasonló kérdésekre válaszol az örök tanár.

Tartalomjegyzék

>!
Zeneműkiadó, Budapest, 1979
388 oldal · ISBN: 9633303052 · Fordította: Révész Dorrit

Enciklopédia 2


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

latinta P>!
Leonard Bernstein: A megválaszolatlan kérdés

Leonard Bernstein: A megválaszolatlan kérdés Hat előadás a Harvard Egyetemen / Charles Eliot Norton előadások, 1973

Egyetemista koromban olvastam, meg szerettem a tévés műsorait is. A muzsika mindig lenyűgözött.


Népszerű idézetek

Szelén>!

A huszadik század kezdetétől fogva rosszul megírt dráma volt.

280. oldal

Leonard Bernstein: A megválaszolatlan kérdés Hat előadás a Harvard Egyetemen / Charles Eliot Norton előadások, 1973

Ουροβορος>!

Valójában századunk valamennyi igazán nagy műve a kétségbeesés vagy tiltakozás, vagy a mindkettőtől menekülés jegyében fogant. Gyötrelem jegyét viseli mind. Gondoljanak Sartre Undorára, Camus Közönyére, Gide Pénzhamisítóira. Vagy ilyen A varázshegy és Doktor Faustus, A nap is felkel, még Lolita is. És Picasso Guernicája, Chirico, Dali. És Eliot Koktél hatkor, Gyilkosság a székesegyházban, A puszta ország. Auden Age of Anxiety-je és a felülmúlhatatlan For the Time Being. És Pasternak és Neruda és Sylvia Plath. És a filmvásznon Az édes élet; és a színpadon Godot-ra várva. És Wozzeck, Lulu, Mózes és Áron, és Brecht Kurázsi Mamája. Ja és miniatűr formában Eleanor Rigby. Nagy művek, kétségbeesésben fogant, halál lehelletétől érintett művek. És Mahler mindezt előre látta. Ezért állt ellen kétségbeesetten annak, hogy a huszadik századba, a halál korába, a hit halálába lépjen. A sors keserű iróniája, hogy csak idő előtti halálával sikerült 1911-ben megszöknie a század elől.

280-281. oldal, V. A huszadik századi válság

Leonard Bernstein: A megválaszolatlan kérdés Hat előadás a Harvard Egyetemen / Charles Eliot Norton előadások, 1973

Ουροβορος>!

A huszadik század kezdetétől fogva rosszul megírt dráma volt. I. felvonás: kapzsiság és képmutatás népirtó háborúhoz vezet; háború utáni igazságtalanság és hisztéria; fellendülés; összeomlás, totalitarianizmus. II. felvonás: kapzsiság és képmutatás népirtó háborúhoz vezet; háború utáni igazságtalanság és hisztéria; fellendülés; összeomlás, totalitarianizmus. III. felvonás: kapzsiság és képmutatás – nem merem folytatni. És mik voltak az ellenmérgek? Logikai pozitivizmus, egzisztencializmus, száguldó technológia, űrhajózás, kételkedés a valóságban, és általános jólnevelt paranoia, az utóbbi időben kiállítási tárgyként Washington legmagasabb posztjain. És személyes ellenmérgeink: együttcsaholás, kábítószer, szubkultúrák és ellenkultúrák, bekapcsolódás, kikapcsolódás. Helybenjárás és pénzhajhászás. Új vallásos mozgalmak rohama guruizmustól Billy Grahamizmusig. És új művészeti mozgalmak rohama, konkrét költészettől John Cage csendjeiig. Katarzis itt, purgatórium ott. És mindez egy jegyben, a planetáris halál angyalának jegyében.

280. oldal, V. A huszadik századi válság

Leonard Bernstein: A megválaszolatlan kérdés Hat előadás a Harvard Egyetemen / Charles Eliot Norton előadások, 1973

Kapcsolódó szócikkek: Billy Graham · John Cage
2 hozzászólás
Ουροβορος>!

Igaz is, ha amúgyis hanglemezboltban járnak, rábukkanhatnak a Menyegzőre is – Stravinsky talán legnagyobb műve, tíz-tizenkét másiktól eltekintve. Mert így állunk Stravinskyval; olyan, mint Schubert dalai vagy Mozart zongoraversenyei: amelyiket épp hallják, az a legnagyobb mind közül. A Zsoltárszimfóniát hallják: hát persze, hogy a legnagyobb műve – talán a század legnagyobbja. De aztán a Sacre-t hallják – és ugyanez. Ó, de hát az Oedipus Rex; és akkor még hol a Threni? Vagy megfeledkeztek A katona történetéről? És ugyanígy a Menyegző is. – kóruskantáta-balett leírhatatlan kombinációja egy orosz parasztlakodalomról. Csak menjenek és hallgassák meg.

