A ​kék bölcső 7 csillagozás

Leonard Banister: A kék bölcső Leonard Banister: A kék bölcső

Az ​emberiség már nem a Föld nevű bolygón él, hanem Alloydison. Ismeretlen és ésszel felfoghatatlan távolságban egykori bölcsőjétől, melyet Kopernikus és Galilei vélt ismerni egykor. Néhány bátor férfi a távoli jövőben felfedező útra indul térben és időben egyaránt. Fel akarják lebbenteni a fátylat a múltjuk elől, amelyet sötét homály rejt. A legfőbb kérdés: képes-e az ember megbírkózni az ősei által évszázadokkal korábban elkövetett bűnökkel, lehetséges-e, s miként jóvátenni azokat, gyógyírt keresni a lelkekben lüktető sebekre? A választ keresve az időjáték hősei – és persze az olvasó – nemcsak az új élettér, Alloydis világával és hétköznapjaival ismerkednek meg, hanem vérfagyasztó kalandokon esnek át. Az űrben lejátszódó harcok, bukások és felemelkedések szereplőivé válnak, megismerik a börtönbolygón robotoló galaktikus rabszolga és a győzelme hadvezér sorsát is. De az emberek megmaradnak embernek: tisztességükkel, bátorságukkal, – és igen – esendőségükkel, és persze… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2000

>!
318 oldal · ISBN: 9789633645802
>!
Háttér, Budapest, 2000
348 oldal · ISBN: 9638128755

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 1

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

pwz I>!
Leonard Banister: A kék bölcső

Cikáztak a képek a könyv olvasása közben. Ezeket a képeket már máshol, más könyvnél „használta” az agyam. Egyszer az Alapítvány Univerzum, aztán Alien 3, utána Star Wars epizódok, a frissek közül a Lenni vagy nem lenni (jó hogy, hiszen még Broderick nevű muki is van benne :D). Van, akinek ez hátrány, mert úgy tűnik, máshonnan vett ötletekből, klisékből áll össze ez a regény. Lehet, lelkük rajta :)! Engem nem zavart. Nem túlságosan bonyolult a cselekmény, szépen haladunk a végkifejletig. A karakterek sem azok a hű-de-bonyolultak. Viszont le tudott kötni, érdekelt, hogy ha lapozok, akkor mi történik a következő oldalon. Ez már egy pozitívum :D
A másik a név: Leonard Banister. Angol név. A 2000-es kiadású könyv beharangozójában az áll, hogy Bujtor László fordította a művet, ami elsőként a New York-i Mnemosyne Press Inc.-nél jelent meg Alloydis címmel, 1996-ban. A gyanútlan olvasó még azt is hihetné, hogy ez tényleg egy amerikai – esetleg angol – író műve. Aztán rákeresünk a címre, A kék bölcső-re és látjuk, hogy ezt bizony Bujtor László írta, csak az akkori idők szavára hallgatva írói álnevet használt. 2001-ben Magyarországon ez a mű nyerte a regény kategóriában a Zsoldos Péter-díjat. (Akár érdemes lenne összevetni, hogy milyen mezőnyből lett ez a könyv az első :D)
A harmadik dolog, amire mindig, minden könyvnél „harapok” – és amivel le lehet venni a lábamról – azok a rejtett utalások. Szeretem, ha nyomozásra késztet egy olvasnivaló. Itt az „eredeti” kiadót és a regény tartalmát vetettem egybe. Ha valóban úgy van, ahogy gondolom, akkor ezért jár a dicséret! :D
Mnemosyne, magyarul Mnémoszüné egy görög mitológiai alak (a görögös dolgokat is kedvelem :D) az ég istenének Uránosznak és Gaianak, a földistennőnek a lánya, a múzsák anyja. Ezen kívül az alvilág két fontos folyójának az egyike. A felejtés vizét a Léthéből, az emlékezet vizét pedig a Mnémoszünéből lehetett inni, és mint tudjuk – ahogy azt a régi görögök is mondták – „az emlékezés minden kultúrában a tudás legtisztább forrása”. Na, itt kezdődik ez a könyv. Alloydis hatalomgyakorlói a „Léthé vizéből itatják a népet”, Stone kapitány (nocsak, a Moly-on is van @Stone :D) és követői viszont a „Mnémoszünét” keresik. A kulcs az elveszett Föld (milyen ismerős ez is valahonnan… Asimov: Alapítvány és Föld később, de már filmen Battlestar Galactica :D)…
Plusz érdekesség, hogy 1990-ig New Yorkban tényleg létezett THE MNEMOSYNE PRESS :D. Mnemoszüné Pub pedig még mindig van! Az Emélkezet Vize kocsma…, jó :D!
Lehet, hogy „túláraztam” a könyvet, de ezek a kis finomságok engem mindig megfognak :D
Ja, és valószínűleg azért 1996 az „első kiadás” mert akkor kezdte írni a könyvet. 2001-ben Trethon Judit, Zsoldos Dávid és Kiss Gabriella, vagyis a Zsoldos Péter-díj akkori zsűrije, ezt a regényt látta a magyar sci-fi előző évi legjobb felhozatalának…

