Ruin ​and Rising (Shadow and Bone Trilogy 3.) (Grishaverse) 33 csillagozás

Leigh Bardugo: Ruin and Rising Leigh Bardugo: Ruin and Rising Leigh Bardugo: Ruin and Rising Leigh Bardugo: Ruin and Rising

The capital has fallen. The Darkling rules Ravka from his shadow throne.

Now the nation's fate rests with a broken Sun Summoner, a disgraced tracker, and the shattered remnants of a once-great magical army.

Deep in an ancient network of tunnels and caverns, a weakened Alina must submit to the dubious protection of the Apparat and the zealots who worship her as a Saint. Yet her plans lie elsewhere, with the hunt for the elusive firebird and the hope that an outlaw prince still survives.

Alina will have to forge new alliances and put aside old rivalries as she and Mal race to find the last of Morozova's amplifiers. But as she begins to unravel the Darkling's secrets, she reveals a past that will forever alter her understanding of the bond they share and the power she wields. The firebird is the one thing that stands between Ravka and destruction—and claiming it could cost Alina the very future she’s fighting for.

Eredeti megjelenés éve: 2014

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 1510105255
>!
Square Fish, New York, 2017
420 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781250063168
>!
Indigo, 2016
372 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781780621845

7 további kiadás


Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Éjúr · Alina Starkova · Nyikolaj Lancov · Maljen Orecev (Mal) · Zsenya Szafin · Baghra · David Kostyk

Helyszínek népszerűség szerint

Ravka


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 24


Kiemelt értékelések

>!
Nymeria96 
Leigh Bardugo: Ruin and Rising

Ahh, nem is tudom…
Eleinte nagyon tetszett a könyv ez látszik is abból mennyit idéztem belőle, a közepétől azonban egyre unalmasabbnak találtam. Az utolsó oldalakon pedig alig tudtam átrágni magam.
Sajnos már korábban elspoilereztem magamnak azt, ami a végén történik az spoiler, úgyhogy ez nem ért felkészületlenül, de attól még fájt.
Sajnálom. Nem ilyen befejezésben reménykedtem.
Egyáltalán nem tetszett, ami Malról derült ki, a majdnem spoiler pedig teljesen hidegen hagyott.
Nyikolaj még mindig az egyik legnagyobb kedvencem, de egyáltalán nem tudom mire vélni azt, ami a könyv második felében történik vele. Most komolyan, mi szükség volt erre?
Remélem a Six of Crows jobban enyeri majd a tetszésemet.

16 hozzászólás
>!
DarknessAngel
Leigh Bardugo: Ruin and Rising

Tökéletes befejezés volt! *-*
Megint tele volt izgalmakkal a történet, néha volt, hogy majd le rágtam mind a tíz ujjam. Alina és a kis csapata elendult megkeresni a tűzmadarat, mert ugye az az egyetlen esély, hogy legyőzzék az Éjurat és végre boldogan éljenek. Szerencsére az életben semmi sem megy egyszerűen, plusz a történetnek is érdekesnek kellett maradni, ezért elég sok nehézség kerül az útjukba keresés közben.
Szerintem Alina sokat fejlődött az első rész óta, továbbra is kedvelem a karakterét, de most egy kicsit úgy éreztem, mintha ő csak sodródott volna az árral. Néha olyan érzésem volt, mintha nem is ő lenne a főszereplő. Többnyire a csapat többi tagja végezte a kemény munkát, az ötletelést. Persze Alinának is megvolt a maga szerepe, de itt kicsit elhalványult a többiek mellett.
Tudtam, hogy Alina végül ki mellett fog kikötni, direkt lespoilereztem magamnak még régebben, így mostanra már kibékültem a döntésével. Ennek ellenére azért nem panaszkodtam volna, ha mégis meglepett volna az írónő és spoiler
Örültem, hogy Nyikolaj is mennyit szerepelt, de basszus, vele is mik történtek?! Nagyon remélem, hogy a KMK majd az ő sorozatát is kiadja. Ő továbbra is marad a szívszerelmem♥ A drága Aleksander pedig ott van mindjárt mellette, mert egyszerűen ő is egy szuper karakter. Annyira jól van megírva minden gonoszságával együtt, hogy csak szeretni – sajnálni tudom.

