Exodus 253 csillagozás

Leon Uris: Exodus Leon Uris: Exodus Leon Uris: Exodus Leon Uris: Exodus Leon Uris: Exodus Leon Uris: Exodus Leon Uris: Exodus

Az ​Exodus Mózes második könyve, amely azt beszéli el, hogyan menekült el a zsidóság az egyiptomi rabságból Kánaán földjére, és Exodus annak a hajónak a neve, amely 300 árva zsidó gyereket szállított 1946 végén Ciprus szigetéről Palesztinába.

Uris nagy ívű történetében arról mesél, hogyan tér vissza a zsidó nép két évezredes vándorlás után Palesztinába, az ősi földre, ahol az érkezőket ellenségesen fogadják nemcsak az ott élők, de a környező országok lakosai is. Megismerkedünk Ari Ben Kánaánnal és Dávid Ben Amival, a harcos fiatalokkal, akik már itt születtek, és akár életük árán is küzdenek a függetlenségért, az eljövendő békéért; Kittyvel, az amerikai fiatalasszonnyal, aki férje és kislánya halálát próbálja feledni egy gyermekmenhely iszonyú gondjait magára véve; és a szinte még gyerek Dov Landauval és Karen Clementtel, akik a régóta tartó menekülés után most talán végre hazára lelhetnek. Uris főhőseinek életén keresztül mutatja meg nekünk, hogyan kovácsolódik a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1958

>!
Partvonal, Budapest, 2014
740 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155283352 · Fordította: Békési András
>!
Partvonal, Budapest, 2008
650 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639910041 · Fordította: Békés András
>!
Aquila, Budapest, 2005
716 oldal · keménytáblás · ISBN: 9636793875 · Fordította: Békés András

4 további kiadás


Enciklopédia 5


Kedvencelte 63

Most olvassa 7

Várólistára tette 118

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

>!
dtk8 P
Leon Uris: Exodus

Exodusnak hívják azt a hajót, ami 300 árva zsidó kisgyerekkel vesztegel Ciprus partjainál, arra várva, hogy elindulhassanak Palesztinába. A hajón bomba van, a gyerekek éhségsztrájkba kezdenek, és amikor még ez sem elég az angoloknak, hogy útjukra bocsássák őket, akkor azzal fenyegetőznek, hogy sorban öngyilkosságot fognak elkövetni.
És ez még csak az eleje a regénynek. És én azon gondolkodtam, hogy minek van értelme, ami miatt gyerekek tényleg ilyet tennének. Milyen vallásnak, eszmének, hazának?
De a könyv pont ezt írja le, hogy hogyan tud a haza értelmet adni sokmillió menekültnek, kitaszítottnak. Engem mégis émelyített.
Történelmi regényhez híven jó sok szereplő tűnik fel, akiknek megtudjuk a hátterét, ezek voltak a legizgalmasabb részek: Dov a varsói gettóban harcol, Barak országot épít. Van szükségszerűen szerelmi szál is. (Van történelmi regény enélkül? Elolvasnám…)
Folyamatosan elidegenített a könyvtől az, ahogy a tárgyilagosság látszatát próbálta kelteni, de közben el tudom képzelni ezeknek az eseményeknek egy másmilyen értelmezését is (Itt: a zsidók mind hősiesen harcolnak, ami túlkapás van, az szerencsétlen véletlen. Az arabok pedig mind kutyaütők, bár van egy-kettő jó harcos).
Nem bánom, hogy elolvastam, de a legnagyobb hozadéka számomra az, hogy emiatt egy csomó mindennek utánanéztem. És szívesen kipróbálnám, milyen egy kibucban az élet. De lehet, hogy egy hét után a sarokban ülnék a magánszférámat követelve éhségsztrájkkal.

8 hozzászólás
>!
Angeleyes26
Leon Uris: Exodus

A zsidóság küzdelmes sorsának története, melyben keveredik a valóság és a fikció. Már régóta terveztem azt, hogy elolvasom, de eleinte attól tartottam, hogy túl száraz lesz nekem. Most, hogy elolvastam, úgy érzem kár lett volna kihagyni! Bevallom nem tudtam gyorsan haladni vele, kellettek kis szünetek a fejezetek között, mert néhányszor elszorult a torkom. Miközben emésztettem a történteket, sokszor utána is olvastam a könyvben fellelhető történelmi eseményeknek és azok valós alakulásának. Szerintem ez egy nagy könyv, amit érdemes elolvasni mindenkinek, akit érdekel ez a téma.