10 hozzászólás
Sha>!
Leonard Banister: A kék bölcső

Az emberek elköltöztek a Földről. Az új otthont vezető hatalom nagyon vigyáz arra, hogy ne kövesse el azokat a hibákat, amiket mások már elkövettek a Földön. Mégis elnyomja az embereket. Viszont nem háborúznak, és egészen stabilnak mondható a rendszer fenntartása. Mostanáig. Kb innen indul a könyv.

Kalandos űrbéli történet. Nem hagy mély nyomot, de kikapcsolódásként megfelelő.

3 hozzászólás
Allegra>!
Leonard Banister: A kék bölcső

Az emberiség új életet kezdet egy új bolygón. Új vezetőség, új törvények irányítják életüket miközben egyre többet és többet fedeznek fel a galaxisunkból. A felszínen minden rendben van- nincs háború, a vezetőik korrekt módon kormányoznak, ügyelve arra, hogy nehogy újra az őseik hibájába essenek. Azonban mindez túl szépnek bizonyult ahhoz hogy igaz legyen. Amikor pár kalandvágyó és kíváncsi elme a Föld, a „Kék Bölcső” felkutatására indul kiderül, hogy a másképpen gondolkodókat, a hatalom ellenségének tekintik és őseiktől tanult módszerekkel próbálják elhallgattatni őket. Hogy sikerül- e? És hogy az emberiség miért hagyta el a földet? Nos ez a könyvből kiderül. Kalandos, olvasmányos, űrutazásos , kissé elgondolkodtató történet amit elolvasásra ajánlok.


Népszerű idézetek

Sha>!

Elpusztult a Föld! Tönkretette az ember. Mi tékozoltuk el a szülőföldünket.

331. oldal

Sha>!

…hány ilyen buldogunk van?
– Talán ha fél tucat?
– És jól betanítottuk őket? Nem a saját gazdájuk kezébe harapnak majd?
– Uram! Ha valóban kutyák lennének, azt mondanám, nem! De így? Ezek sajnos emberek…

130. oldal

Sha>!

Hivatalosan ez a kifejezés, hogy „testőrség”, nem létezett. A propaganda szerint Alloydis társadalma szabad és egyenrangú volt, ahol mindennek és mindenkinek megvolt a maga helye és feladata, ekképp senki sem szorult védelemre. Még a kormányzó sem… A látszólagos ellentmondást a tanácsadók bámulatos leleménnyel oldották meg.

262. oldal

Sha>!

– Lehet, hogy a fél galaxist már meghódítottuk, de az emberi agy mély és alapvető folyamatait szinte egyáltalán nem ismerjük!

322. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Brandon Hackett: Xeno
Brandon Hackett: Eldobható testek
Brandon Hackett: Isten gépei
Kim Lancehagen: Isten hajói
Baráth Katalin: Afázia
Anthony Sheenard: Sötétség előtt
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
Raana Raas: Hazatérők
Moskát Anita: A hazugság tézisei
Markovics Botond: Felfalt kozmosz