Olyan jó, hogy az írónő sem képes még elengedni a Grisha világot. Most már jöhet a Hat varjú.

7 hozzászólás
>!
Ittimi78
Leigh Bardugo: Ruin and Rising

Ahh, kár, hogy vége :/ Nagyon szerettem ezt a világot és a karaktereket. A végén majdnem elbőgtem magam, egyáltalán nem úgy alakult semmi, ahogy vártam.
Öt csillag. :)

20 hozzászólás
>!
Arianrhod MP
Leigh Bardugo: Ruin and Rising

Nem tudok igazán komoly hangvételű, míves értékelést írni, mert elfogulttá lettem. Úgy került a kezembe – véletlenül – ez a sorozat, hogy belefáradván a mérhetetlen mennyiségű mitológiai alakba és történésbe, zúgó fejjel minden tanulmánykötetet és ókori szerzőt félretettem. Felüdülésképpen ismét próbálkoztam kedves molytársaim által kedvencként aposztrofált, sikeres romantikus fantasyval és ifjúsági bestsellerrel. És depresszióm egyre mélyült, mert rájöttem, öregszem. Egyszerűen idegesítettek, és nem értem, miért tetszik sokaknak annyira bármelyik is. Csak velem lehet a baj.

Már majdnem feladtam, és visszatértem volna Strabónhoz, mikor még egy utolsó próbálkozást tettem, nem nagy lelkesedéssel. A rövid „feledik” novellával kezdtem, hogy ne legyen megint egy újabb félbehagyott könyv. És akkor megtörtént! Elmúlt körülöttem a világ, és hirtelen ott találtam magam Duvában, rettegve az emberevő erdőtől, a gonosz boszorkánytól, de nem a megszokott hangulatban. Minden nagyon orosz volt, minden nagyon más, mint az eddig próbált, egykaptafa tündér-varázsló-fénylény-elementál világ. Szerencsés voltam, mert előtte éppen szlávok mítoszait és őstörténetét tanulmányoztam, és visszacsengtek a szláv néphagyomány egyes elemei, de nem volt klisés, vagy primitív. Olyan volt, mintha tényleg orosz népmesét olvastam volna. Ezután semmi nem tarthatott vissza, felfaltam a teljes sorozatot novellástul. És sírtam a végén, frusztrációmban egyrészt, hogy miért van vége? Na és persze mert meg kellett válnom a főgonosz szerelmemtől is.

Adott egy hősnő, aki bár kételkedik a saját képességeiben eleinte, és reménytelenül szerelmes, nem szép, és nem bátor, mégis fel tud nőni viszonylag kevés nyavalygás árán a rárótt feladathoz. A nyavalygás pedig, tekintve a környező világot, a feladata horderejét, és az ellen hatalmát és képességeit, teljesen a helyén volt. Tetszett, hogy a felajánlott mesterséges megszépítést visszautasította, hogy le tudott bármiről és bárkiről mondani a cél elérése érdekében, mégsem vált soha kegyetlenné.

Tetszett, hogy nem volt egyértelműen jó vagy rossz senki, voltak árnyalatok. Tetszett, hogy az embertelenül kegyetlen és kíméletlen ellen mégis emberi volt, és szánható. Sőt, szerethető is, időnként. Tetszett, hogy enyhén disztópiás története ellenére nem merült el a pusztulás kiélezésében, hanem mindig felcsillantotta a békés, boldog élet lehetőségét, csakhogy lássuk a célt. Tetszett, hogy találkoztam a népszokások, ünnepek, orosz szentek történeteivel, beleilleszkedve az időnként steampunkosra vett orosz mesevilágba. És igen, visszaköszönt a Ragnarök is, de ebben a műfajban ez kötelező alkotóelem. Imádtam az orosz mesevilágban gyökerező mítikus és csodás lényeket, de a szerző által kitaláltakat is. Rémisztően borzasztó volt némelyik.

