Ruin ​and Rising – Pusztulás és felemelkedés (Grisa trilógia 3.) (Grisaverzum) 618 csillagozás

Leigh Bardugo: Ruin and Rising – Pusztulás és felemelkedés

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Katona. Idéző. Szent.

Az ország sora egy megtört idézőn, egy kegyvesztett nyomkeresőn és egy egykori nagy mágikus sereg szétvert maradványain múlik.
Az Éjúr árnytrónján ülve uralkodik, míg a meggyengült és sebesült Alina Sztarkov igyekszik felépülni, az őt szentként imádó Apparátus kétes védelme alatt. Minden reményét egy rég eltűnt ősi lény mágiájába veti, és abba az esélybe, hogy egy bizonyos törvényen kívüli herceg még életben van.
Ahogy a szövetségesei és az ellenségei a háborúba sodródnak, egyedül Alina áll az ország és világ örök rabságával fenyegető, áradó sötétség között. Hogy megnyerje ezt a harcot, meg kell szereznie egy legendás lény hatalmát – ám a tűzmadár utáni hajsza váratlan fordulatot tartogat.

Kövesd végig sorsa minden fordulatát!

Eredeti megjelenés éve: 2014

Tagok ajánlása: 15 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634577775 · Fordította: Sziklai István
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
392 oldal · ISBN: 9789635612161 · Fordította: Sziklai István
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
392 oldal · ISBN: 9789635612178 · Fordította: Sziklai István

2 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

Grishaverse

134 tag · 50 karc · Utolsó karc: 2021. szeptember 18., 14:10 · Bővebben


Enciklopédia 20

Szereplők népszerűség szerint

Éjúr · Nyikolaj Lancov · Alina Starkova · Zója Nazjalenszkaja · Maljen Orecev (Mal) · Zsenya Szafin · Baghra · Tamar Kir-Bataar · David Kostyk · Tolja Yul-Baatar · Adrik Zhabin · Apparátus

Helyszínek népszerűség szerint

Ravka


Kedvencelte 65

Most olvassa 36

Várólistára tette 190

Kívánságlistára tette 269

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

nicosia P>!
Leigh Bardugo: Ruin and Rising – Pusztulás és felemelkedés

A vége előtt 100 oldallal már lassabban olvastam, meg-megszakítva, hogy biztosan tovább tartson. Persze így sem olvashattam túl sokáig. Arra viszont nem számítottam hogy megsirat. Régen pityeregtem már könyvön, de ezen sikerült.
A történet sodra itt most nem olyan lendületes, (bár azért van cselekménye), az érzelmi sík válik hangsúlyosabbá, és bizony rengeteg érzelem van benne: bosszúvágy, árulás, vágy, megbocsátás, hit, harag, lemondás, szeretet. Ezek csodás kavalkádja építi fel a végjátékot, ami bár elég kiszámítható , mégis tartogat új fordulatot.
Bár én is kifejezetten kedvelem az Éjurat, azért maradtam Mal-team vezérszurkoló, bár időnként Nyikolaj javára azért meginogtam.
Nekem nehéz most elengednem ezt a sorozatot (persze hamarosan nekiállok a „Hat varjú”-nak, és végtelenül kiváncsi vagyok, hogy mit tudnak kihozni a történetből a filmvásznon.

