Szentháromság 52 csillagozás

Leon Uris: Szentháromság Leon Uris: Szentháromság

A huszadik század első felének Írországában járunk. Jelen vagyunk a véres protestáns–katolikus összecsapásokon, a híres Vörös Kéz mozdony próbafutamán, a korabeli profi rögbibajnokság meccsein és az Ír Testvériség megalakulásánál. Megismerjük Seamus O’Neillt, Brendan Sean Barrettet és Conor Larkint – a „költőt, az álmodozót és a lázadót”, akik mind a maguk módján harcolnak népük függetlenségéért.
A Szentháromság Írország regénye. Azé a tragikus földé, ahol milliók haltak éhen vagy ahonnan milliók vándoroltak ki az éhínség elől. Ahol az elnyomást tökélyre fejlesztették, ahol a történelem fintoraként a katolikusok lettek a vallásukban, nyelvükben, létükben üldözöttek. Ahol a gyűlölet még ma is él, és ahol még mindig gyilkol a múlt.

Uris ugyanolyan szemléletesen mutatja be a mai véres
észak-írországi események gyökereit, mint amilyen érzékletesen az arab–izraeli ellentét eredetét boncolgatta Exodus című könyvében.

Leon Uris: Trinity

Eredeti mű

Eredeti megjelenés éve: 1976

>!
Partvonal, Budapest, 2009
716 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639910331 · Fordította: Borbás Mária, Dezsényi Katalin, Tótisz András
>!
Aquila '93, Debrecen, 2001
664 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639073512 · Fordította: Tótisz András, Borbàs Mária, Dezsényi Katalin
>!
Aquila, Debrecen, 1998
828 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639073512 · Fordította: Tótisz András, Borbás Mária, Dezsényi Katalin

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Conor Larkin


Kedvencelte 7

Most olvassa 2

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

Bélabá>!
Leon Uris: Szentháromság

Nagyon jó címet adott Leon Uris a monumentális regénynek: Szentháromság.
Atya, fiú szentlélek vagy csak a nevezetes hármas szám, ami szent az írek számára. Ugyancsak három főhőse volt a regénynek: Seamus O’Neill, Brendan Sean Barret és Conor Larkin.
Érdekesnek tűnt a témaválasztás, könyvet írni az ír népről, akik nagyon sokat szenvedtek, kicsit hasonló sorsuk van ilyen szempontból a magyarokéhoz. Írország túlélte az angol elnyomást, majd mostanra drasztikus fejlődésen esett át. Az ír csodáról biztos sokan hallottak már, ez a regény annak a előzményeit taglalja. A vallási ellentétet a katolikusok és protestánsok között, a különböző politikai mozgalmak kialakulását (Sinn Fein), amelyek „gyümölcseként” az IRA is létrejött és most is hallat magáról időről-időre. Valamint a korabeli gazdasági viszonyok változást a nyomortól kannibalizmuson át a gyárak és üzemek újraindításáig.
A történet valójában a XIX. század végén indul, jelentős események zajlanak az 1880-as, 90-es években. Az ír nép megpróbálja lerázni magáról az angol igát, amelyet még Oliver Cromwell „rakott” a nyakukba, a XVII. században. Törekvéseik majdnem sikeresek, egy kisebb területet azonban meghódítva tart Anglia. Ezt ma Észak-Írország néven nevezzük.
Mindent egybevetve jó a regény, érdekes információkat kap az olvasó számos kortörténeti esemény előbukkan. Tehát remek korrajz. De….
Számomra voltak aprócska, ám nem jelentéktelen hibái is a könyvnek. Példának okáért: ha minden fejezet elején az adott településről, helyszínről egy jól kidolgozott térkép készült, akkor miért nincs benne egy családfa vagy szereplői névsor? Ez utóbbi időnként jól jött volna. Aztán, úgy éreztem, egyes részeknél csak belecsapott az események közepébe az író. Ezt megkönnyítendő, kimaradt a könyvből egy történelmi-háttérvázlat, sajnos a neten kellett utánakeresni az ír történelemnek. Megoldás lett volna egy kis rövid előszó vagy utószó a témáról. Harmadik hibapont, az pedig egyenesen szemet szúrt nekem William Turner híres vonatos festményéről van szó, amit az író rosszul írt bele a regénybe. Először arra gyanakodtam, fordítási hiba, de nem! Ez bizony Uris bakija volt.
Mindezek figyelembevételével, hiába grandiózus munka, hiába hiánypótló, és érdekes, nem tudok maximumot adni rá. 4,5 csillag (4,4 pont).
Azt éreztem, időnként nagyon belemerült olyan apróságokba, amik kevésbé voltak jelentősek magának a történelmi háttérnek a megértéséhez, talán csak illusztrációként akarta Uris belevinni, oldva a töménységét a regénynek. Nem egy könnyű könyv súlyát tekintve (1 kiló, 720 oldal), a témát viszont roppant olvasmányos stílusban kapja meg az olvasó. Olyan történet, ami egyből képes magával rántani a könyv mélyére az embert. Ajánlom a történelem kedvelőknek vagy akiket érdekel a brit, ír kultúrkör. Van egy folytatása (Megváltás), azt is célba veszem, és tervezem olvasni. Nagy könyv a méretét s témáját illetően, de mégis hagyott bennem szikrányi hiányérzetet.