Nem tudom, ez a fiatal szerző honnan ismeri ilyen jól a politikai kulisszatitkokat, a hatalom vonzását, az intrikákat és eszközöket, amivel a céljaikat elérik az erre vágyók. Láthattuk a hatalomvágy két oldalát, az egyik az ellen képében köszönt ránk, aki bár jót akart, de az eszközei elfogadhatatlanok voltak, míg a másiké kevésbé, de végülis egy érem két oldalai.

Nagyon érdekes volt, ahogy a szomszéd népek, az oroszok ősi ellenségei-szövetségesei megjelentek, a fjordlakók (vikingek) és a Su Han kínai-mongol népei.

Különösen megrázó volt, ahogy bemutatta, mit képes tenni a vallás elvakult követése az emberekkel. Mégis ezesetben a vallásőrültek a jó oldalra álltak, hiszen az elesettek vágyát képviselték a béke és a boldog, aranykorbeli élet iránt.

Több ez a sorozat, mint egy ifjúsági fantasy. Új színt képvisel a műfajban, bár megvan benne minden olyan jellegzetesség is, amely az átlag fantasy remekeket jellemzi. Csak valahogy magasabb szintre emeli a mércét. Kedvenc lett. Alig várom a következő, idén megjelenő sorozat első két darabját, amelyben lehetőségem lesz visszatérni ebbe a lebilincselően érdekes világba.

14 hozzászólás
>!
Beatrice8
Leigh Bardugo: Ruin and Rising

Reménykedtem. Nagyon reménykedtem, hogy az előző rész csak egy kicsi visszaesés volt a trilógiában.
Az első rész annyira ígéretes volt! Remek szereplő az Éjúr személyében, nem teljesen reménytelen főszereplőnő, jól felépített világ, nagyszerű varázserő ábrázolás, fordulatok és izgalom.
A második már kevésbbé tetszett, kevesebb Éjúr, több szenvedés Alina és Mal részéről. Pozitívumként nagyszerű új szereplő Nikolai bejött a képbe. Reményekkel és elvárásokkal telve rendeltem meg angolul ezt a részt és olvastam el. Erre semmi.
A sémája ugyanaz volt ennek a résznek, mint az eddigieknek. Tudtam mikor mi fog következni, nagyon nem is tudott meglepni. Talán két dolog, ha meglepett.
Alina ennél idegesítőbb már nehezen lehetett volna. Szereplőket nem bírtam, kivéve Nikolait, erre vele is mi lett! Meg persze az Éjúrat, aki túl keveset szerepelt! A végével igazából viszonylag elégedett vagyok. Szerintem ezt a trilógiát össze lehetett volna sűríteni egy kicsit hosszabb könyvbe. Kihagyva belőle a semmittevős, egyforma, szenvedős részeket. Volt egy szuper eleje, egy elfogadható vége és két jó szereplő benne, mennyivel jobb lett volna így! Másik ami segített volna, ha nem Alina szemszögéből van. Tényleg nem bírtam őt. A mellékszereplők elmentek. Baghra története egy jó része volt a történetnek, egy jó szál.
Az eredeti borítók tetszenek.
Összességében lefelé mutató tendenciát mutatott a trilógia. Tetszett, de sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle. Remélem ezt megteszi az írónő a Six of Crowsban, az már itt csücsül a polcomon.