>!
lilijan
Leon Uris: Exodus

ha azt írom, hogy monumentális mű, akkor attól félek, hogy aki maga és az exodus közt eddig árkot érzett, még inkább kerülni fogja ezt a könyvet. ugyanis terjedelme és információtartalma ellenére ez nem egy patetikus, száraz, mindenki-utálja-de-mindenki-olvassa könyv, hanem egy regény, méghozzá egy olvasmányos kalandregény. az, hogy ez részben meg is történt, nem vesz el semennyit a kalandosságból, sőt: iszonyú mélységgel teli kalandregénnyé emeli a könyvet.

én kötelező olvasmánnyá tenném, amit erősen indokol, hogy elvileg keresztény kultúrkörben élünk, amely részben a zsidó kultúrán alapul. nagyon sajnálatos tény azonban, hogy ha kötelező olvasmány lenne, sok háztartásban a szülők kivennék a gyerek kezéből, és a kukában végezné (mármint a könyv, nem a gyerek.). többek közt erről is szól az exodus.

személyesen nekem külön élményt nyújtott az olvasása, mivel jártam izraelben és több könyvbéli helyszínt is láthattam, és persze kaptam egy kis ízelítőt a mostani izraeli alaphangulatból. így utólag már jobban szét tudom szedni, hogy miféle csípős, erős, keserű és édes fűszerek tették ízessé a levegőt még most, hatvan évvel a könyvbéli események után is.

a fél csillag levonás a néhol felszínre törő hamisítatlan nyáladzásnak köszönhető. értem én, hogy van a világon szubjekció, de hát olyan is van, amikor nekem már sok belőle.

hogy kinek ajánlom a könyvet? mindenkinek. kinek ezért, kinek azért, vagy bármelyik ellenkezőjéért.

>!
Maszatostappancs
Leon Uris: Exodus

Gyerekként nem értettem mit is jelent a zsidó, ha valakire azt mondták látszik rajta, én nem láttam és most sem látom. Embert látok aki él, tesz, boldog vagy boldogtalan de csakúgy mint mindenki más, járná az újtát.
Én lelkesen ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki úgy tesz kijelentéseket a zsidóságról, hogy nagyon keveset, semmit sem tud róla. Azt hiszem kötelező könyvé tételével csak még több ellenséget szerezne, de legyünk figyelő szülők, barátok, ismerősök és adjuk az ifjúság kezébe és beszélgessünk róla velük.

>!
csillagka P
Leon Uris: Exodus

Megint belenyúltam teljesen vétlen vagyok és a könyvet is olvastam már, az eleje érdekes a közepe tömény történelem a vége pedig nem először csal könnyet a szememben.
Nem tudom miért ,de a Jemei zsidók története az olvasmányaim között az egyik legmeghatóbb történet, egyszerűen csodálatos és felemelő hogy mennyi ideig működik a közösségitudat ,

14 hozzászólás
>!
shieldmaidenwithflowers
Leon Uris: Exodus

Évekkel ezelőtt olvastam először, és akkor már meghatározó élmény volt a számomra. Akárcsak most. Sokan nem tudják, hogy mi történt a zsidósággal a háború után, nem is sejtik, hogy milyen megpróbáltatásokon kellett keresztül menniük, míg végre megalakul Izrael. Imádom ezt a történetet, ami valójában több zseniális sztori, amik nagyon jól épülnek egymásra, és végül összeállnak egy egésszé. Engem a testvérek, Joszi és Jákob, akik később Bárák és Akiba lettek, története fogott meg a leginkább. Persze megrázó volt az Exodus bárka hányattatása és a gyerekek kitartása is. Nagyon nagy kedvenc a könyv, és ezzel szerettem igazán meg Leon Uris regényeit.

>!
Citadella
Leon Uris: Exodus

Nem először olvastam el a regényt. A kitartás, az összefogás, az elszántság regénye. Hogyan lehet hitből, akaratból létrehozni egy államot. Ám azt nem szabad elfelejtenünk, hogy az eseményekkor az őshaza arabok lakta terület, a történéseket ők másképp élték meg. Én azt sem, hogy az események jó része szerzői fantázia, nem árt tehát utánaolvasni.
Vége a II. világháborúnak, de a zsidók egy része még mindig szögesdróttal körülvett táborban él Cipruson, alig jobb körülmények között, mint a náci táborokban. A nagyhatalmak nem tudják, mit tegyenek/kezdjenek velük. Az ősi földön az arabok élnek, a környező országok sem örülnének a tömeges alijáznak, miközben az angolok attól tartanak, elveszítik fennhatóságukat a térségben. Minden labilis, nem lehet tudni, létre jöhet-e a zsidó állam, az ENSZ döntésétől függ. A világsajtó már nem hagyhatja figyelmen kívül az angolok tettét, hogy többségében a holokauszt áldozatait táborba zárták, de minden az érdekviszonyoktól függ. A regény öt könyve a különböző szakaszokat mutatja be.
A regény a Kánaán földjére való bármi áron való hazajutás/hazajuttatás története. Ari, Dávid, Ami, Dov, Karen és Kitty életén keresztül mutatja be Uris, hogy a világ más-más pontjáról érkező emberek hogyan hoznak létre egy új államot.