Hétvári>!
Leon Uris: Szentháromság

Első könyv értékelésemnek nem is választhattam volna mást mint a kedvenc könyvemet. Számomra a Szentháromság tényleg a nagybetűs KÖNYV, amit bármikor újra tudok olvasni. A történet magába foglal mindent, ami fontos számora: barátság, hazaszeretet, sport, vallás, politika, történelem.

A szerzőt Leon Urist gyakran éri a kritika, hogy könyveiben a karakterek túlságonsan fekete-fehér szereplők. A jók mindig jellemhiba nélküli igazságbajnokok, amíg a másik oldal pedig a könyörtelen gonosz, akiknek minden cselekedetüket erkölcstelen célok vezérlik. Olyan emberek, akike a könyv olvasása során az olvasók szívből tudnak gyűlőlni. Ezen szerzői kritikával nem is vitakoznék, bár véleményem szerint a Szentháromságban ez a szerző által kedvelt fekete-fehér sablon ábrázolás kismértékben eltér a többi általam olvasott könyvében alkalmazott jellemábrázolástól. A történet egyes részeiben a negatív oldalon szereplő karakterek is pozitívan tűnnek fel az olvasó számára, cselkedeteik bizonyos nézőpontból érthetőek, habár morálisan meg is kérdőjelezhetőek. Továbbá az író a műben felsorakoztat pár olyan szereplőt is akik egyértelműen nem skatulyázhatóak be a fekete-fehér, jó és rossz két dimenziós világba.

A könyv erőssége viszont a sodró lendületű, mesélő történetvezetés, amely által egy átfogó képet kapunk Írország angolok által kormányzott időszakának történetéről a benne élő kölönbőző társadalmi szereplők szemszögéből. A történet mozgató konfliktusa az ír-angol vagy vállási oldalról nézve a katolikus-protestáns szembenállás. A szereplők által betekintést kaphatunk mindkét társadalom mindennnapjaiba. Gazdag angol urak báljain vehetünk részt, kitekintést nyerve a gazdagok életéről, láthatjuk az egyszerű írek mindennapos harcát a puszta lét fennmaradásért és megismerhetjük azokat a kegyetlen elnyomási módszereket, amely ezen állapotokat több száz évre konzerválták. A történet tagadhatatlan erőssége, hogy emberi oldalról, a könyv szereplői által ismerhetünk meg társadalmi, vallási és politikai problémákat. Ez a megközelítés sokat segít a különböző csoportok érdekeinek megismerésében.