Katotoka>!
Leigh Bardugo: Ruin and Rising – Pusztulás és felemelkedés

Hjjajjjaj…Oké. Vidd! Kiharcoltad. 5 csillag.
Megígértem, hogy ha legalább fele annyira jó lesz ez a könyv, mint az Ostrom és vihar vége, akkor jár neki az 5 csillag. Tartom a szavam.
Alina története megérkezett a végéhez. Eljött az, amit két könyvön keresztül vártunk, a sorsa elrendeltetett. A Napidéző szent beteljesítette azt, amire kárhoztatott.
Na, de a történetről!
Örülök hogy ez a könyv a 3. Kötetre igazán megérkezett közénk, üdv néked Pusztulás és felemelkedés! Ha már a második is ilyen lett volna, nem olyan siralmasan unalmas, akkor a harmadik még nagyobbat üthetett volna. De rendben volt ez így, végső soron.
Már a történet elején megjegyeztem magamnak, hogy nem értem, miért nincsenek kiakadva ezen a vallási fanatizmuson és az Apparátuson a szereplők. Borzalmasan nyomasztó volt a helyzet a kőtemplomban. De szerencsére ez megoldódott.
Mind a három könyv történetvezetése nagyon hasonló, így a jövés-menés-menetelés itt is megvolt az elején. Az első alkalom volt, mikor ezt nem untam halálra. Érdekes volt ez az egész hatalmas alagútrendszer, ahol haladtak a felszín felé, historikus, kísérteties.
Alina mindeközben sokkal erősebb lett, mind testileg, mind lelkileg spoiler . Ki tudta használni ezt a köré épült vallási fanatizmust, jól tudta a javára fordítani. De mindemellett tisztelettel bánt a Napkatonákkal és a grisáival is. Jó volt látni, hogy ez a kis csapat grisa,(meg Mal) milyen jó egységgé kovácsolódott össze. Segítették egymást, összedolgoztak, valódi barátokká lettek.
Apropó Mal. Az előző kötetben amennyire sajnáltam a szerencsétlenségét, annyira idegesített is. Ez teljesen megváltozott. Sokkal érettebb lett a felfogása, sokkal határozottabb, erősebb lett. Felnőtt, ahogy mindannyian. Megedzette őket a sok veszteség.
Baghra jelentős jelenléte felvillanyozott. Én nagyon kedveltem mindig is a karakterét. A múltja, az Éjúr, a történet.. hú. Teljesen elmélyítette a cselekményszálat, hátteret adott neki, kezdtem érezni a szentek életének valódi súlyát. Nagyon egyedi atmoszférája van ennek a könyvnek, és az egész jól funkcionált benne. Nem gondoltam, hogy ennyire tetszik majd, spoiler .
Az Éjúr maga elérte a harmadik kötetre, hogy megértsem a kapcsolatot, ami közte és Alina közt van. És hogy egészen megkedveljem. Persze ennek valószínű a frissen megtekintett sorozatnak is köze van ( jegyzem meg, fantasztikus az az adaptáció, jobb is szerintem mint a könyv, habár a CGI hagy némi kívánnivalót maga után), de végre megértettem a kapcsolatuk dinamikáját spoiler .
Őszintén, nekem tetszett, ahogy kiderült hogy mi is pontosan, valójában a harmadik erősítő. Ami viszont nem teljesen, az az, amilyen sorsra jutott. spoiler .
Az utolsó, „valamivel később” fejezetet megkönnyeztem. Mindig szerettem, mikor ilyen mesés formában, név nélkül mesél a szerző, vagy olyan, mintha egy fentebbvaló erő, esetleg egy vallási könyvet író szerzetes tolla sercegve vetné papírra a szent történetét, aki megmentette Ravkát és a világot. Sankta Alina. Imádtam. spoiler
Örülök, hogy elolvastam ezt a trilógiát, még ha nagyon is szenvedtem vele néha. A végére egészen magaménak éreztem a történetet, a világot.
Kimondhatom így hát; tetszett.

5 hozzászólás
MissFortune>!
Leigh Bardugo: Ruin and Rising – Pusztulás és felemelkedés

Hatalmas megkönnyebbülés, hogy végre befejeztem. Ez a kötet sem olvastatta magát túlzottan. Rájöttem, hogy az utolsó 2 rész annyira egy sémára épül, hogy nem sok újat tud mutatni. spoiler
A szereplők közül Nyikolaj lett teljes mértékben a kedvencem. Nagyon feldobta a könyvet, biztosan fogom olvasni a róla szóló sorozatot is. Ezenkívül a kedvencem Zója és Zsenya volt. Alinával és Mallal, na meg főleg kettőjük kapcsolatával nem sikerült megbékélnem. Mal ebben a részben még önmagán is túltesz, nagyon próbál hű daliás lovag lenni.
A végével nem teljesen vagyok kibékülve. Sokat töprengtem, vajon mi lesz a vége a történetnek, én is valami ilyesmit vázoltam fel magamban. Ennek nagyon más vége nem lehetett, pedig de jó lett volna. Ahj, azért nem teljesen happy end ez.