>!
ddani P
Leigh Bardugo: Ruin and Rising

Ezt kérem így kell csinálni. Messze nem a legeredetibb kreáció a Grishák világa, és nem is ez benne a méltányolandó talán, hogy mennyire új és hallatalan – végülis a fantasyn belül is helye van egy hétköznapinak tekinthető, mármár realista* alapállapotnak. Az alap szituáció árnyaltan írható csak le, tényleg kell hozzá az egész világ ami nem csak valami figyelemelterelő, káprázatos háttérnek van odakreálva: a mitológia és történelem, mágia és technológia, politika és ideológia mind helyet kapnak, és nincs semmi sem igazán túlmagyarázva vagy agyonírva**, cselekmény van kéremszépen, ifjúságias-fiatalosan. És le a kalappal, igazán szuperül megírta ezt a cuccot Leigh Bardugo, nem érdemtelen a hatalmas siker.
A trilógia befejező kötete igazán előreláthatatlan módon zárja le az addigi bonyolult eseményeket. A sztori működik, még ha nem is nyilvánvaló hogy precízen ki lenne dolgozva minden szál de egy követhető, izgalmas és igazán tartalmas darab, a sokfelé ágazó érzelmesebb, emberi, karakterfejlődéses dolgok tették igazán átélhetővé az egészet. Mert hát mégis ki a frászt érdekel valami ikszedik mesevilág habbal, ha nincs normális dramaturgia és rengeteg sziporkázó párbeszéd és röhöghető poénok, ha nem is három- de legalább két-két és fél dimenziós szereplőkkel. Meg egy igazán jó beszélőkéjű narrátorral.
Összességében egy nagyon eltalált középutas fantasy, a szlávos-oroszos mitológia mellett több következetes kis vonulattal, de ilyenek hogy K-európás gasztroegzotika, vallás- és államhatalomkritika, a varázslat és technológia határvillongásai, sok más mellett. Mondjuk én spec szeretem a fantasy mindenféle válfaját ha ilyen jól meg van szerelve, de azt hiszem ez még azoknak is bejöhet, akik vagy semennyire nem járatosak a fiatalfelnőtt-mesevilágokban, vagy kiábrándulva is ápolnak valahol némi reményt, hogy azért hátha lehet még néha ilyeneknek örülni. Lehet.

* na jó talán nem realista, de azért mindenképp van ebben a világban egy jól eltalált egyensúly a többi, már ismert fantasy-világ és a minket körülvevő valóság között – talán maradjunk annyiban, hogy L.B. jól érzi a műve határait, és bánik vele, nem is akárhogy
** Grisháéknak nem jut pl egy Szilmarilok, de ezt igazán senki nem bánja, ami van az pont elég, elég sok mindenre, mondjuk egy olvasmányos trilógiára simán

2 hozzászólás
>!
csilla123 P
Leigh Bardugo: Ruin and Rising

Még mindig nem akarom elhinni, hogy ugyanaz írta ezt a sorozatot, mint aki a Six of Crowst. A világ nagyon tetszett, a mágia is, de ezen kívül sok pozitívumot nem igazán tudnék kiemelni. Nem igazán értem, hogy ez miért lett trilógia, két könyv bőven elég lett volna, és legalább megkímélt volna az írónő ennyi unalomtól.

Volt azért pár fordulat, amiből kettőt sikerült elspoilereznem magamnak spoiler, de még így is ért meglepetés. Gondolkoztam rajta, hogy elolvassam-e a harmadik részt a King of Scars előtt, mert gondoltam úgysem történik itt semmi érdekes, de ez a Nikolai fordulat nagyon meglepett, úgyhogy mondjuk “örülök”, hogy elolvastam, kiváncsi vagyok mi lesz ebből az ő könyvében.
Ami még tetszett, az Morozova története, sokkal jobb lett volna, ha inkább azt írja meg az írónő, vagy mondjuk az Éjúr történetét, ezek is csak megerősítik, hogy az Éjúr milyen jó főgonosz volt itt, Nikolai mellett az egyetlen karakter, akit kedveltem. spoiler
Amit még kiemelnék az a Baghra és Nikolai közti párbeszédek. Nem volt sok, de nagyon tetszett.

Aztán a mélypont (már a cselekmény mellett): Alina és Mal. Miért? spoiler Alinát a sorozat kezdetén szerettem, amikor nem volt Mallal az különösen jó hatással volt rá, de itt ez a sok hiszti már nagyon idegesített. És ha ez nem lett volna elég, bár Malt szereti (valamiért), mégis állandóan az Éjúrhoz, meg Nikolaihoz fut. Komolyan ritka idegesítő volt már.
És hát Mal. spoiler

Ez a befejezés annyira összecsapott és logikátlan volt. Remélem a King of Scars inkább a Six of Crowshoz fog hasonlítani minőségben, és nem ehhez. Annak azért örülök, hogy az írónő tudja hasznosítani a világot, amit megteremtett, mert az alap tényleg nagyon jó, csak a történet nem igazán sikerült.

