Ezeregynél ​is több molekula meséi 1 csillagozás

Lente Gábor: Ezeregynél is több molekula meséi

Lente ​Gábor műve egyéni, kivételesen személyes stílusban, képletek és ábrák használata nélkül, pusztán a szavak erejére támaszkodva vezeti be az olvasót a molekulák tudományába. A magyar versidézetek köré szervezett fejezetek azokat az alapvető összefüggéseket és fogalmakat tekintik át, amelyek a vegyészmérnökök, bányászok, kohászok, gyógyszerészek, anyagtudósok és bűnügyi helyszínelők szakmai gondolkodását az utóbbi két évszázadban meghatározták. Eközben e kötet rávilágít arra is, hogy hogyan lehet mozifilmekből származó emlékeinket a természet jelenségeinek megértése során hasznosítani.
Ezt a könyvet mindenkinek ajánljuk, aki szeret olvasni, függetlenül attól, hogy az iskolában kedvelte-e a természettudományos tantárgyakat, vagy sem. Különösen is figyelmébe ajánljuk azoknak, akik osztoznak a szerző magyar nyelv iránti szenvedélyes elkötelezettségében.
Lente Gábor vegyész a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a matematikai kémia… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Betekintés Akadémiai

>!
Akadémiai, Budapest, 2020
ISBN: 9789634545743

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Trillian>!
Lente Gábor: Ezeregynél is több molekula meséi

Nehéz értékelést írni erről a könyvről. A stílusa nagyon jó volt, tetszett benne a sok irodalmi és egyéb (pl. filmes) elem. A fejezetek elég koherensek voltak, de a témákon belül néha nagyon csapongó volt. Szerencsére ettől még érdekes maradt és jó sok információt tartalmazott. A kémiai alapismeretekre szerintem nem szükségesek túlságosan az érthetőséghez, sőt, inkább azoknak ajánlanám akik nem rendelkeznek túl mély ismerettel a témában. Kicsit azt éreztem, hogy a szerző főként a saját szórakozására írta a könyvet és mellékes cél volt mellé a kémia népszerűsítése is. Nem bánom, hogy elolvastam, de a szerző többi művével ellentétben ehhez nem hiszem, hogy visszatérek majd mégegyszer, de egy olvasást megér.


Népszerű idézetek

lenteg>!

Az általam elképzelt hatalmas olvasótömeg fő tulajdonsága az, hogy olvas. Bármennyit is hallottam vagy tanultam pedagógiai szakemberektől a jól elkészített illusztrációk és képek erejéről, én mégiscsak azt hiszem, hogy aki a számítógépes böngészőjében megnyit egy könyvet (mert ennek a könyvnek a betűi valószínűleg soha nem ismerik meg a papírt), az kedveli az olvasást, és elsősorban a betűkből, majd a belőlük összeálló szavakból és mondatokból szeretné megérteni az író gondolatait. Ebből a szempontból ez a könyv alig különbözik egy regénytől. Remélem, az olvasó is regényesnek találja majd.

lenteg>!

„Bámulatos, hol tart ma már a tudomány!” – Artúr király kiált fel így a Monty Python csoport mára klasszikusnak számító Gyalog galopp című filmjében, miután Sir Bedevere elmagyarázza neki, hogyan bizonyították be, hogy a Föld banán alakú. Sajnos maga a magyarázat nem szerepel a filmben, de az az érzésem, hogy Sir Bedevere-t hallgatni sokkal érdekesebb lehet, mint például iskolai kémia- vagy fizikaórákon türelmetlenül az idő múlását várni, vagy éppen a hamarosan megírandó dolgozattól rettegni.

lenteg>!

Sajnos elég elterjedt vélemény, hogy a nehezen érthetőség alapvető jellemzője a tudományos stílusnak. Még a tudósok közül is sokan azt gondolják, hogy ami közérthető, az nem lehet egyben szakszerű is. Mi több, létezik az a kimondatlan, de gyakori nézet is, hogy minél kevesebben értenek valamit, annál magasabb színvonalú tudomány. Szerencsére nem mindenki osztja ezt a véleményt. Nagyon kedves emlékem, amikor a Magyar Tudományos Akadémia épületében tartott első előadásom után az egyik, általam akkor is és most is nagyon tisztelt professzor huncut mosollyal az arcán azt mondta: „Tudod, Gábor, az Akadémián nem illik olyan előadást tartani, amelynek én minden egyes szavát megértem.”

lenteg>!

Minek nevezzelek,
Ha a merengés alkonyában
Szép szemeidnek esti-csillagát
Bámulva nézik szemeim,
Mikéntha most látnák először…
E csillagot

Petőfinek elég könnyű dolga volt: ő csak egyetlen dolognak keresett nevet, saját feleségére akart valami kivételesen szépségeset mondani. A kémiában viszont legalább 163 millió dolognak kell nevet találni, illetve mostanság még napi tízezer újabbnak is.

lenteg>!

Képzeletben tegyünk be egy konyhai mérleget egy kád vízbe. (A valóságban csak annak az olvasónak ajánlom ezt a kísérletet, akiknek sok felesleges pénze van: a mérleg áramkörei a vízben minden bizonnyal visszafordíthatatlan károsodást szenvednek, a gyártó céghez garanciális időn belül benyújtott panaszra pedig nagy valószínűséggel az a válasz érkezik majd, hogy a mérlegnek ez nem rendeltetésszerű felhasználása, amint ez a használati útmutató egyik apró betűs részéből ki is derül.) Erre alkalmas mérlegekkel mindenesetre már sokan elvégezték ezt a kísérletet. A tapasztalat azt mutatta, hogy a mérleg nem mutat semmit – annak ellenére sem, hogy a víznek nyilván van tömege, bár azt elég nehéz eldönteni, hogy a kádban lévő víz melyik része van a mérlegen, és melyik nincs. Ha egy pohárban teszünk fel egy kis vizet a mérlegre, amelyet ezúttal nem mártunk bele semmibe, akkor a vízzel telt pohár többet nyom, mint az üres pohár. Egyelőre tegyük félre azt az apróságot, hogy az üresnek nevezett pohárban általában azért van levegő.

lenteg>!

Ha az olvasó csak egyetlen mondatra fog emlékezni ebből a könyvből, akkor az én szándékaim szerint ez lenne az: a molekulák semmire sem emlékeznek. Néha kicsit ünnepélyesebben is szoktam fogalmazni: a természet nem ír történelemkönyvet önmagáról. Ez az egyik legfontosabb elv, amelyet a modern tudomány ismer, és még csak nem is kell magasabb iskolai végzettség ahhoz, hogy belássuk: ez csakis így lehet.


Hasonló könyvek címkék alapján

Szent-Györgyi Albert: Válogatott tanulmányok
Balázs Lóránt: A kémia története
Erdey-Grúz Tibor – Gróh Gyula: A kémia és vívmányai I-II.
Damjanovich Sándor: Molekulaóriások biofizikája
Vida Gábor: Az élet keletkezése
Erdey-Grúz Tibor: Az energia kémiai forrásai
Barcza Lajos – Érdi Péter – Tóth János: A hidrogénkötés / A kémiai reakció termodinamikájának sztochasztikus formulázásáról
Nyilasi János: Atomok és elemek
Bojkó Béla: A kémiai elemek új termodinamikai rendszere
Mészáros Ernő: A földi légkör története