Értékelések 2

Andii123>!
Lengyel Balázs: Ezüstgaras

Török időben játszódó történet, melyben nem ők voltak a szereplők. Énekes Dávid apjától kapott ezüstgaras a történet elején tűnt fel, kicsit hiányoltam a könyvben annak visszatérését illetve, hogy édesanyja keresésére semmi nem utalt. A régi magyar beszéd, írás nyelvezete nagyon megfogott. Történetek, különböző helyszíneken újabb és újabb embereket, életeket ismerhettem meg.

kispartizan>!
Lengyel Balázs: Ezüstgaras

Még igen régen, az általános iskolában kaptam meg ezt a könyvet egyszer, de bizony most értem meg rá, hogy elolvassam. De mennyire jó, hogy ez így történt!
A történet egyszerű, túl nagy kalandokat nem is élünk át a főszereplővel. Viszont minden állomáson van valami tanulság, s minden rétegben emelkedik a hangulat, feszülnek a belső érzések és az emberi lélek harca.
Miközben folyik a történelem a török által meghódított, a német által harapdált országban, a főhős és barátja kicsit mindenhol megfordulnak. Ám a háttérben maradtak élete sem áll meg és pont ez adja a regény legvégén azt, ami úgy tud aztán feltörni, mint egy régen lappangó vulkán. Az olvasó érzi ezt, érzi, hogy ez így nem jó, valami nagy durranás lesz, de azért csak bízik. Pont úgy , mint a főhős.
Ám nincs mese, annak a feszültségnek ki kell törnie és mint ahogy annak lennie kell, a végén meg kell mutatni azt, hogy melyik karakter mit nyer és mit veszít.
Szép és ízes nyelvezet, hazaszeretet, bújtatott és kellemes romantika jellemzi a könyvet, s bevallom a végén szerintem sok mindenre rádöbbentem magam is az élet nagy dolgairól.
Azoknak ajánlom, akik nem egy gyors és túl pörgős regényt akarnak a török időkbeli magyarországról, s akik képesek türelemmel kivárni, hogy az egyes kis részekben mi miért úgy van, ahogy. Azoknak, akik értik a szépet, a lassabbat és nem feltétlen a történelmet keresik, hanem az inkább abban élők lelkét, életét.
Csodálatos élmény volt, simán oda neki az 5 *-ot!