>!
Szamღca
Leon Uris: Exodus

Nagyon regota varakozik ez a konyv mar a varolistamon…. feltem tole reszben a meretei miatt reszben pedig talan attol hogy tul szaraz lesz, tul tomeny….
Nem volt konnyed olvasmany de nagyon erdekes es megrazo volt a zsidok tortenelmerol, Izrael megalapitasarol olvasni…. Az iro nagyon ugyesen vezeti vegig az olvasoit kulonbozo tortenelmi korszakokon – vegulis ugy hozva kozelebb hozzank az egesz temat hogy mindig beleszovi egy-egy csalad eletet….. mennyi megalaztatason, fajdalmon kellett keresztulmenniuk – mennyi veraldozat aran milyen oriasi kitartassal es akarattal tudtak almukat megvalositani; kivivni Izrael letrejottet…..

Bar tomeny volt es nehol nagyon kemeny nem bantam meg hogy vegre raszantam magam es elolvastam….

>!
Sheeana P
Leon Uris: Exodus

Nagyon tetszett. Jól ötvözi a történelmi hátteret a fikcióval. Nem is tudom, mit mondhatnék még. Talán ezt: megrendítő, felemelő, szép és szörnyű egyszerre.

>!
sünkap
Leon Uris: Exodus

Mindenkinek ajánlom elolvasásra, DE! Miután kiolvasta az ember, kötelező utána olvasni, mert sajnos oly mértékben keveredik benne fikció és valóság, hogy egy baráti beszélgetés során könnyen beégetheti magát az ember. Az egy dolog, hogy a főszereplők (így pl. Ari Ben Kánaán) kitalált személyek, annak ellenére, hogy az író fontos politikai/katonai/stb. szereppel ruházza fel őket, ami elég megtévesztő, de erre még azt mondom, hogy elfogadható írói szabadságként. Na de azon már kicsit kiakadtam, hogy olyan mint XX. századi Makkabeus terroristacsoport nincs (én legalábbis nem találtam a neten, ha mégis van, akkor bocs). Illetve van, csak történetesen nem ez a nevük, hanem Irgun (vagy Hagana Bet). Szóval a könyv ad egy átfogó képet a történésekről, és valóban így lehetett, de tényleg utána kell olvasni. Amúgy jó a könyv. Tényleg. (Készült ebből egy 1960-as film, Paul Newman-nel a főszerepben, sajnos elég gyenge eresztés, ahogy bele-belenéztem.)

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
lilijan

Karen nem egészen értette, hogy miért támogatják a pénzükkel La Ciotat-t az amerikai zsidók. Elvégre a táborban mindenféle náció volt, csak amerikai nem. Föltette a kérdést Galilnak, aki vállat vont:
– A cionizmus az, hogy az egyik ember pénzt kér a másiktól, hogy odaadhassa egy harmadiknak, hogy elküldjenek egy negyediket Palesztinába.
– Jó dolog – mondta Karen –, hogy vannak barátaink, akik összetartanak.
– Vannak ellenségeink is, akik összetartanak – felelte Galil.

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

A Hotel D´Angleterre-ből, a német parancsnokság székhelyéről kiadták a rendeletet: MINDEN ZSIDÓ KÖTELES DÁVID-CSILLAGOS SÁRGA KARSZALAGOT VISELNI:
Aznap este az ellenállás rádióadója üzenetet közvetített minden dánnak. „Az Amalienborg palotából Keresztély király a következő választ adja arra a német rendelkezésre, hogy a zsidóknak Dávid-csillagot kell viselniük. A király kijelenti, hogy minden dán pontosan ugyanolyan, mint a többi. Ő maga fogja az első Dávid-csillagot viselni, és elvárja, hogy minden hü dán alattvalója ugyanezt tegye”
Másnap Koppenhágában jószerivel mindenki Dávid-csillagos karszalaggal jelent meg.
A rákövetkező napon a németek visszavonták a rendelkezést.

66. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Koppenhága
1 hozzászólás
>!
csillagka P

A repülőgép végigzötyögött a leszállópályán, majd megállt a jókora felirat előtt:
ISTEN HOZOTT CIPRUSBAN.

