Egy ​magyar idegenvezető Bábel tornyában 23 csillagozás

Lénárd Sándor írásai nyelvekről
Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Lénárd Sándor (1910 1972) orvos és költő-író Magyarországon született, Ausztriában nevelkedett, először Olaszországba, majd Brazíliába menekült. Brazíliában azzal lett híres, hogy Bach életét és zenéjét választva témának megnyerte a televízió műveltségi vetélkedőjét; a nagyvilágban azzal, hogy latinra fordította a Micimackót, a magyar olvasók számára pedig a Völgy a világ végén című könyvével vált ismertté. Lénárd ugyanakkor a nyelvek szerelmese és kimagasló művelője is volt. Ez a kötet elsősorban erről az oldaláról kívánja bemutatni, olyan szerzőként, aki lenyűgöző magabiztossággal kalauzolja a kíváncsi érdeklődőt a nyelvek bábeli tornyában. Az Európai Unió küszöbén különösen fontos, hogy a művelt nagyközönség Magyarországon minél több élményszerű tapasztalatot szerezzen az idegen nyelvek tanulásának és használatának szépségeiről valamint izgalmáról, s ennek bemutatására kevés szerző lehet alkalmasabb, mint a tolmács, fordító, poliglott művész és gondolkodó Lénárd Sándor.

Eredeti megjelenés éve: 2003

Tartalomjegyzék

>!
Typotex, Budapest, 2012
320 oldal · ISBN: 9788632792095
>!
Typotex, Budapest, 2010
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632791012
>!
Typotex, Budapest, 2005
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639326925

1 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

Heteken keresztül dugdosta a Moly az orrom elé ennek a könyvnek egy megvehető példányát. Végül inkább levettem a kívánságlistámról, kihoztam a könyvtárból, hogy majd az olvasás után eldöntöm, megveszem-e.
A tartalma alapján egyértelműen érdemes lenne megvenni. De a forma!
Ez egy kisformátumú, nem túl jól kötött/fűzött könyv, amit tisztességesen ki se lehet nyitni. A könyvtári példányt nem sokan olvashatták még, mégis hullanak belőle már a lapok. Úgy kellett olvasni, hogy egyszerre két helyen volt nyitva – mármint két helyen félig csukva, mert kinyitni nem mertem, nehogy szétessen az egész a kezemben. Úgy kellett belekukucskálni a lapok közé. Én meg szeretem, ha rendesen ki lehet nyitni egy könyvet, és ha egy pillanatra elengedem, ne ugorjon ki az egész a kezemből.
Néha azért tettem kicsit félre, mert fárasztott ez a leskelődős olvasás.
De azért mindent összevetve nagyon élveztem Lénárd Sándor nyelvekről, fordításról szóló írásait.

Agatha_Emrys>!
Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

Szeretem az ilyen nyelvi csemegéket, itt pedig sok érdekességről olvashattam.
Lénárd nem csak poliglott volt, de rendkívül művelt is, rokonszenveztem szenvedélyével, amikor a nyelvekről vagy az irodalomról írt. Persze a korból adódóan, sok minden változott azóta, és a szerzőnek is voltak azért előítéletei, de ezt megbocsátottam neki.
Eleinte irigykedtem, hogy ilyen magas szinten beszél ennyi nyelvet, de a kötet végi életrajzát olvasva azért ez elmúlt: olaszul konkrétan akkor tanult meg, amikor Rómában volt hajléktalan…

A jegyzetek is sokat adtak hozzá, mennyiségük majdnem annyi, mint maguk a Lénárd-írások, gyakran is kellett lapozgatni, egyes jegyzetek akár több oldalt is kitettek.

Én nagy élvezettel olvastam, kellemes agystimuláns az etimológia-mániás, aspiring poliglott énemnek.

odivne>!
Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

Az ehhez hasonló könyveket szeretem igazán. Bepillanthatok a nyelvészet titkaiba, és nem kioktat, hanem felkelti az érdeklődésemet a téma iránt. Igazán rokonszenvesen teszi. A nyelvek sokszínűsége szerinte természetes, s a leírt és tudományos tétellé tett irodalmi nyelvek igazából csak a könyvekben léteznek. Persze a magyar nyelvről leírt véleménye a legkedvesebb. Különösen szórakoztató volt az igeképzés bemutatása.S mindezt humorral köríti.

