Visegrádi ​utca 6 csillagozás

Lengyel József: Visegrádi utca Lengyel József: Visegrádi utca Lengyel József: Visegrádi utca

A ​szerző történeti riportnak nevezi könyvét, amelyet az 1918–1919-es eseményekről készült képeket, vázlatokat villantja fel, ahogy azokat Lengyel József látta és átérezte. Megismerjük az első világháború alatti háború-ellenes irodalmi csoportokat, az íróval együtt ott vagyunk a végeérhetetlen kávéházi vitákon, nyomon kísérjük az imperialista háború akkori legbátrabb ellenzőinek tevékenységét: a Korvin Ottó vezette forradalmi csoport földalatti munkáját, a röpiratkészítést, a Tisza-gyilkosság előkészítését… Az író, a "forradalom altisztje", ott dolgozik a Visegrádi utcában, a pártközpontban Kun Béla mellett, részt vesz a Vörös Ujság megszervezésében és szerkesztésében. 1919 februárjában pedig számos kommunistával együtt őt is letartóztatják. Bejárjuk vele a toloncházat és a gyűjtőfogházat, átéljük a proletárhatalom megalakulásának történelmi napját. A Tanácsköztársaságról írott fejezetek bevilágítanak a magyar kommün mindennapi életének részleteibe, a vezetők tevékenységébe, az… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1932

>!
Magvető, Budapest, 1972
270 oldal
>!
Kossuth, Budapest, 1968
200 oldal
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1962
278 oldal

1 további kiadás


Enciklopédia 1


Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

nanena>!
Lengyel József: Visegrádi utca

Az un. szocializmusban azt tanultuk erről az időszakról, hogy ezek voltak a dicsőséges napok, amikor eljött az igazság, az egyenlőség, amikor mi, a dolgozó nép kerültünk hatalomra. Azután a rendszerváltás után olvashattunk dicsőítést és sárbatiprást is. Most, egy aktív szereplő sorait olvasva rá kellett döbbennem, hogy ez minden eddig leírt jelzőnél rettenetesebb és tragikusabb történet volt. Egyrészt tudatlan, többségében “idegenszívű” tanulatlan huszonéves anarchisták hatalomról álmodtak, s ők találkoztak Moszkvából ideirányított kiképzett ideológiai zsoldosokkal. Nyíltan megnevezték, hogy diktatúrát és terrort akarnak, minden addigi jónak, tradíciónak, értéknek a megtagadását és eltörlését egy általuk megnevezett “nagy cél” érdekében.
Sajnos szinte ugyanazt a helyzetet élem meg, ugyanolyan csoportokat, szólamokat látok és hallok most, mint amik száz éve megjelentek, elhangzottak. Legfeljebb másként hívják őket. Sokszor nem is titkolják ezt, hiszen ténylegesen ők az “utódok”. Mintha ez az eszme, ez a gondolkodás, ezek az emberek mindig újra és újra megjelennének, hogy megmondják nekünk, mi a jó, a helyes. A cél persze mindig a hatalom.
A könyv amúgy mint olvasmány, nem is olyan rossz, ha a horrorisztikus tartalmától eltekintünk.


Népszerű idézetek

pável>!

Lengyel József elvtárs, aki központi pártlapunknak, a Vörös Újságnak szerkesztőségében dolgozott velünk, közel volt a párt vezető központjához, s ezt megelőzőleg benne volt a háború alatti antimilitarista mozgalmak középpontjában, inkább a szereplő személyeken keresztül mutatja meg a magyarországi forradalmi mozgalmak és annak vezető pártjának, a kommunista pártnak történelmi érdemeit és hibáit.

Mindezt, amit itt elöljáróul elmondottunk, szükséges volt azért elmondani, hogy az olvasók kritikai szemmel olvassák Lengyel elvtárs emlékezéseit, kritikai szemmel kövessék a forradalom cselekvő személyeinek nézeteit és tetteit, amelyek visszatükröződnek ebben a könyvben. Csaknem tizenhárom esztendő távlatából, tizenhárom esztendő tapasztalataival gazdagabban, tizenhárom esztendei bolsevik iskolázás után ez nem lesz nehéz feladat. Különösen most, amikor éles szemmel kell vizsgálnunk forradalmi múltunk hibáit, hogy értékesíthessük – e hibáktól megszabadulva – a forradalmunk történelmi érdemeit az új nagy harcban a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetése alatt – a magyar proletárforradalom új győzelméért.

Kun Béla előszava, részlet

Kapcsolódó szócikkek: Vörös Újság

Hasonló könyvek címkék alapján

Cseres Tibor: Nádudvari emberek
Benedek István Gábor: Boldog vesztegzár
Sinkó Ervin: Szemben a bíróval
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
Ryszard Kapuściński: A birodalom
Jaap Scholten: Báró elvtárs
Oltyán László: Sok viz lefolyt a Maroson
Lengyel Miklós: Peking véres tavasza
Gabriel García Márquez: Utazás Kelet-Európában