Napló 28 csillagozás

Lázár Ervin: Napló Lázár Ervin: Napló

Lázár Ervin több, kisebb-nagyobb füzetbe, rendszertelenül jegyezte fel a napi eseményekhez kötődő gondolatait, témáit, ötleteit, olykor csak egy-egy telefonszámot vagy pár szavas reflexiót valamely olvasmányára, máskor meg egész novellát, mesét írt be a naplóként használt füzetekbe. E füzetek tehát egymással párhuzamosan teltek meg vagy maradtak félbe, s ezért lehetetlen naplójegyzetei közreadásakor időrendet tartani. Az egyes füzeteket tartalmazzák e kötet fejezetei.

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Helikon, Budapest, 2016
406 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632277615
>!
Osiris, Budapest, 2007
370 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633899243

Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Dante Alighieri


Kedvencelte 1

Most olvassa 5

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 18

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Goofry P>!
Lázár Ervin: Napló

    Mese nincs. Azaz a rálátást nyújtó jelenvalóság üveghegyén túl, és az érdektelenség téglafalán innen muszáj lesz végre valami véleményt formálnom ide is. Aa, rosszul kezdtem. Újratervezek. ”Nem a könyvekben van a halasztás” – mondá Lackfi hangon a navigációm, de azért nélküle is tudom: Lázár Ervin örök. Hagyom a tévelygést, és hamar deklamálok egyet: a mese nélkülözhetetlen spirituális energiaforrásunk, és úgy kell nekünk, mint egy falat kenyér. És persze nem feledhetem, hogy a pitiáner sóval nyertek el már egész királyságot is. Hétfejű tündérrel meg pláne!

    Köztudomású, hogy egy vallomásos naplót jól megírni nem könnyű, mi több, emberfeletti föladat. Ilyenekben vájkálni pedig förtelem. Ezért jó, hogy klasszikus értelemben véve nem is afféle lelkizős napló ez, hanem kvázi a kuszaság egybeszerkesztett emlékkönyve. És mint ilyen, Lázár Ervin privát személyisége nem is mutatkozik meg a maga teljes mélységében. Vagyis a tematikus vonalak köré sorakozó, külsőségek alapján elnevezett füzetei nem húzzák ránk a lélek aszkéziseit – többnyire nem is artikulálnak, csak érzékeltetnek. (Mindazonáltal az idővel, öregedéssel és betegséggel kapcsolatos lelki vívódások fájdalmasan hatnak.) Ánblokk, egyfajta jelenség-ábrázolással van dolgunk, pontosabban a lázári királyság összefűzött mellékleteivel.
Magyarán a műhelymunka változataira, írói megfigyelésekre, hétköznapokra, ilyen-olyan reflexiókra, játékos szófordulatokra (jómagam jellemzően leginkább a két utóbbit kedveltem), alkotói inspirációkra, közéletre és ismerősökre ad hamisítatlan lázári-látásmóddal kitapintható, hiteles tanúsítványt ez a kötet. Szóval, nem szívesen mondom, én a kivagyoki, de ahogy mese-fanoknak a Lázár-összes, úgy a rajongóknak ez a napló kötelező küldetés.

    És minthogy tutira fixre veszem, miszerint ez a kajla állásfoglalás nem jöhetett volna létre valamely finom befolyásolás nélkül, úgy tiszta meggyőződésem az is, hogy ezen kihívás kapcsán ( http://moly.hu/kihivasok/lazar-ervin-eletmuolvasas ) be kell barangolnom szeretett meseországom kies magaslatait és tartalmas mélységeit. És ezért, tarsolyomba teszek még egy hamubasült motivációs, négyszögöleléssel kerek közmondást is: „Ha nem ismered a fákat, eltévedsz az erdőben, de ha nem ismered a meséket, eltévedsz az életben.”

    Lázárom, királyom, adj!…

9 hozzászólás
madárka P>!
Lázár Ervin: Napló

Nagyon rég tapasztaltam ilyet: hogy elkezdek egy könyvet, és a szó szoros értelmében nem bírom lerakni. Mert beszippant, az első mondattól kezdve fogva tart és nem ereszt. Így jártam ezzel a kötettel.
Valahogy mindig félek elkezdeni egy naplót, hiszen annyira bensőséges, intim, és mindig bennem van a gondolat, hogy vajon olvashatom én ezt? Persze iszonyatosan örülök, hogy Lázár Ervin naplója fennmaradt és kiadták, mert egyszerűen minden sorát imádtam. Jó volt az ötlettől kezdve megismerkedni a jól ismert szereplőkkel, és végigizgulni, hogyan születnek meg az imádott történeket.
Az utolsó kb 50 oldal nagyon szívszorító volt: látni, ahogyan ez a csodálatos ember beleun az írásba, a világba, és kicsit talán az életbe is.