>!
áfonyamuffin
Leigh Bardugo: Ruin and Rising

Őszintén szólva egy kicsit lapos volt ez a könyv számomra. Nem volt rossz, de nem is volt olyan hű de jó. Nyilvánvalóan nem mondhatok sokat róla, ha nem akarom lelőni a sztorit. Egyébként ez a legkevésbé kedvelt könyvem a háromból. Élveztem, és több jót kaptam tőle, mint amit elvártam (annak fényében, hogy milyen értékeléseket hallottam róla). Egyébként néhány dologban el lettem spoilerezve, amikor a Six of Crows könyveket olvastam. Persze mondják, hogy elolvashatod őket a trilógia előtt, és igen, viszont azt sokan elfelejtik említeni, hogy azért a Crooked Kingdom tartalmaz spoilereket a trilógia végéről. Valószínű, hogy emiatt nem csattantak olyan nagyokat egyes dolgok, mint kellettek volna.

A történet folytatódott, sok minden tetszett benne, Nikolai-t egyenesen imádtam. Nagyon tetszett Zoya karakter fejlődése is, sok alkalommal nevettetett meg. Nagyon örültem, hogy Genya megint feltűnt a történetben. Mal karakterét meg mindig nem szeretem és őszintén szólva Alina is elég unalmas volt ebben a könyvben. Az mondjuk tetszett, hogy még mindig harcban volt a saját sötét oldalával és még mindig volt mit tanulnia a saját erejével kapcsolatban. De! Még így is voltak olyan pillanatok, amikor már túl erősnek tűnt. Viszont Leigh Bardugo ezt mindig megoldotta és úgy formálta a történetet, hogy végül még se tűnjön annak és ez nagyon tetszett.

A vége viszont túl tökéletesnek, túl simának érződött számomra. Persze bele lett víve egy kis fájdalom is, de mégis meglett az a tökéletes boldog befejezés. Nem tetszett. Voltak benne részek, amik nagyon tetszettek, de összességében tényleg csak annyit tudok mondani, hogy túl tökéletes lett.

Az egész trilógiában Nikolai-t és az Éjurat szeretem a legjobban. Ha olvastátok az előző blog posztomat, akkor tudhatjátok, hogy miért szeretem Nikolai-t ennyire, na azok a dolgok nagyjából ráillenek az Éjúrra is. Nagyon kidolgozott és összetett karaktere van. Igen, gonosz, de ettől még nem tudom nem szeretni. Ő lett a kedvenc gonosztevőm.

Összességében szeretem a trilógiát, és mindenképp beleszerettem pár karakterbe. Nagyon szeretnék még könyveket a Grisha világban, még Nikolai-ról, Tolya-ról és Tamar-ról, Zoya-ról és Genya-ról! Egyszerűen imádom őket!

spoiler

>!
jolanka2
Leigh Bardugo: Ruin and Rising

Most legszívesebben újrakezdeném a sorozatot, hogy lássam, hogy is indult a történet, pedig az eleje nem is tetszett. Az első gondolatom az volt, hogy az írónőt nem befolyásolták a „rajongók” – hiába van hatalmas rajongótábora az Éjúrnak és Nikolainak, itt Mal a kulcsfigura. (Még jó, hogy én a kisebbséghez tartozom…) És a könyv közepén tudtam, hogy sírni fogok – és így is lett… Érdekes a befejezés, szeretem is, meg nem is. Igaz, hogy a végkifejlet nem a legrosszabb forgatókönyv szerint történt, de az egész annyira keserédes.