bhannaa P>!
Leigh Bardugo: Ruin and Rising – Pusztulás és felemelkedés

Ez a könyv egy igazi érzelmi hullàmvasút volt, egyben méltó befejezése a Grisha-trilógiànak. Kezdjük az elején, szóval szàmomra az nagyon nem volt szimpatikus ahogyan az Apparátus bánt Alinával. Elhitette vele, hogy csak megvédi holott úgy bánt vele mint egy rabbal. Emellett nagyon durván manipulálta is.
A történet szálat szerintem csodàsan elvarrták, nagyon imádtam, hogy minden második oldalon volt egy fordulat vagy csavar és itt egyáltalán nem éreztem azt, amit a második résznél. Nem álltunk egy helyben, haladtunk és haladtunk a végkifejlett felé. Iszonyatosan sokat sírtam ezen a részen. Nagyon betalált, és annyira bőgtem a vége felé, hogy nem láttam már a betűket. Mikor kiolvastam csak ültem és arra gondoltam, hogy utálom ezt a részt és hogy miért kellett így végződnie. Rendesen eldugtam a könyvet és nem szerettem volna látni egy ideig, és csak most tudtam leülni megírni a véleményemet egy hét elteltével szóval elégge megviselt ;D Viszont így visszagondolva gyönyörű, szívszorongató befejezést kapott és beláttam, hogy ennek így kellett történnie. Eszméletlen volt, de tényleg. Nagyon megmelengette a kicsi szívem, és mindent elfogadtam nagy nehezen.
Először nagyon sok mindent nem szerettem volna elfogadni a végkifejlett fejezetek után de muszáj volt ;DDD
Szerintem Nyikolaj és Alina tökéletes párost alkottak volna és annyira nagy csattanó lett volna ha végül ők összeházasodnak. Viszont ami Alina és az Éjúr között volt az valami teljesen más volt mint amit megszokhattunk. Egy teljesen más szintre lépett az ő kapcsolatuk és tényleg a hasonló dolgok vonzzák egymást. Az a rész egyszerűen szívszaggató volt…
Próbálok ismét spoiler mentesen írni!
Annyira látszott, hogy a sok rossz és nem egyetértés ellenére is szerették egymást, és szükségük volt egymásra.
Alina végre megtalálta a helyét és tette a dolgát és nem tartották vissza.
Mal az Mal :)
Nekem most sem lett szimpatikus, szerintem itt is idegesítő volt szóval szegény örökre elkönyveltem így :D
Nyikolaj… Jaj istenem, ő az örök kedvencem. Annyira imádom az ő karakterét, egyszerűen túlságosan a szívemhez nőtt. Nagyon sírtam miatt :(((
Zóját megkedveltem, szerintem tud ő szeretni csak a maga módján és ami vele történt az egyszerűen fantasztikus volt. Na ők tipikusan az a páros akiktől mindenki csak les, hogy “úristeeeen”. Teljesen boldog voltam ezzel a szál végével.
David és Zsenya is végre megtalálták a helyüket, annak ellenére ami Zsenyával történt. Náluk is az a szeretet van jelen amit nem tudsz szavakba önteni!
Alina drága, te egy olyan befejezést kaptál amire senki sem számított…
Nos Hanna ismét okos volt mikor megjött a Bűnös Birodalom elolvastam a “Szereplők” részt és mikor megláttam, hogy Szankta Alina————— (semmi spoiler :)) lehidaltam…
Én bolond akkorát spoilereztem ISMÉT magamnak, hogy az valami fenomenális ;DDDD Viszont hiába volt ez a nagy spoiler, azt már nem tudtam, hogy utánna mi fog történni.
Mennyire megérte elolvasni ezt a trilógiát, mert annyival hozzá adott a személyiségemhez és nagyon megszerettem ezt a világot, Ravkát, Fjerdát, A Grishákat és ezt az egész univerzumot és a vele járó életérzést.
Megmagyarázhatatlan szeretet, és béke ölt fel ha erről a világról beszélek. A sok rossz ellenére is mindenki megtalálta az útját. Az pedig, hogy ott lett vége ahol kezdtük, egyszerűen mesés.
“Minden vég, valami kezdete…”