Lázár Ervin a legnagyobbak közé tartozik. Ebben most már egészen biztos vagyok.

(Itt is köszönöm egy kedves molytársnak, hogy biztatott, hogy fogjak neki: fantasztikus élmény maradt volna ki az életemből, ha nem hallgatok rá! :)

Paulina_Sándorné P>!
Lázár Ervin: Napló

Nagyon élveztem, hogy ily módon is megismerhettem az írót. Voltak olyan napok, hogy csak egy szó, egy mondat szerepelt a naplóban, de néha egész kerek történetek. Tetszett a napló stílusa, formája.

Izolda P>!
Lázár Ervin: Napló

Alapvetően nem szeretem a naplókat, mert sok benne az olyan rész, ami egy külsősnek nem érdekes vagy nem érthető. Itt is volt jópár ilyen rész, a lejegyzett álmok is eléggé kilógtak számomra. Viszont voltak benne kifejezetten jó részek, az ötletelések. És meglepett, mennyit küzdött az írással, illetve az írásnak nekiállással. (Ez ismerős. A lelkierő. :D)
Érdemes azután olvasni, hogy a könyveit már olvasta az ember, a naplókban szereplő szövegváltozatok miatt.

1 hozzászólás
oltidori IP>!
Lázár Ervin: Napló

Kis kincsesbánya: különböző izgalmasságokat lehet belőle kibányászni. Sokszor egyik idős nyelvész professzorom jutott eszembe róla, ahogy kereste a nyelvtani-nyelvhelyességi hibákat a tv-ben és rádióban, újságokban. Izgalmas olvasni a gondolatmeneteit, álmait, ötleteit. Azt, ahogyan egy szójáték vagy hangsor eszébe jutott, lejegyezte. Élményei, emlékei, álmai és írásainak nyers változatai is érdekesek, de engem jobban felcsigáztak a kommentárok, reflexiók kortársaira, környezetére.

WolfEinstein P>!
Lázár Ervin: Napló

Ilyet még nem olvastam! Alig tudtam letenni. Nem azért, mert izgalmas történet lett volna, hiszen nincs is története. Hanem pont a töredezettsége miatt. Új oldal, új bekezdés, új sor: mind-mind új gondolat, új élmény.
Egyrészt jó volt olvasni azokat a novellákat, meséket, amikkel már találkoztam, amikkel csak eztán fogok kötetben találkozni, és amik nem is jelentek meg, de az igazi értékét, élvezetét számomra nem ez adta, hanem azok a röpke gondolatok, amik megörökítése az irodalom és az irodalomért rajongók szerncséjére ilyen módon fennmaradtak. Az, hogy megismerhettem belőle az alkotás folyamatát, hogy végigizgulhattam egy mű létrejöttét a gondolat, az ötlet megszületésétől. És az a nyomasztó érzés, ahogy Lázár Ervin egyre megkeserdettebbé, életuntabbá vált, hogy az írás is egyre nehezebben ment neki, és hogy a betegség eluralkodott rajta, ami végül felemésztette.
Csodálatos gondolatok egy nagyszerű embertől! Csak biztatni tudok mindenkit, hogy olvassa el!

kzsk P>!
Lázár Ervin: Napló

Nagyon szeretem Lázár Ervint és az összes történetét, így nagyon élveztem az egészet, jó volt őt kicsit jobban megismerni. Könnyen lehet, hogy újra lesz még olvasva. :)

evic P>!
Lázár Ervin: Napló

Ez a könyv – amelyet Napló címmel adtak ki – csak időnként emlékeztet naplóra. Különleges, magával ragadó jegyzetek. Mindvégig olyan áhítattal olvastam, ahogy Lázár Ervin olvashatta Arany Jánost. Az elmúlt hetekben úgy éreztem, mintha Duzma Dözmő, a földterhe burbók a barátom lenne. Időnként benézett az ablakunkon, majd fejcsóválva elsétált, még hallhattam a morgolódását. Továbbmegyek. Egyszer még koccintottam is vele egy jó pohár szekszárdi kékoportóval. Megveregette a vállamat és azt mondta: „Jól van ez így…”

B_Bori P>!
Lázár Ervin: Napló

Olyan emberi, közelálló.
A Kisszékelyi füzet tetszett a legjobban. „Megint gyönyörűséges minden. A fű, a fák, a csend. … most ez így nagyon szép és szívderítő.” Valószínű a természet közelsége miatt.
De fáj.