A társadalmi és történelmi kérdéseken túl, erős hangsúlyt kap az egyén szerepe is történelmi események vonatkozása tekintetében. A főszereplő többször kerül sorsfordító választás elé, amelyek komoly belső örlődéssel jár a főhős döntéshozatalainál. A lelkivívódás, amivel meg kell küzdenie a regény során visszavezethető a filózófia sorskérdésre, hogy mennyiben választhatjuk meg saját életünk útját. Vannak-e olyan sorsfordító pillanatok, amikor az egyéni boldogulsáunkat fel kell áldozni valamilyen magasabb közösségi, társadalmi célért.

A töreténet végére a szerző természetesen egyértelmű állásfoglalást tesz a felmerülő kérdésekre, ezzel párhuzamosan alakítva a történet szereplőinek jellemfejlődéseit és történetbeli sorsait. Könyv elolvasával kicsit tisztább képet kapunk az ír-angol ellentét történelmi lapjairól és kulturális különbségeiről egy izgalmas családregény segítségével.

Rozsomak69>!
Leon Uris: Szentháromság

Aki Írország történelmével, vagy az I.R.A. kialakulásával szeretne foglalkozni, annak ez is és a Megváltás is alapmű. Bár Uris hajlamos a túlzásokra és ahogyan egy kritikájában olvastam a ponyva határán mozog, mégis jól megfogja a lényegét és a hangulatát az ír történelem legfontosabb pontjainak, úgy, hogy közben végig érződik, hogy milyen alapos felkészülés előzte meg az írást. Letehetetlen könyv.

lau_kovacs92>!
Leon Uris: Szentháromság

Sokan ajánlották a könyvet. Érdekesnek találtam, de a végére már nem tudtam igazán élvezni.

sgv82>!
Leon Uris: Szentháromság

Izgalmas történelmi regény. Sport, vallás, politika, nemzeti önérzet, tehát minden, ami tömegeket mozgat. Ha valaki meg akarja érteni az észak-írországi konfliktus gyökereit, akkor feltétlenül el kell olvasnia.

Melinda>!
Leon Uris: Szentháromság

Leon Uris könyveit nagyon élvezem, így ez a regény is hozta mindazt, amiben LU nagy – történelem, családregény, kultúra. Itt most nem a zsidó kérdést feszegeti – az ír történelem és az IRA kialakulásának elmesélése egy többgenerációs családon keresztül. Vallási ellenfeszülés, krumplivész, kivándorlás és IRA. Nem tudtam letenni, faltam az oldalakat. Szívből ajánlom.

kismaco4 >!
Leon Uris: Szentháromság

Véres és kegyetlen világot ismerhetünk meg. Írország népe az angol elnyomás és megosztottság miatt nagyon sok szenvedésen ment keresztül. Alig van olyan létező ország ahol a lakosai nagy része szétszóródva él úgy, hogy ezeket nem tudatosan kitelepítették, vagy száműzték, hanem önként hagyták el szülőföldjüket. Ebbe a szenvedéstörténetbe ad csipetnyi betekintést ez a történet.

ElinorMay>!
Leon Uris: Szentháromság

Kiváló mű, ajánlom azoknak, akik szeretik a történelmi regényeket.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Bélabá>!

Egyértelmű volt, hol a helye [Conor Larkinnak] a Derryben működő rendszerben. Katolikusok csak alja munkát végezhettek. Az építőiparban is hosszú várólistával kellett számolni. Még azok a katolikus férfiak, akiknek volt munkájuk, még azok is kénytelenek voltak feleségüket és gyerekeiket is munkára fogni a gyárban, hogy valahogy megéljenek.
Maradt a házmesterség, szemétszedés, csatornatisztítás, cselédkedés, férfiápolói munka a dologházakban és elmegyógyintézetekben. A katolikus férfiak negyven százaléka volt munkanélküli. Minden munkalehetőségre ötven ajánlkozó akadt. Néhány napos átmeneti munkára nyílott lehetőség a kikötőben vagy kubikosként a vasútnál, de ezt a lehetőséget Conor nem volt hajlandó elhalászni a családosok orra elől.

285. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Conor Larkin
Bélabá>!

Amikor az ágyás elkészült, én a mamával, Finola pedig Brigiddel dugdosta a vetőburgonyát. Az ásóhoz túl fiatal voltam még, ahhoz viszont már elég nagy, hogy röstelkedjem amiatt, hogy az asszonyokkal kell szorgoskodnom. A szerszám, amivel a lyukat vájtuk, ősi, fából készült talajlazító eszköz volt, akkora rést ütöttünk vele a talajba, hogy a magvakat, gumókat épp belepottyanthattuk. Az asszonyok dugdostak, s nyomukban a gyerekek apró gereblyével ráhúzták a talajt a lyukakra.

Négy gumó egy lyukba,
egy a hollónak,
egy a varjúnak,
egy hogy elrohadjon,
egy hogy megeredjen.

239. oldal

Bélabá>!

– Sose félj a vajtól – mondogatta Finola, és én olyan bőven kentem a kenyeremre, hogy vastagabb volt rajta a vaj, mint maga a kenyér. Úgy raktam fel, lendületes simítással, ahogy a protestánsok kenték a maltert a házuk kövei közé.

24. oldal

5 hozzászólás
Bélabá>!

Shelley pedig az ajkára téve ujját elhallgattatta.
– Ne mondj többet, Conor, csak azt, mennyire szeretsz.
– Hogy szeretlek? Elment az eszed? A melled túl kicsi, hamisan énekelsz, csámpásan jársz, alig iszol valamit, és felállva imádkozol.

499. oldal

Wiggin77 P>!

Roger félretette a munkáját, és felkészült egy olyasfajta bejelentésre, hogy a felesége egy magyar vaskovácsot ásott ki valahonnan a föld alól, és az illető hamarosan itt fog ordibálni a kastély folyosóján.

412. oldal

kmaria>!

Mind abszurd színészek vagyunk az ördög színpadán – suttogta Conor.

kmaria>!

– […] nem ártana, ha elhívatná a papot, hogy feladja az utolsó kenetet.
Tomas vonásai megfeszültek.
– A gazfickók vagy így, vagy úgy, de csak bejutna az hálószobájába – mondta. – Ott vannak a nászéjszakádon, s miután elcsavarták a szegény asszony fejét, mindent elkövetnek, hogy rettegésben és örökös lelkifurdalásban tartsák. Egyedül a józan ész az, amire nem apellálnak. Az ember még a halálos ágyán sem szeretet kap, hanem ijesztgetik. A rettegés az anya méhébe is beeszi magát olyannyira, hogy az egynapos újszülöttet is meg kell szabadítani bűneitől.

246. oldal

Wiggin77 P>!

Finola őrjöngése magával ragadta az asszonyokat, a kisüsti a fejükbe szállt: néhányan, köztük anyám is, térden állva siránkoztak, s akkora nyögés-sírás-jajongás tört föl a kunyhóból, hogy azon a derryi vásár kétezer marhájának bőgése sem tett túl.

28. oldal

kmaria>!

Járjuk körben utunkat a világegyetemben, az élet örök körforgásában. Minden ugyanott kezdődik és ugyanott végződik.

kmaria>!

– Az az érzésem, mégiscsak jutunk valamire ezzel a ráccsal.
Roger félretette a munkáját, és felkészült egy olyasfajta bejelentésre, hogy felesége egy magyar vaskovácsot ásott ki valahonnan a föld alól, és az illető hamarosan itt fog ordibálni a kastély folyosóján.

412. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kathryn Stockett: A Segítség
Kristin Hannah: Fülemüle
Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap
Ariel Lawhon: Fedőneve Hélène
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap
Irwin Shaw: Gazdag ember, szegény ember
Lloyd C. Douglas: „És köntösömre sorsot vetettek…”
Kristin Hannah: Menekülés Alaszkába
Adam Makos – Larry Alexander: Felettünk a csillagos ég
David Benioff: Tolvajok tele