4 hozzászólás
reccs P>!
Leigh Bardugo: Ruin and Rising – Pusztulás és felemelkedés

Az írónő felépített egy érdekes, egyedi világot, benne kidolgozott, hiteles karakterekkel. Azonban elérkezett a történet vége, ahol minden szálat el kell varrni, amit az írónő sikeresen meg is tett. Minden szereplő története elrendeződik, megtudjuk, kinek mit szánt a sors. Nagyon jó lezárást kapott a történet: egyszerre éljük meg a pusztulást és a felemelkedést, látjuk az elkerülhetetlen veszteségeket és az elnyert jutalmakat. Meglepő fordulatokkal zárja le a történetet, ami szintén az egyediségét erősíti.
Alina hatalmas fejlődésen ment keresztül az első kötet óta. Megérett a feladatára, a szerepére az események alakulásában. Mal is sokkal árnyaltabb, érdekesebb személyiség lett. Az Éjúr viszont talán ebben a részben szerepel a legkevesebbet.
Érdekes, élvezhető, kidolgozott az egész trilógia, bár talán mind közül ez a lezáró kötet lett a legizgalmasabb.

Naiva P>!
Leigh Bardugo: Ruin and Rising – Pusztulás és felemelkedés

Érdekes, hogy kissé váratott magára ez a befejező rész, viszont Nikolai történetét már elkezdtem angolul. Nekem ő a személyes kedvencem ebből a sorozatból. Most, ebből a részből jobban megtudhattam, hogy mi is történt vele. A történet ott folytatódik, ahol az Ostrom és Vihar véget ért. Alina egy földalatti helyen van látszólagos fogságban. Természetesen a hívei a segítségére sietnek és közösen indulnak megkeresni a harmadik erősítőt. A végén akadtak meglepő fordulatok. Jól megírt és jól lezárt sorozat, ami sok izgalmat és érdekes karaktereket tartogatott.

10 hozzászólás
nemeth97 P>!
Leigh Bardugo: Ruin and Rising – Pusztulás és felemelkedés

Erre a befejezésre csak 5 csillagot tudok adni, már csak amiatt a 2 csavar miatt is, amit az írónő beletett a történetbe.
Tökéletesen a helyén volt megint apró részlet, karakter és helyszín.;)

abipter>!
Leigh Bardugo: Ruin and Rising – Pusztulás és felemelkedés

“(…) a remény olyan trükkös dolog, akár a víz. Valahogy mindig utat talál befelé.”

Úgy érzem, méltó befejezést kapott a sorozat, bár olvasási válságom kellős közepén nehéz volt vele haladnom.
Csodálatos volt látni, mennyire összekovácsolta a megmaradt grisákat a hűség és a kitartás.
Több dolgot nehezményezek. A legelső az, hogy a történet első szakasza, kb. 60 oldal eléggé vontatott a Fehér-Katedrálisban töltött idő miatt. A második, Nyikolaj és Alina kapcsolata, én picit többen reménykedtem, Nyikolaj eléggé megnyerő volt spoiler. A harmadik, Mal és Alina szerelme, mármint Mal cserbenhagyta egyszer Alinát és az én szememben a Mal iránti szeretetem és együttérzésem odaveszett.
Eléggé sajnáltam az Éjurat és Baghrát. A rejtély a végén Morozova vérvonalát illetően valami fenomenális volt, rendkívül érdekessé tette és ebben a részben ért össze az összes szál. spoiler
De a befejezés valami csodálatos volt, csak ajánlani tudom, mind történetileg, mind megírást tekintve. A jövőben biztosan fogok továbbra is az írónőtől olvasni.

