Az emberiség már nem a Föld nevű bolygón él, hanem Alloydison. Ismeretlen és ésszel felfoghatatlan távolságban egykori bölcsőjétől, melyet Kopernikus és Galilei vélt ismerni egykor. Néhány bátor férfi a távoli jövőben felfedező útra indul térben és időben egyaránt. Fel akarják lebbenteni a fátylat a múltjuk elől, amelyet sötét homály rejt. A legfőbb kérdés: képes-e az ember megbírkózni az ősei által évszázadokkal korábban elkövetett bűnökkel, lehetséges-e, s miként jóvátenni azokat, gyógyírt keresni a lelkekben lüktető sebekre? A választ keresve az időjáték hősei – és persze az olvasó – nemcsak az új élettér, Alloydis világával és hétköznapjaival ismerkednek meg, hanem vérfagyasztó kalandokon esnek át. Az űrben lejátszódó harcok, bukások és felemelkedések szereplőivé válnak, megismerik a börtönbolygón robotoló galaktikus rabszolga és a győzelme hadvezér sorsát is. De az emberek megmaradnak embernek: tisztességükkel, bátorságukkal, – és igen – esendőségükkel, és persze… (tovább)
A kék bölcső 7 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2000
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 1
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Cikáztak a képek a könyv olvasása közben. Ezeket a képeket már máshol, más könyvnél „használta” az agyam. Egyszer az Alapítvány Univerzum, aztán Alien 3, utána Star Wars epizódok, a frissek közül a Lenni vagy nem lenni (jó hogy, hiszen még Broderick nevű muki is van benne :D). Van, akinek ez hátrány, mert úgy tűnik, máshonnan vett ötletekből, klisékből áll össze ez a regény. Lehet, lelkük rajta :)! Engem nem zavart. Nem túlságosan bonyolult a cselekmény, szépen haladunk a végkifejletig. A karakterek sem azok a hű-de-bonyolultak. Viszont le tudott kötni, érdekelt, hogy ha lapozok, akkor mi történik a következő oldalon. Ez már egy pozitívum :D
A másik a név: Leonard Banister. Angol név. A 2000-es kiadású könyv beharangozójában az áll, hogy Bujtor László fordította a művet, ami elsőként a New York-i Mnemosyne Press Inc.-nél jelent meg Alloydis címmel, 1996-ban. A gyanútlan olvasó még azt is hihetné, hogy ez tényleg egy amerikai – esetleg angol – író műve. Aztán rákeresünk a címre, A kék bölcső-re és látjuk, hogy ezt bizony Bujtor László írta, csak az akkori idők szavára hallgatva írói álnevet használt. 2001-ben Magyarországon ez a mű nyerte a regény kategóriában a Zsoldos Péter-díjat. (Akár érdemes lenne összevetni, hogy milyen mezőnyből lett ez a könyv az első :D)
A harmadik dolog, amire mindig, minden könyvnél „harapok” – és amivel le lehet venni a lábamról – azok a rejtett utalások. Szeretem, ha nyomozásra késztet egy olvasnivaló. Itt az „eredeti” kiadót és a regény tartalmát vetettem egybe. Ha valóban úgy van, ahogy gondolom, akkor ezért jár a dicséret! :D
Mnemosyne, magyarul Mnémoszüné egy görög mitológiai alak (a görögös dolgokat is kedvelem :D) az ég istenének Uránosznak és Gaianak, a földistennőnek a lánya, a múzsák anyja. Ezen kívül az alvilág két fontos folyójának az egyike. A felejtés vizét a Léthéből, az emlékezet vizét pedig a Mnémoszünéből lehetett inni, és mint tudjuk – ahogy azt a régi görögök is mondták – „az emlékezés minden kultúrában a tudás legtisztább forrása”. Na, itt kezdődik ez a könyv. Alloydis hatalomgyakorlói a „Léthé vizéből itatják a népet”, Stone kapitány (nocsak, a Moly-on is van @Stone :D) és követői viszont a „Mnémoszünét” keresik. A kulcs az elveszett Föld (milyen ismerős ez is valahonnan… Asimov: Alapítvány és Föld később, de már filmen Battlestar Galactica :D)…
Plusz érdekesség, hogy 1990-ig New Yorkban tényleg létezett THE MNEMOSYNE PRESS :D. Mnemoszüné Pub pedig még mindig van! Az Emélkezet Vize kocsma…, jó :D!
Lehet, hogy „túláraztam” a könyvet, de ezek a kis finomságok engem mindig megfognak :D
Ja, és valószínűleg azért 1996 az „első kiadás” mert akkor kezdte írni a könyvet. 2001-ben Trethon Judit, Zsoldos Dávid és Kiss Gabriella, vagyis a Zsoldos Péter-díj akkori zsűrije, ezt a regényt látta a magyar sci-fi előző évi legjobb felhozatalának…
Az emberek elköltöztek a Földről. Az új otthont vezető hatalom nagyon vigyáz arra, hogy ne kövesse el azokat a hibákat, amiket mások már elkövettek a Földön. Mégis elnyomja az embereket. Viszont nem háborúznak, és egészen stabilnak mondható a rendszer fenntartása. Mostanáig. Kb innen indul a könyv.
Kalandos űrbéli történet. Nem hagy mély nyomot, de kikapcsolódásként megfelelő.
Az emberiség új életet kezdet egy új bolygón. Új vezetőség, új törvények irányítják életüket miközben egyre többet és többet fedeznek fel a galaxisunkból. A felszínen minden rendben van- nincs háború, a vezetőik korrekt módon kormányoznak, ügyelve arra, hogy nehogy újra az őseik hibájába essenek. Azonban mindez túl szépnek bizonyult ahhoz hogy igaz legyen. Amikor pár kalandvágyó és kíváncsi elme a Föld, a „Kék Bölcső” felkutatására indul kiderül, hogy a másképpen gondolkodókat, a hatalom ellenségének tekintik és őseiktől tanult módszerekkel próbálják elhallgattatni őket. Hogy sikerül- e? És hogy az emberiség miért hagyta el a földet? Nos ez a könyvből kiderül. Kalandos, olvasmányos, űrutazásos , kissé elgondolkodtató történet amit elolvasásra ajánlok.
Népszerű idézetek
Hivatalosan ez a kifejezés, hogy „testőrség”, nem létezett. A propaganda szerint Alloydis társadalma szabad és egyenrangú volt, ahol mindennek és mindenkinek megvolt a maga helye és feladata, ekképp senki sem szorult védelemre. Még a kormányzó sem… A látszólagos ellentmondást a tanácsadók bámulatos leleménnyel oldották meg.
262. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Brandon Hackett: Xeno 91% ·
Összehasonlítás - Brandon Hackett: Eldobható testek 88% ·
Összehasonlítás - Brandon Hackett: Isten gépei 86% ·
Összehasonlítás - Kim Lancehagen: Isten hajói 79% ·
Összehasonlítás - Baráth Katalin: Afázia 78% ·
Összehasonlítás - Anthony Sheenard: Sötétség előtt 72% ·
Összehasonlítás - On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál 95% ·
Összehasonlítás - Raana Raas: Hazatérők 95% ·
Összehasonlítás - Moskát Anita: A hazugság tézisei 94% ·
Összehasonlítás - Markovics Botond: Felfalt kozmosz 93% ·
Összehasonlítás