Csonkacsütörtök 4 csillagozás

Lázár Ervin: Csonkacsütörtök

A fiatal író első novelláskötete hét év terméséből állt össze. Olyanok ezek az elbeszélések, mint az évgyűrűk a fán, mutatják a fejlődést, gyarapodást, témában, látásmódban, művészi eszközökben.
Az első témakör gyökere a gyermekkorba, a faluba nyúlik vissza, de hamarosan uralkodóvá válnak a mai és főképp városi témák, a mai fiatalság erkölcsi és magatartásbeli problémái. A kötet egészét azonban egységbe foglalja az író tehetségének sajátos jellege, amely inkább a finom, hangulatszerűen megírt mozzanatokra, kimondatlan szavakra és elrejtett gondolatokra építi az elbeszélést, nem a drámai és mozgalmas cselekményre. Ez az írói magatartás és alkotásmód teszi oly árnyaltan érdekessé Lázár novella-alakjait, s ez tölti meg a novellákat feszültséggel és lírával.

Eredeti megjelenés éve: 1966

Tartalomjegyzék

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1966
232 oldal

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

evic>!
Lázár Ervin: Csonkacsütörtök

Útkeresés. Az író személyisége kezd az olvasó számára megmutatkozni. Egyik-másik írást a térben és időben történő ugrások miatt kevésbé élveztem.

Dün P>!
Lázár Ervin: Csonkacsütörtök

Benne van a kedvenc Lázár Ervin-novellám, a Bartusek Géza, a kutya, annyira szeretnivaló a Bartusek története, mindenkivel elolvastatnám (olvassátok: http://moly.hu/karcok/110626).
Egyébként pedig az egyszerűségükkel hatnak a novellák, azzal, hogy nincs bennük semmi erőltetettség, csupán kiragadott történetek az életből…
Azért még mindig a mesélő Lázár Ervin a kedvencem, de jó volt megint novellákat olvasni tőle.


Népszerű idézetek

Dün P>!

Később beállított a diákbizottság.
– A gondnok elvtárs mondta, hogy kutya van nálatok. Fiúk, ezt nem lehet, ez kollégium – mondta a kissé pocakosodó, bürökratapalánta Gebauer, a diákbizottság elnöke. Aztán Bartusekre nézett, és hogy bebizonyítsa, ő azért szereti az állatokat, de hát kollégium az kollégium, így szólt:
– Gyeride, kutyus.
– Hogy beszélsz vele!?
– Mi az, hogy hogy beszélek?
– Először is nem vagy vele pertuban, másodszor pedig van neki tisztességes neve.
– Ne hülyéskedj.
– Bartusek, ne vakarózzon a diákbizottság jelenlétében. Micsoda illetlenség ez. Feküdjön nyugodtan.
– Magázzátok a kutyát!?
– Na hallod. Hát persze, hogy magázzuk.
– Mi a neve?
– Bartusek. Bartusek Géza.
– Ez disznóság. A gondnokról elnevezni!
– Hát ki nevezte el?
– Egy kis tisztelet lehetne bennetek.
– Mit jár a szád, nem mi neveztük el.
– Hát akkor miért Bartusek?
– Bejött kérlek szépen az ajtón, és bemutatkozott. Aszondja, Bartusek Géza vagyok.
– Ez, fiam, tud illemet.
– Még az anyakönyvi kivonatát is megmutatta.
– Na elég volt a cirkuszból, vigyétek el.
– Bartusek, köszönjön a diákbizottságnak. Mit tátja a száját?
– Hülyék.

31-32. oldal (Bartusek Géza, a kutya)

cassiesdream>!

– Ezt a kis tanyasit ebben a rossz időben is elengedték. Milyen emberek a szülei?
Az igazgató kicsit hallgatott, aztán így felelt:
– Derék emberek… és a gyerek is az lesz.
Elszégyellte magát, a kút mögött állt, és a bokrok között gyorsan elszaladt az udvar másik végébe, nehogy az igazgató észrevegye, hogy kihallgatta őket.

Hóban

Dün P>!

A ködök reggel szokták megülni a tájat. Mikor feljön a nap. Nem is köd ez, inkább pára, sűrű, tejes. Úsznak benne a jegenyék, a nyárfák meg a háztetők.
Ilyenkor szoktunk megállni, reggelizni. Pálinkát is iszunk minden reggel. A lányok is, csak éppen Rozika nem. Rozika még sohasem ivott pálinkát. Titokban sem.

A városi


Hasonló könyvek címkék alapján

Fekete István: Őszi vásár
Békés Pál: Csikágó
Tar Sándor: Ennyi volt
Örkény István: Egyperces novellák
Fekete István: Régi karácsony
Janikovszky Éva: Mosolyogni tessék!
Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes novellái I-II.
Kosztolányi Dezső: Béla, a buta
Háy János: Napra jutni