“Talán a szerelem csak egy babona, egy ima, amit azért mondtunk, hogy a magányosság valóságát kordában tartsuk. A csillagok úgy festettek, mintha közel volnának egymáshoz, pedig igazából több millió mérföld választotta el őket. A végén talán a szerelem nem jelentett mást, csak vágyódást valami lehetetlenül fényes és mindörökké elérhetetlen után.”

Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P>!
Leigh Bardugo: Ruin and Rising – Pusztulás és felemelkedés

Grisa trilógia 3

Ez egy csodálatos trilógia volt, remek befejező résszel, imádtam minden sorát.
Kemény véres háború, sok izgalom és meghökkentő fordulatok voltak ebben a részben.
Az Éjúr a maga sötét és kegyetlenségével is egy vonzó férfi benyomását keltette és néha még sajnálatot is éreztem iránta, pedig valóban hataloméhes és kegyetlen volt.
Alina és Mal továbbra is vergődtek a jövőre nézve lehetetlen szerelmükben, miközben Nyikolaj herceg a leendő cárné lehetőségével kecsegteti. Alinát mindenki a hatalmáért akarja társának, vezetőjének vagy szentjének. Egyedül Mal ismeri kedvességét, emberségét. Fáradhatatlanul küzdenek a világ megmentéséért, az Éjúr és az általa létrehozott sötétség és szörnyek elpusztításáért.
A sorozat vége lenyűgöző lett, el sem tudtam volna képzelni hogy ilyen remekül el lehet rendezni a végkifejletet.

Réka0128 P>!
Leigh Bardugo: Ruin and Rising – Pusztulás és felemelkedés

Nem akartam, hogy vége legyen… :)

Nagyon kíváncsi voltam végül hogyan zárul le a történet, de azért kicsit szomorú is vagyok, hogy el kell engedjem a karaktereket és ki kell lépjek a grisák világából. Az összes rész közül ez a kötet tetszett a legjobban. Az első pár fejezettel annyira nem voltam kibékülve, de utána már csak úgy faltam a lapokat. Izgalmas és eseménydús volt a történet, valamint volt pár elég meglepő fordulat is. A bejezéssel teljesen elégedett vagyok, bár nem teljesen erre számítottam.
Alina karaktere fejlődött a legtöbbet az első részhez képest, viszont nekem valahogy unszimpatikusabb lett. Mal, Nyikolaj, Zsenya és a csapat többi tagja is mind nagyon a szívemhez nőttek. Az Éjúrral kapcsolatban maradt bennem egy tüske, mert szerintem sokkal többet is ki lehetett volna hozni a karakteréből…
Nem bántam meg, hogy adtam egy esélyt ennek a trilógiának, mert rég olvastam már ilyen egyedi fantasyt. :)


Népszerű idézetek

Nettaa0316 P>!

– Te csak egyetlen pillanatban élsz. Én ezerben.

189. oldal, 9. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Éjúr
Dóriღ>!

Talán a szerelem csak egy babona, egy ima, amit azért mondtunk, hogy a magányosság valóságát kordában tartsuk. A csillagok úgy festettek, mintha közel volnának egymáshoz, pedig igazából több millió mérföld választotta el őket. A végén talán a szerelem nem jelentett mást, csak vágyódást valami lehetetlenül fényes és mindörökké elérhetetlen után.

219. oldal, 10. fejezet

Nixii P>!

– Téged a sors arra szánt, hogy az ellensúlyom légy, Alina. Te vagy a világon az egyetlen, aki velem uralkodhat, aki kordában tarthatja a hatalmamat.

190. oldal; 9. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Éjúr
Nokedli28>!

– Csak a terhedre lennék. A hatalom szövetséget jelent – emlékeztettem.
– Annyira szeretem, amikor engem idézel. – Felsóhajtott. – Bárcsak ne lennék olyan átkozottul bölcs!

Kapcsolódó szócikkek: Alina Starkova · Nyikolaj Lancov
SzRéka >!