(első mondat)

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

– A nemzetközi jog – mondta hangosan Bárák Ben Kánaán az Egyesült Nemzetek delegátusának – olyasmi, amit a gonoszok semmibe vesznek, az igazak pedig nem hajlandóak érvényesíteni.

409. oldal

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

– Akkor pénzeljünk besúgókat, uram – mondta Caldwell –, hogy legalább tudjuk, miben sántikálnak.
– Zsidó besúgót nem tudunk vásárolni magunknak – mondta Alistair –, ezek mind egy húron pendülnek. Valahányszor azt hisszük, lefizettünk egyet, a bolondját járatja velünk.
– Akkor szorongassuk meg őket – csattan föl Caldwell –, tanítsuk meg őket kesztyűbe dudálni!
– Freddie, Freddie – mondta elkeseredetten Sutherland, és pipára gyújtott –, ezeket az embereket mi már semmivel sem tudjuk megfélemlíteni. Ezek kijárták a koncentrációs táborok iskoláját. Emlékszik Bergen-Belsenre, Freddie? Gondolja, hogy valami rosszabbal fenyegethetjük őket?

91. oldal

>!
lilijan

A kanyar után elébük tűnt a hegyoldalban álló tucatnyi kecskeprém sátor és a körülöttük legelésző kis fekete kecskenyáj. Két beduin lépett hozzájuk, a kezükben puska. Ari néhány szót váltott velük arabul, majd követte őket a legnagyobbik sátorhoz, mely szemlátomást a sejké lehetett. Kitty körülnézett. Mintha az emberiség söpredéke gyülekezett volna itt.

A sátorból odalépett egy ősz hajú férfi. Üdvözölték egymást Arival. Néhány szót váltottak, aztán Ari odasúgra Kittynek:
– Be kell mennünjk, különben megsértjük. Legyen jó kislány, egyen meg mindent, amivel megkínálja. Majd később kihányhatja.

Maguk mögött hagyták a tábort. Kittyből hosszú, hangos sóhaj szakadt ki.
– Sajnálom ezeket az embereket – mondta.
– Ne sajnálja őket. Szentül hiszik, hogy az egész világon ők a legszabadabbak. Sohasem találkozott még A sivatag dalá-val kislány korában?
– Dehogynem, de most már tudom, hogy a szerző még életében nem látott beduin tábort. Miről zagyváltak maguk?
– Azt mondtam neki, hogy viselkedjék jól ma éjszaka, és lehetőleg ne a Palmachtól próbáljon gyűrűket és órákat összeszedni.
– És még?
– Meg akarta vásárolni magát. Hat tevét ajánlott.
– Nocsak, a vén gazember! Mit válaszolt neki?
– Azt, hogy a vak is láthatja, hogy maga tíztevés nő.

383. oldal, Partvonal Kiadó, 2008.

>!
csillagka P

Az Eszter-erőd fölé magasodó toronyban, mely egyszerre töltötte be az őrtorony és lövegtorony szerepét, Mohamed Kasszi belenézett erős látcsövébe, és elmosolyodott, amikor meglátta a Gan Dafna fölött ugrásra készen összegyűlt sereget.

>!
Eowyn I

Nem jó, ha a katonának lelkiismerete van.

32. oldal

>!
csillagka P

– Beszél angolul? – kérdezte a sofőrtől.
– Igen, uram, parancsol?
– Van egy felirat a repülőtéren, hogy Isten hozott Ciprusban. Hogy van a teljes idézet?
– Nem tudom – felelte a sofőr –, szerintem csak udvariasan akarják köszönteni a turistákat.
Bejutottak Nicosiába.

>!
csillagka P

Beköszöntött a huszadik század. Káosz a Közel-Keleten! Cionizmus! Arab nacionalizmus! Az Oszmán Birodalom hanyatlik, a brit erősödik! Mindez együtt rotyogott egy hatalmas katlanban, és előbb-utóbb túl kellett forrnia. Theodor Herzl csillaga vakító fénnyel, de rövid időre ívelt föl az égre. Mindössze tíz év telt el attól a naptól fogva, hogy meghallotta Alfred Dreyfus kiáltását, „Ártatlan vagyok!”, addig a napig, amikor negyvennégy éves korában egy szívroham végzett vele.


Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Merle: Mesterségem a halál
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Móra Ferenc: Aranykoporsó
Umberto Eco: A rózsa neve
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
Gárdonyi Géza: Isten rabjai
Maurice Druon: Az elátkozott királyok I-III.
Victor Hugo: A nyomorultak
Gárdonyi Géza: Egri csillagok