Vízilónaptej ​és más történetek kémiából 21 csillagozás

Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából

Nem ​gondoltuk volna, hogy a vízilovak magas fényvédő faktort tartalmazó izzadsággal védekeznek a tűző nap ellen, és nem gondoltuk volna, hogy kiszámítható, mely napon verte szét a kérőket a hazatérő Odüsszeusz, ahogy azt sem, hogy Poszeidónnak nem kellett volna felmásznia Számosz szigetére, hogy lássa a trójai háborút, és persze az is újdonság, hogy Shakespeare darabjaiból kiolvasható a drámaíró természettudományos érdeklődése és az asztrológusok iránti megvetése. Ki gondolná, hogy Jókai fölöslegesen méreti Berend Ivánnal az ózon mennyiségét, s tudtuk-e, hogy a Royal Society of Chemistry Sherlock Holmes tudományos munkásságát 2002-ben tiszteletbeli tagsággal díjazta? Képzeletbeli személyt ilyen megtiszteltetés még nem ért!

De ezzel nincs vége az érdekesebbnél érdekesebb történeteknek. Lente Gábor cikkeinek és blogjainak gyűjteményéből azt is megtudjuk, hogy mely jelentős politikusok, lázadók, zeneszerzők voltak középszerű vagy tudományosan eredményes kémikusok. Sőt, az… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Typotex, Budapest, 2017
256 oldal · ISBN: 9789632799148
>!
Typotex, Budapest, 2017
260 oldal · ISBN: 9789632799148

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 35

Kívánságlistára tette 40

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

sztimi53>!
Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából

Érdekfeszítő olvasmány, igaz nagyon nagy újdonságokat nem tartalmazott, és a kevés, képlettel teli fejezetet leszámítva teljesen érthető és élvezhető. Lente Gábor azon ritka állatfaj egyike, akit úgy hívunk az egyetemen: jó előadó. Eme tulajdonságát főleg annak köszönheti, hogy a száraz, ne adj isten unalmas anyagot, anekdotákkal tűzdeli, teszi fogyaszthatóvá. Jó bevallom, kissé elfogult vagyok vele kapcsolatban. spoiler Közérthetően ír a természettudományos nyomozásokról, tévedésekről irodalmi művekben, híres kémikusokat (is) mutat be és végül megismerhetjük hétköznapok, a popkultúra tudományos vagy vegyészeti vonatkozásait. Azért tetszett még, mert eszembe juttatta, hogy a véget nem érő laborok és szenvedés mellett azért kellemes emlékeim is maradtak onnan. Van még egy könyvem tőle, amiben társszerző. Azt is sorra kell keríteni.

fióka P>!
Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából

Kezdjük azzal, hogy a címe egy szelíd átverés. Nem csak kémiáról szól, meglehetősen bőséges benne a csillagászati tárgyú írás, a matematika is. Nem állítom, hogy engem ezek nem érdekelnek, de én kifejezetten a kémiai tárgya miatt vettem meg a könyvet.
Az írások zöme valóban élvezhető, van köztük azonban nem egy olyan is, ami már felsőbb szintű kémiai/matematikai tudást feltételez, aminek én sajnos híján vagyok s szerintem az átlagolvasót sem feltétlenül ez a szintű tudás jellemzi. Úgy gondolom, hogy egy gondosabb szerkesztés a befogadói élményen sokat segíthetett volna. Vannak benne apróbb, de annál idegesítőbb hibák, mint pl. az attól nagyobb (annál nagyobb helyett).
(Én ugyanabból a kultúrából származom, ahol a Lente-féle előadók sajnos ritkák és ünnepelendők. Átnavigáltam időközben egy olyan kultúrkörbe, ahol a Lente-féle előadók ugyan jók, de már kissé száraznak bizonyulnak. Nagyon érdekes, hogy pár országgal odébb miként alakul-változik a jó előadó fogalma.)