309. oldal, VI. A föld költészete

Leonard Bernstein: A megválaszolatlan kérdés Hat előadás a Harvard Egyetemen / Charles Eliot Norton előadások, 1973

Ουροβορος>!

Miért vagyunk még itt, küzdve a továbbhaladásért? Most kerültünk szemtől szembe az igazi végső kétértelműséggel, ez pedig maga az emberi szellem. Mind közül a legizgalmasabb kétértelműség: hogy amint felnövünk, érettségünk jele halandó voltunk elfogadása; és mégis makacsul továbbkeressük a halhatatlanságot. Hihetjük, hogy minden mulandó, még az is, hogy mindennek vége; mégis hiszünk a jövőben. Hiszünk. Kijövünk a moziból a legnyomorultabb romlottság három órája után egy olyan filmben, amilyen a Dolce Vita, és szárnyalva jövünk ki, puszta alkotókészségén lelkesülve; tovább tudunk röpülni a jövő felé. És ugyanezt érezzük, miután tanúi voltunk Godot reménytelenségének a színházban, vagy a Sacre [du Printemps] agresszív vadságának a hangversenyteremben. Sőt a „Revolver” című album keserédes ifjonti cinizmusának hallatán is – tovább szárnyalhatunk. Hinnünk kell az ilyen alkotóerőben. Én mindenesetre hiszek. Ha nem tenném, miért bajlódnék ezekkel az előadásokkal? Semmiképp sem azért, hogy ingyen reklámot csináljak az Apokalipszisnek. Valaminek lennie kell bennünk, bennem, ami arra késztet, hogy akarjam a folytatást; a tanítás hit a folytatásban. Hogy megosztom Önökkel kritikai érzéseimet a múltról, hogy megpróbálom leírni és megítélni a jelent – alaptermészeténél fogva mindebben a jövőbe vetett szilárd hit rejlik.

282-283. oldal, V. A huszadik századi válság

Leonard Bernstein: A megválaszolatlan kérdés Hat előadás a Harvard Egyetemen / Charles Eliot Norton előadások, 1973

Szelén>!

És hiszem Keatsszel, hogy a föld költészete véget mindaddig nem lel, amíg a telet tavasz követi, és van ember, aki észleli.
Hiszem, hogy ebből a földből olyan zene sarjad, amely forrásai természeténél fogva tonális.

381. oldal

Leonard Bernstein: A megválaszolatlan kérdés Hat előadás a Harvard Egyetemen / Charles Eliot Norton előadások, 1973

Szelén>!

Előadásaim előkészítése során minduntalan kérdezgettem magam – és kérdeztek mások is –, mi a jelentősége ennek az egész muziko-lingvisztikának? Hozzásegíthet-e Charles Ives megválaszolatlan kérdésének megválaszolásához – hová tart a zene? És ha igen, számít az? A világ inog, kormányok roppannak össze, mi meg itt zenei fonológiával, most pedig mondattannal pepecselünk. Nem az elitizmus botrányos esete ez?
Nos, a maga módján az; de bizonyosan nem valamely osztály gazdasági, társadalmi vagy néprajzi elitizmusa, hanem a kíváncsiságé, az értelem e sajátos fürkésző szelleméé. Az pedig öröktől való. Csakhogy napjainkban a szépség-adta-értelem és értelem-adta-szépség kutatása még fontosabbá válik, hiszen nap mint nap középszerűség és művészet-kufárkodás csúfítja el életünket; és azon a napon, amelyen John Keats igazság-szépség ideáljának ez a keresése érdektelenné válik, valamennyien visszahúzódhatunk és bezárkózhatunk barlangunkba.

55. oldal

Leonard Bernstein: A megválaszolatlan kérdés Hat előadás a Harvard Egyetemen / Charles Eliot Norton előadások, 1973

Ουροβορος>!

Figyelik, mennyi izmussal kellett megküzdenünk századunkban, csupán esztétikailag is; Nem szólva az imperializmusról, fasizmusról, eláraszt bennünket az impresszionizmus, expresszionizmus, szimbolizmus, futurizmus, primitivizmus, fauvizmus, kubizmus, szürrealizmus, motivicizmus, szerializmus – az izmusoknak ez a burjánzása világos tünete beteg századunknak, a sokarcú küzdelemnek azért, hogy bármilyen, vagy akár minden eszközzel túléljük Mahler apokaliptikus próféciáját.

333. oldal, VI. A föld költészete

Leonard Bernstein: A megválaszolatlan kérdés Hat előadás a Harvard Egyetemen / Charles Eliot Norton előadások, 1973

1 hozzászólás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Langston Hughes: Ismerkedjünk a ritmussal
Tanuljunk a zenéről
Kesztler Lőrinc: Összhangzattan
Pernye András: A nyilvánosság
Pamelia S. Phillips: Éneklés
Chip Kidd: Ítélj elsőre!
Deborah Heiligman: A fiú, aki imádta a matekot
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története