Avraham>!
Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

Megtudhatjuk például, hogy milyen is a brazíliai portugál, a római olasz, az amerikai angol, vagy mondjuk az újlatin nyelv, történelmi-nyelvészeti összefüggéseket mesél el, és helyi anekdotákkal egészíti ki azokat. Ezen kívül kiderül, hogy mi is Micimackó latin fordításának története, amit egészen véletlenül ő követett el. Egyébként körülbelül a könyv fele jegyzet, amit nem ő írt, helyenként (többnyire) elengedhetetlen az elolvasásuk, de nagyon érdekesek is, tehát kár kihagyni. Emiatt nem csak az első nyelvészeti témájú könyv, amit olvastam, de az első, amihez két könyvjelző kellett!

olvasóbarát>!
Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

Ő az egyik utolsó polihisztor, fantasztikus tudással, humorral, jó stílussal. Igazi világpolgár, a nyelvek nagy szerelmese és a világra nyitott ember. Mindig nagy élvezettel olvasom a műveit, lassanként minden magyarul hozzáférhetőt elolvasok tőle. Ebben a kötetben leginkább a nyelvzseni a központi téma, a nyelvekkel kapcsolatos élményei, tapasztalatai. A kötetben Siklós Péter Budapesttől a világ végi völgyig címmel részletese életrajzi adatokat közöl Lénárd Sándor életének eseményeiről.

LuPuS_007>!
Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

A könyv 200 oldal csak, de 100 oldal jegyzet. 1 fejezet szinte csak 10 oldalnyi A6-os lap amit 30-nál több jegyzet gazdagít. Így egyszerre kettő helyen kell a könyvnek nyitva lennie.Nem könnyű. Csodálatos élet, anno Herman Ottó-ról tanultuk, hogy az utolsó magyar polihisztor. Na ő volt az utolsó előtti, mert LS* jelenleg mindent visz. Ám mivel ő elhagyta az országot,így nem kapott akkora propaganda támogatást, esetlegesen utólagos intézetet. Csodálatos élet, példátlan zsenialitás, már ennyi után is csak imádni lehet.

*életműve a PIM-be került, remélhetőleg az egyszerű emberként-mint, én is- megleshettem

AJÁNLOTT

peters>!
Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

Érdekes olvasmány, de igazából egy fő mű található csak benne, ez a Hét nap Bábeliül, emellett három rövidebb írás van, meg elősző, önéletrajz és egy száz-plusz oldalas szerkesztői lábjegyzet (Terts Istvántól), ami sokszor hosszabb mint maga a fejezet, amihez készült (pláne, hogy fejezetenként nem csak egy van belőle). Mindenesetre ezekután felvettem a kívánságlistámra Lénárd Sándor életében kiadott műveit, úgyhogy azt hiszem, mégsem annyira rossz. De tényleg, ennyi lábjegyzet mellett nem fért volna még bele valami más Lénárdtól?

>!
Typotex, Budapest, 2012
320 oldal · ISBN: 9788632792095
1 hozzászólás
GreenDottedMug>!
Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

Tartom magam a korábbi nézőpontomhoz, mely szerint Lénárd Sándortól bármit érdemes elolvasni, ez pedig kifejezetten igaz akkor, hogyha ez a bizonyos bármi egy Lénárd számára különösen kedves témához tartozik. A nyelvészet pedig szerencsére pont ilyen terület.

20. századi polihisztorunk kiváló kalandra hív bennünket, mely során a magyartól a Micimackó újlatin fordításáig számos érdekes témát boncolgat. A tőle megszokott intelligens humor, tetemes lexikális tudás és anekdoták itt etimológiai fejtegetésekkel találkoznak, ami fantasztikus kombinációnak bizonyult számomra az olvasás során.

Nem feltétlenül javasolnám ezt kiindulási pontként a Lénárd-életműben való elmélyedéshez, a filozófikusabb Egy nap a láthatatlan házban bizonyosan jobb választás erre, de ha már olvastunk tőle, vagy egyébként is fedi az érdeklődési körünket a nyelvészet, nyelvtanulás, erősen ajánlott olvasmány!

jeli97>!
Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

A kezdő történet akár ma is megtörténhetne ugyan ott, csak békében. Később vannak ma már meghaladott tételek, de ennek ellenére nagyon élvezetes a könyv és nagyon jók a magyarázó szövegek hozzá.


Népszerű idézetek

olvasóbarát>!

Odahaza örülünk annak, hogy nagyszámú nyelvjárásunk van, melyek közül a miénk csak egy. Idegenben azonban bosszant minket, ha az emberek nem úgy beszélnek, ahogy az a tankönyvben meg van írva.

104. oldal

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

olvasóbarát>!

Az indogermán nyelvek olyanok, mint a zongora, melynek hangjai előre rögzítve vannak: a finnugor nyelvek olyanok, mint a vonós hangszerek, melyeken a játékos nehezen megtanulható, de aztán maguktól értetődő szabályok szerint maga hozza létre a hangokat.

Hét nap Bábelül (Meg egy nyolcadik)
A magyar nyelv

51. oldal

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

olvasóbarát>!