Mal vállára tette a kezét.
– Örülök, hogy látlak Orecev.
Mal válaszmosolya is őszinte volt.
– Én is neked. Köszönöm, hogy megmentettél.
– Mindenkinek kell valami szabadidős elfoglaltság.
– Azt hittem, a tiéd a piperkőcség.
– Két szabadidős elfoglaltság.

135. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Maljen Orecev (Mal) · Nyikolaj Lancov
NagyEdina96>!

– Alekszandr – suttogtam. Egy fiú neve volt ez, amiről lemondott.
És amit majdnem elfeledtek.

311. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alina Starkova · Éjúr
Nokedli28>!

– Azt gondolod, bármi változna, ha melletted lenne a nyomkeresőd? Vagy a Lancov kölyök?
– Igen – feleltem kerek perec.
– Mert akkor erős lennél?
– Mert jobb emberek nálad.
– Talán engem is jobb emberré tennél.
– És te meg engem talán szörnyeteggé.

Kapcsolódó szócikkek: Alina Starkova · Éjúr
Faythe P>!

– Talán éhes vagy – mondta Zója. – Én mindig komisz leszek, amikor éhes vagyok.
– Te állandóan éhes vagy? – kérdezte Harshaw.
– Még nem láttál komisznak. Amikor majd látsz, szükséged lesz egy jó nagy zsebkendőre.
Harshaw felhorkant.
– Hogy felszárítsam vele a könnyeimet?
– Hogy felitasd vele a vért.

268. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Zója Nazjalenszkaja
MadisonLightwood>!

– Baghra – szólalt meg Nyikolaj –, hogy vagy ma este?
– Még mindig vénen és vakon – vicsorogta az asszony.
– És elbűvölően – mondta erre Nyikolaj vontatottan. – Ne felejtsd el megemlíteni, hogy elbűvölően.
– Kölyök.
– Banya.
– Mit akarsz, istencsapása?
– Látogatót hoztam – tolt előre engem Nyikolaj.
Miért voltam ilyen ideges?
– Üdv, Baghra! – nyögtem ki.
Erre mozdulatlanná dermedt.
– A kis szent – dünnyögte végül – visszatért, hogy megmentsen mindnyájunkat.
– Hát, majdnem belehalt, amikor megpróbált megszabadítani minket az átkozott sarjadtól – jegyezte meg Nyikolaj könnyedén.
Erre pislogtam egyet. Szóval Nyikolaj tudta, hogy Baghra az Éjúr anyja.
– De még a mártírságot sem tudod rendesen csinálni, igaz? – Baghra intett, hogy kerüljek beljebb. – Gyere és zárd be az ajtót, te lány! Kimegy a meleg! – Elvigyorodtam az ismerős frázis hallatán. – Te meg – vakkantotta Nyikolajnak menj oda, ahol szívesen látnak!
– Ezzel nem nagyon szűkítetted le a lehetőségeket – felelte az.
– Alina, visszajövök érted vacsora előtt, de amennyiben nyugtalankodnál, nyugodtan rohanj ki sikoltozva a szobából vagy mártsd bele a tőröd! Amit a leginkább alkalomhoz illőnek érzel.
– Még mindig itt vagy? – horkant fel Baghra.
– Megyek, de remélem, megőrzői a szívedben – búcsúzott ünnepélyesen. Azzal kacsintott és már el is tűnt.

Kapcsolódó szócikkek: Baghra · Nyikolaj Lancov
Faythe P>!

(…) a remény olyan trükkös dolog, akár a víz. Valahogy mindig utat talál befelé.

306. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Victoria Aveyard: Vörös királynő
Sara Raasch: Hó mint hamu
Renée Ahdieh: Harag & hajnal
Mary E. Pearson: Az árulás csókja
Stephanie Garber: Legendary
Amira Stone: Kitaszítottak
Alwyn Hamilton: A homok leánya
Veronica Roth: Árnyak és jelek
Gail Carson Levine: Elátkozott Ella
Erika Johansen: Tear végzete