Lengyel Balázs nem „rádöbbent”, hanem „ráeszméltet”. Sokféleségében is színes esszégyűjteménye minden darabjára ez a jellemző, lett légyen szó akár érzékeny irodalmi tanulmányairól, akár egy-egy verseskötet „elhelyezéséről”, akár a méltatlanul elhanyagolt ifjúsági irodalom elméleti megközelítéséről, akár saját pályaképének „sorsfordító pillanatairól”.
Így lehetünk részesei izgalmas „nyomozásnak” – a Babits-élmény nyomában: az irodalomértés és -szeretet sugárzása így helyezi új megvilágításba a harmadik nemzedék tagjainak alkotásait; így rajzolódik ki – „verseskönyvről verseskönyvre” – a mai magyar lírához való közelítés toleráns, de határozott koncepciója. Lengyel Balázs munkássága az árnyalt, az élményt adó, a szenvedéllyel művelt kritikusi írásmesterség példaadása.
Az alkotó egyénisége, széles körű műveltségre alapozott invenciói szinte varázserővel ragadják magukkal az olvasót.
Egy magatartás története 0 csillagozás
Enciklopédia 2
Kívánságlistára tette 1
Népszerű idézetek
Az Anyám nevére szólt elsőként hozzám. Ez: „S lelkemben már ily fiatalon – nincs hajnal, semmi remény, – nincs hajnal, semmi vidámság, – nincs hajnal, semmi öröm.” Leleplezhetem egykori magamat: semmi okom nem volt „titkon búra hajolni”. Szüleim jóvoltából a lehető legharmonikusabb volt a gyerekkorom.
8. oldal, A Babits-élmény nyomában
Ha ma kezembe veszem az 1934-es, ’35-ös Nyugat-példányokat, azokat, amelyek által Nyugat-olvasóvá lettem, álmélkodásra legelőször is az késztet: mennyi, ma már klasszikussá lett remekművet olvastam ott első megjelenésében. Verseket, novellákat, tanulmányokat, melyeket ma már minden műveltebb olvasó címről ismer, hangulatát, tartalmát felidézni képes. Műveket, amelyek speciális egyediséget kaptak, s kiemelkedve a ránk zúduló írások áradatából, közműveltségünk számon tartott alapelemeivé váltak. Furcsa érzés az időtlenné válás bölcsőjénél állni. Egy halhatatlant csecsemőkori képen venni szemügyre. Pedig ez olyan. Nem mintha a Nyugat csupa későbbi remekművet közölt volna. Nincs olyan folyóirat, mely ezt megtehetné. Az irodalom: folyamatosan gyarapodó tenyészet. Sok millió percéletű sejttel gyarapodó.
14. oldal, A Babits-élmény nyomában
Kiszámíthatatlan késztetés, puszta véletlen műve, hogy egy unatkozó gyerek vagy vigaszt kereső kamasz mikor nyit ki egy könyvet. Mikor feledkezik bele pláne versekbe. Gyereknek lenni rossz. Kamasznak lenni szenvedés. Milyen szerencse, hogy elfelejtjük, hogy nincs szenvedésemlékezetünk. Csak a biológiai átalakulás tényei idézhetők fel úgy-ahogy, annyi például, hogy fiúként is évekig sajgó, duzzadt a mellünk, és mintha agyunkat állandóan köd ülné, tompán, szomorúan, tétlenül meredünk bele a világba. Ez a biológiai emlék jelzi számomra, hogy két-három év azért eltelhetett, míg ez a gyűjteményes Babits-kötet olvasmányommá lett. De jelzi az is, hogy mit olvastam ki belőle. Mert arra már emlékszem.
8. oldal, A Babits-élmény nyomában
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját 94% ·
Összehasonlítás - Szerb Antal: Hétköznapok és csodák 98% ·
Összehasonlítás - Juhász Gyula: Örökség ·
Összehasonlítás - Gulyás Pál: Nyugaton át kelet felé ·
Összehasonlítás - Fejes Endre: Gondolta a fene ·
Összehasonlítás - Géher István: Shakespeare-olvasókönyv 88% ·
Összehasonlítás - Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk 87% ·
Összehasonlítás - Nemes Nagy Ágnes: Szó és szótlanság ·
Összehasonlítás - Szentkuthy Miklós: Múzsák testamentuma ·
Összehasonlítás - Domokos Mátyás: Hajnali józanság ·
Összehasonlítás