Valóban nemzetközi összejöveteleken nem szokás egzotikus nyelvet használni. De érzem mostmár minden tőlem függ. Ha az utolsó beszéd sem menti meg Páneurópát, vagy ha én nem fordítom le Hans Maurer szavait, akkor a holnap esti vacsora lesz a szép álom requiemje. Lázasan jegyzetelek.
[…]
– Hogyan fordítsam le ezt a szép elmefuttatást diplomáciai nyelvre?
– Röviden – mondja az elnök.
– Az osztrák delegátus rámutatott a nehézségekre, melyek esetleg az Alpokban dolgozó osztrák parasztokra hárulnának, ha az Európai Egyesült Államok gondolata megvalósulna – foglalom össze a beszédet.
[…]
– Jöjjön – mondja Hans Maurer –, höns (figyeljen ide), maga igazán megértette, amit mondtam?
– Ibicci – mondom most én –, húsz évig éltem Ausztriában.- Jaj – vágja rá –, ez baj. Tudja, meg kellett mondanom az igazat, mert így áll a dolog, számunkra katasztrófa volna, de nem akartam megsérteni senkit se. Igazán azt reméltem, hogy senki sem fog megérteni. Remélem, nem rajtam múlt, ha…
– Gorkaspur – mondom –, szó sincs róla.

Római kongresszus (1950)

45. oldal

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

ppeva P>!

Szeretnék megtanulni botokudul!
Őszintén vágyom erre és mindent el is követek érte. Bárcsak már ma nekikezdhetnék. Sietni kell. Jó oka van annak, hogy sietni kell.
Jó oka van annak, hogy az ember megtanuljon olaszul: kell a Mozart szövegek megértéséhez, továbbá azért tanuljuk, hogy a képtárak olasz arcképei ne mosolyogjanak olyan sejtelmesen. Ugye, hogy Mona Lisa egyszerűen azokon mosolyog, akik nem értik a toszkán nyelvet? A spanyol akkor nélkülözhetetlen, ha az ember Sancho Panza halhatatlan képletekbe foglalt bölcsességeit akarja magáévá tenni, a francia akkor, ha olvasni akarunk, az angol akkor, ha súlyt helyezünk az időjárás részletekbe menő elemzésére, a számítógépnyelv akkor, ha üzenetet akarunk hagyni az utókornak… a botokud megtanulásának más az oka: ez a nyelv ki fog halni.

81. oldal, A botokud indián nyelv

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

Macsfecs>!

Az idő szigorú törvények szerint szitálja valóságaink tömkelegét: csak az álomszerűeket engedi élni.

193. oldal - Jegyzetek 33. A halhatatlan Kende Imre (Typotex, 2005)

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

Avraham>!

Említsük még meg, hogy a Nobel-díjasok között van egy, aki ritka tökéletességgel beszéli Róma nyelvét. Ő azonban nem irodalmár, hanem atomfizikus és Fermi köréből való. Segréről van szó, aki az antirészecskékről szóló munkáiért kapta meg a díjat és most Kaliforniában csak akkor van alkalma ez irányú kiválóságát bizonyítani, ha egy újságírónak el akarja magyarázni, hogyan kell az antirészecskéket lefotografálni. Az újságíró aztán azzal a kellemes érzéssel válik el tőle, hogy nem római olaszul talán megértette volna.

A római olasz nyelv

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

Habók P>!

Sao Paulóban volt, sőt hosszú évekig volt egy havonként [később rendszertelenül] megjelenő folyóirat, a KULTÚRA. Egy tucat hozzám hasonló fura muki írta, a legvalószínűtlenebb emberek olvasták Tűzföld és Mexikó között. A legfurcsább az volt a lapban, hogy megjelent. A szerkesztő, Kende Imre kártyázásból tartotta el.

Hét nap Bábelül (meg egy nyolcadik) - jegyzet

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

Agatha_Emrys>!

Helyes és jó dolog a kongresszusokat jóllakva kezdeni. Az éhes ember dühös, a jóllakott megbocsájt. A nemzetközi jogban paragrafust kellene írni arra, hogy ne legyen étkezés előtti tárgyalás – talán ez adná meg a világbékét.

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

ppeva P>!

Ha egy argó szó helyet szerzett magának egy találó verssorban, egy nagy regény valamely felejthetetlen lapján, akkor akármennyire harcol is ellene a negyven halhatatlan akadémikus, alig akadályozható meg, hogy ez a szó maga is halhatatlanná váljon.

97. oldal, Francia nyelv akadémiai áldás nélkül

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről

odivne>!

Ezt az élményt nagyon szépen megfogalmazta egy amerikai fizikus, aki a három nagy magyar tudós, Teller Ede, Szilárd Leó és Neumann János munkatársa volt: „Matematikai képességeik félelmetesek”- mondta, "de a legmeglepőbb dolog akkor történik, ha ezek hárman egyedül maradnak. Ebben a pillanatban egy titokzatos nyelvre váltanak át, és az az ember érzése, hogy marslakóknak kell lenniük.

Lénárd Sándor: Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Lénárd Sándor írásai nyelvekről


Hasonló könyvek címkék alapján

Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek
Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat
Simoncsics Péter: Nyelvészekről, nyelvészetről
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós művei
Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
Bernáth István: Skandináv mitológia
Ráth-Végh István: Az emberi butaság
Esterházy Péter: Az elefántcsonttoronyból
Földényi F. László: Melankólia
Arthur Koestler: Sötétség délben