8 hozzászólás
kvzs P>!
Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából

Változatos témájú, és „nehézségű” cikkek gyűjteménye. A többségük pár perc alatt elolvasható, és nagyon szórakoztató. Akad ugyan egy-két rész, ahol mélyebb előképzettség szükséges, de a fejezetek nagy része műkedvelő tudományrajongóknak is élvezetes.
Nekem személy szerint az irodalmi művek boncolgatása (mikor játszódik pontosan az Odüsszeia) tetszett nagyon, de szinte az összes tanulmányban találtam valami érdekességet.
Ha valaki szereti a tudományos ismeretterjesztő műveket, akkor bátran vegye a kezébe ezt a kötetet is!

5 hozzászólás
Veron P>!
Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából

Próbálkozom mostanában több ismeretterjesztő irodalmat olvasni, ez a könyv pedig összességében nagyon jó választás volt. Lente Gábor érdekesen és általában jól követhetően ír, (jó azért volt egy-egy pont, ahol az én agyam is beleolvadt a képletekbe és levezetésekbe).
Mondjuk bevallom őszintén, Odüsszeusz vagy Poszeidón nem igazán tud lekötni :S De érdekes, hogy milyen ismert személyeknek van kémikusi háttere, mint ahogy a mosás vagy a vízilónaptej témája is lekötött. Hogy mennyi infó marad meg hosszútávon, az persze jó kérdés…
De ha valaki tenne egy kis kitérőt a természettudományok felé, hát alapvetően ajánlom ezt a könyvet. (és bár több ilyen tanár lenne az oktatásban :( nekem a középsulis kémia tanárom is hasonló volt, többször eszembe is jutott olvasás közben ^^)

5 hozzászólás
Oláh_Zita P>!
Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából

Nagyon érdekes könyv, tele sok-sok humorral, emberséggel és érdekes történetekkel, anekdotákkal. Megtudhatjuk például miért „égető Nessus vére”, vagy épp mi köze Kurt Vonnegutnak, a groteszk királyának a kémiához, és azt is, hogy miért kapta meg Sherlock Holmes a legrangosabb kémiai kitüntetést annak ellenére, hogy csak egy kitalált karaker?

Dávidmoly>!
Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából

Olvasmányos természettudományos ismeretterjesztő irodalom. A cikkválogatás formából következő hiányosság, hogy főleg az elején kissé önismétlő, egy-egy információ többször is elhangzik: erre a részre talán ráfért volna egy átszerkesztés.
Igazi vegyes válogatás: vannak benne kis színesek és komolyabb képleteket tartalmazó levezetések is. Valahogy így kellene működnie a természettudományos oktatásnak az alsó és középső iskolákban: megmutatni azt is, hogy mire jó a tudomány, hogy működik, és hogyan hat az életünkre.
A vidám borító szerintem telitalálat, utal a tartalomra, ugyanakkor kellően figyelemfelkeltő, mégse esik ízléstelenségbe. Jár neki a négy izzadós víziló az ötből.

Trillian>!
Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából

Jó könyv volt. Lente Gábor már megjelent cikkeiből válogatták össze a könyvet. Az első rész, ahol irodalmi művekkel kapcsolatos természettudományos írásokat olvashattam, illetve a harmadik rész, a mindennapi tudomány tetszettek a legjobban. A híresek és kémikusok pedig sok életrajzot tartalmazott röviden. Az első két részben jó volt a sok idézetet olvasni. A szerző úgy tárta elém a tudományos adatokat, tényeket, levezetéseket, hogy egyáltalán nem volt száraz, az összes élvezhető volt. Sok érdekes dolgot megtudhattam a könyvből, megérte elolvasni.

bfg3 P>!
Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából

Ahhoz képest, hogy mennyire izgalmas témával foglalkozik, meghökkentően unalmasnak találtam. Legkevésbé talán az első részt, amely, még csak nem is szigorúan kémiára koncentrálvan, irodalmi művekben felbukkanó tudományos tények elemzésével visz közelebb a megértéshez. Kedves @Timár_Krisztina, én úgy emlékszem, kedveled Homéroszt és Shakerspeare-t, úgyhogy melegen ajánlom :D
A híres emberek tényleg inkább csak érdekességek, az utolsó rész meg olyan, mintha minden egyebet összehordtak volna, ami nem illett sehová. egy-két érdekesebb rész akadt, a vízilónaptej maga kifejezetten unalmas.