>!
Henry Holt, 2014
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9780805094619 · ASIN: 080509461X
>!
sulphic_rin
Leigh Bardugo: Ruin and Rising

Végre befejeztem.
Lássuk csak, mire kapta ezt a három csillagot!
1. Harshaw és Oncat. Egy mellékszereplő és a háziállata, akiket egyszerűen imádtam. Odavoltam Harshaw karakteréért, és ahogy Oncathez viszonyult, és éppen ezért spoiler
2. A világ felépítése. Mármint, orosz fantasy, azért ez nem semmi, imádtam, ahogy az írónő beleszőtte a sajátosan orosz dolgokat a történetbe, illetve a Grishák mágiarendszere is figyelemre méltó volt, bár hiába a Small Science meg az előző kötetekben adott magyarázatok, erősebben is ki lehetett volna dolgozni.
3. David és Genya. Nem, mint spoiler igazán jól forgott az agyuk, és odavoltam az ötleteikért.
Összességében a könyv maga nem volt izgalmasabb, mint az eddigi részek, az utolsó két fejezetben már bekezdéseket ugrottam át, és szinte csak a párbeszédeket olvastam el. Továbbá onnantól fogva, hogy spoiler tudtam, hogy spoiler illetve teljesen kiszámíthatónak tartottam spoiler Tulajdonképpen az egész történésnek alig volt valami súlya, ami meg volt, az igazából teljesen elhanyagolható, hiszen Alina anélkül spoiler
Szóval ezek után a Hat varjúnak elsöprőnek kell lennie, mert ekkora csalódást nehezen lehet kompenzálni.


Népszerű idézetek

>!
Nymeria96 

“You might make me a better man.”
“And you might make me a monster.”

3. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Alina Starkova · Éjúr
>!
Nymeria96 

“Thanks for the rescue.”
“Everyone needs a hobby.”
“I thought yours was preening.”
“Two hobbies.”

6. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Maljen Orecev (Mal) · Nyikolaj Lancov
>!
áfonyamuffin

The problem with wanting is that it makes us weak.

72. oldal

>!
Nymeria96 

“I want you to know my name,” he said. “The name I was given, not the title I took for myself. Will you have it, Alina?”
(…)
“Yes,” I breathed.
After a long moment, he said, “Aleksander.”
(…)
His smile deepened and he cocked his head to the side. It almost hurt to see him this way. “Will you say it?” he asked.
I hesitated, feeling danger crowd in on me.
“Aleksander,” I whispered.
His grin faded, and his gray eyes seemed to flicker.
“Again,” he said.
“Aleksander.”
He leaned in. I felt his breath against my neck, then the press of his mouth against my skin just above the collar, almost a sigh.

9. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Alina Starkova · Éjúr
>!
Nymeria96 

“You were meant to be my balance, Alina. You are the only person in the world who might rule with me, who might keep my power in check.”

9. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Alina Starkova · Éjúr
>!
Nymeria96 

We were alone in the world, unique. We were bound together and always would be.

9. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Alina Starkova · Éjúr
>!
Nymeria96 

“Aleksander,” I whispered. A boy’s name, given up. Almost forgotten.

>!
Nymeria96 

“I’m the Sun Summoner. It gets dark when I say it does.”

12. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Alina Starkova
>!
Nymeria96 

“Saints,” I swore. “I forgot how often I want to stab you.”
“So I haven’t lost my touch.”

6. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Alina Starkova · Nyikolaj Lancov
>!
Nymeria96 

“Baghra,” Nikolai said, “how are you this evening?”
“Still old and blind,” she snarled.
“And charming,” Nikolai drawled. “Never forget charming.”
“Whelp.”
“Hag.”

6. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Baghra · Nyikolaj Lancov

Hasonló könyvek címkék alapján

Kristin Cashore: Graceling
Sarah J. Maas: Throne of Glass
Maria V. Snyder: Poison Study
Erika Johansen: The Fate of the Tearling
Sara Raasch: Snow Like Ashes
Susan Dennard: Truthwitch
Sabaa Tahir: An Ember in the Ashes
Eleanor Herman: Legacy of Kings
Anna Banks: Nemesis
Victoria Aveyard: Red Queen