Most kimegyek a teraszra, s várom a tavaszt …

emma07 P>!
Lázár Ervin: Napló

Mindig nagyon érdekes egy általam nagyon tisztelt és szeretett író, költő naplójába betekinteni. Egy-egy mondatból, szóból teljesen más oldaláról mutatja magát Lázár Ervin is. Azt hiszem mondhatjuk róla, hogy korunk egyik legnagyobb nyelvújítója és a magyar nyelv megőrzőjének egyik legnagyobb képviselője. Magánemberként, otthon pedig egy dörmögő, mormogó medvének képzelem, aki sokszor csak annyit mondhatott: dömdödöm. De azt nagyon kedvesen.:)


Népszerű idézetek

worsi P>!

Ha távolodsz Istentől, akkor is közeledsz hozzá, csak a hosszabbik utat választottad.

97. oldal

2 hozzászólás
worsi P>!

… ha Dante ismerte volna a gépzenét, bizonyára a pokol több bugyrába is beleírja.

351. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dante Alighieri
2 hozzászólás
Izolda P>!

június 19. szombat
…az öreg Bölcsföldik… aki észrevette, hogy le akarom szedni a körtefájáról az utca fölé kilógó körtét, de nem érem el, és azt mondta: Na várj, te gyerek, majd fölemellek, úgy eléred. És fölemelt. Boldog volt még a körte is.

340. oldal

1 hozzászólás
madárka P>!

Csak jelentős dolgokról szabad írni. Jelentéktelenekről nem.
Nincsenek jelentéktelen dolgok! Csak olyanok, amik téged nem érdekelnek.

25. oldal (Osiris, 2007)

madárka P>!

Egyszer egy este történt, röviddel azután, hogy hazaértem. Álltam a szoba közepén, és úgy éreztem, elemészt a szomorúság. A tehetetlenség. A szívemen karcolások, hajszálrepedések. És akkor szétestem. Tagjaim kopogva szétgurultak a szobában, csilingeltek a csontok, a belső szervek puhán gördültek, mint a kilyukasztott gumilabdák. Nagyot kiáltottam. Beszaladt a családom, a fiam, a feleségem, a lányaim. És gyorsan, kétségbeesetten összeraktak. Hason csúszkáltak az asztal alatt, seprűnyéllel kurkásztak a bútorok mögött, átkutattak minden zegzugot, és esküsznek rá, hogy meglelték minden porcikámat. Nézzenek rám. Olyan vagyok, mint régen. Megvan mindenem. De valami mégis elveszett belőlem. Talán valami illékony, ami láthatatlanul elillan az emberből, ha szétesünk. Vagy talán valami kis fény… valami kis fénypötty, ami nélkül félhomály van odabent. Nem tudom… ez minden, amit mondani tudok önöknek.

52. oldal (Osiris, 2007)

2 hozzászólás
madárka P>!

Már nem tudom, hogy akartam befejezni a mondatot. Csak azt tudom, meg akartam magyarázni, hogy az „itthon” számomra mennyire fontos, akkor is, ha dúl a bunkóság, ha rettegni kell a szomszédoktól, ha minduntalan becsapnak, ha szeméthegyek között kell az erdőben sétálni, kutyaszarokat kerülgetni az utcán, akkor is ide tartozom, itt tudok csak élni, megengedem: azért, mert máshol sokkal rosszabb lenne számomra, akkor is, ha látszólag „jobb” lenne. Ezért aztán a hazaszeretet önzés, önvédelem. Arra irányul, hogy a közösség, amelynek része vagyok, minél magasabb szintre kerüljön. Mindenki értse meg, akkor lehet jó az életem, ha másoké is az. Mert itt élned, halnod kell, nem azért, mert ez erkölcsi kötelesség, hanem azért, mert ha van is a világon számodra máshol hely, ott mindig idegen maradsz.

149. oldal (Osiris, 2007)

Uzsonna P>!

Gyermekkorom fái mély benyomást gyakoroltak rám. Ma is nagyon fontosnak érzem őket, holott az egy Nagyszederfán kívül egyetlenegy sem létezik közülük. Azazhogy léteznek, itt, bennem. Amíg én létezem, léteznek a fák is.

211. oldal (Helikon, 2016)

2 hozzászólás
Csabi P>!

[1994]
Az lesz az igazi demokrácia, ha észre sem vesszük.

87. oldal

Kapcsolódó szócikkek: demokrácia
5 hozzászólás
worsi P>!

Minden gyereknek azt kívánom, ha megöregszik, legalább annyi gyerekkori barátjára gondoljon vissza szeretettel, mint én.

42. oldal

WolfEinstein P>!

Miért lábtörlő, amikor cipőtörlő?

253. oldal (Osiris, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: lábtörlő

Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának
Kosztolányi Dezső: Napló 1933–1934
Witold Gombrowicz: Napló (1953-1956)
Emily Hart: Az Örökség
Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt
Bächer Iván: Kutya Mandovszky
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2
Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány
Bohumil Hrabal – Szigeti László: Zsebcselek