2 hozzászólás
Redpanda>!
Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából

Nagyon szerettem a kémiát a suliban, így szívesen olvastam ebben a témában. A könyv sok kis történetből áll össze, így a mitológiától kezdve Margaret Thatcher-en át eljutott egészen az igNobel-díjak átadási ceremóniájáig.
Az írások nagyobb része érthető és emészthető, de azért volt sok képlet is, főleg a Mindennapi tudomány részben, ehhez azért ismerni kell a kémiát magasabb szinten is, ha tényleg érteni szeretnéd, mit olvasol.
Néhány érdekesség a könyvből:
• Isten vagy csillagkép? A két nagy görög eposzban (Iliász, Odüsszeia) amikor megjelennek az istenek, akkor önkéntelenül is a konkrét mitológiai szereplőkre gondol az ember. Egészen új értelmet nyer Odüsszeusz útja, ha az istenek helyett csillagképekként kezeljük a szereplőket.
• Kinek a szakmája volt eredetileg kémikus vagy vegyész? Pl.: Margaret Thatcher, Isaac Asimov, Alekszandr Porfirjevics Borogyin, Ferenc pápa és Görgey Artúr.
• A szentjánosbogár a biolumineszcenciának köszönheti, hogy világít a sötétben. Az angol neve firefly, Magyarországon viszont a rajzása a nyári napforduló környékén a leglátványosabb (június 21.), amely Keresztelő Szent János (június 24.) születésnapjához van nagyon közel, ezért kötődnek nevükben a „mi bogaraink” ehhez a szenthez.
• A királis induktor nélküli (vagyis abszolút aszimmetrikus) kísérletek során kapott termékelegyben mért enantiomereloszlásnak szimmetrikusnak kell lennie, azaz a különböző enantiomerek azonos enantiomerfeleslegének azonos valószínűséggel kell keletkeznie (185.o.). Tökéletesen érthető, ugye? :D
• Bebizonyosodott, hogy egyelőre meleg vízben kell mosni, ha modern mosószert használunk, de hideg vízzel működik a szappan is. (Ágnes asszony példáján.)
• Az első konferenciát 1860. szeptember 3-5. között rendezték meg a németországi Karlsruhéban kémia témában.
• A vízilónaptej (hipposzudorsav) a vízilovak verejtékében talált szerves vegyület, mely egy másik vegyülettel (norhipposzudorsav) együtt óvja meg a víziló bőrét a leégéstől. Ehhez a vizsgálathoz egy kutatócsoport tagjai fél éven át minden nap egyszer gézdarabbal törölték a verítéket kedvenc nílusi vízilovuk arcáról. Ezt nevezem kitartó munkának, és milyen jól járt a víziló is, már ha le nem égett! :)

Rocketdog >!
Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából

A könyv a szerző korábban megjelent cikkeinek gyűjteménye. Tetszik ez az ötlet. Szívesen olvasnék még más szerzőktől, más témában hasonló válogatást.
Kémia ismeret egy részükhöz kell, másokhoz nem. Nekem nincs, szóval nem is értettem meg minden összefüggést. És sajnos nem is szerettem meg a kémiát.


Népszerű idézetek

Dávidmoly>!

Betegségének végső stádiumában állandóan legalább ezredesi rangú katonák őrizték, nehogy lázálmaiban hadititkokat áruljon el. Az elővigyázatosság feleslegesnek bizonyult, Neumann ilyenkor mindig magyarul beszélt.

112. oldal, Neumann János

Dávidmoly>!

Neumann Jánost minden ismerőse a világ legokosabb emberének tartotta. Teller Ede szerint „Neumannról azt mondták, hogy agya gyorsabban dolgozik, mint bárki másé”. Einstein pedig a következő sommás jellemzést adta: „Neumann ist kein Saugetier, er ist ein Denktier.” („Neumann nem emlős, hanem elmés.”)

113. oldal, Neumann János


Hasonló könyvek címkék alapján

Michael White: Galilei, az antikrisztus
Eve Curie: Madame Curie
Velner András: Jedlik Ányos
Richard P. Feynman: „Tréfál, Feynman úr?”
W. Bernard Carlson: Tesla
Hubert Mania: Isten mégis kockázik!
Rebecca Skloot: Henrietta Lacks örök élete
Albert Einstein: Hogyan látom a világot?
Bogáti Péter: Édes Pólim!
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2