Csillagmajor 151 csillagozás

Lázár Ervin: Csillagmajor Lázár Ervin: Csillagmajor Lázár Ervin: Csillagmajor

Lázár ​Ervin (1936) a mai magyar prózairodalom talán legeredetibb hangú elbeszélője, s ez a méltán megcsodált eredetiség valóban az „írói hang” varázslatos tulajdonsága, amivel az író „megénekli” a világát. Ebben a kötetében a valaha volt pusztát és embereit, ahol gyerekkorát töltötte. Lázár Ervin ugyanis a Tolna megyei Alsórácegrespusztán nevelkedett, ez volt az ő gyerekkorának az Édenkertje, s nem is titkolja, hogy a nagyvárosból, ahol évtizedek óta él, „állandó nosztalgia húz vissza falura, isten háta mögötti helyekre”. Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is, mert ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a teljes fényű létezésnek, mint a metropolisok vagy a megalopolisok kavargó-nyüzsgő élete, s az ember, akinél – Szophoklész szerint – „nincs csudálatosabb”, szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel át- meg átszőtt „Csillagmajorban”… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1996

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris könyvtár - Irodalom Osiris

>!
Helikon, Budapest, 2017
242 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632274980
>!
Osiris, Budapest, 2005
184 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633897165
>!
Osiris, Budapest, 1998
106 oldal · ISBN: 9633794501

1 további kiadás


Enciklopédia 19

Helyszínek népszerűség szerint

Sárszentlőrinc


Kedvencelte 31

Most olvassa 6

Várólistára tette 70

Kívánságlistára tette 54

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina IP>!
Lázár Ervin: Csillagmajor

Lehet a mágikus keserű és a realista mosolygós, vagy lehet a realista keserű és a mágikus mosolygós, vagy lehet a mágikus realista és a keserű mosolygós, sőt lehet realistamágikuskeserű vagy mágikusrealistakeserű vagy mágikusmosolygósrealista vagy… matekosok majd megmondják, hányféle lehet.

Részletes a blogon lehet:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2021/04/14/magikuskes…

>!
Osiris, Budapest, 2005
184 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633897165
dontpanic>!
Lázár Ervin: Csillagmajor

Ez egy másik Lázár Ervin, mint akit A Négyszögletű Kerek Erdőből és egyéb mesékből ismerek.
Ez a Lázár Ervin is a varázslatban él, de ismeri az élet kegyetlen oldalát is… illetve. A Kerek Erdős Lázár Ervin is ismeri, csak olyan szépen elveszi az élét, megmutatja, hogy van ellene orvosság, és ki lehet zárni a köreinkből…

Itt kegyetlen a mese is, a varázslat nem mindig a jók oldalán található, illetve, ha ott is van, nem mindig menti meg őket.

Gyönyörűen keveredik a régi, falusi világ a csodákkal, ahol minden varázslat természetes, mert benne él az emberek hiedelemvilágában.

@TiaRengia hívta fel rá a figyelmemet, hogy tulajdonképpen mágikus realizmus ez. Én meg rádöbbentem, mennyire behatárolnak a címkék, mert nekem a mágikus realizmus eddig Márquez meg Rushdie volt. Az, hogy a magyar falusi világot is be lehet mutatni ezekkel az eszközökkel, valahogy nem jutott eszembe, még akkor is, amikor végigolvastam egy ilyen könyvet.
És igen, a mágikus realizmusban helye van a kegyetlenségnek, ettől még a csoda csoda marad.
És Lázár Ervin továbbra is egy csoda. :)

marschlako P>!
Lázár Ervin: Csillagmajor

A fák mind személyes ismerőseim. Azt nem merem írni, „barátaim”, mert bizonyára a baráti érzés egyoldalú volt. A fák nagyon komolyak, zárkózottak és távolságtartók voltak. Igaz, ellenséges nem volt egyik se. A két fehércseresznyefa, a vadkörtére oltott kerek körtét termő ifjú fa, az öreg kálmánkörte a tyúkudvar felőli sarokban. Alája temettük Gyöngyös kutyát. A vörös ringló. A gyümölcse héját magamra ragasztgattam, hogy szegény Tusikám sebnek lássa. Jaj, de elvert! A szilvák, a laposnya, a bőralma. A szőlőlugas. A kapu melletti terebélyes rétesalmafa. A gyümölcsét nem szerettem, de az ágai közé bújtam olvasni. A mogyoróbokor. Rejtelmes árnyékot vetett a konyha kövére. A hatalmas, öreg diófa. Az ő ágára kötöttük a hintát. Repültünk.

Már Lázár Ervin zseniális meséit is nagyon szerettem, főleg a Négyszögletű Kerek Erdő lakói álltak nagyon közel hozzám. Aztán jött A fehér tigris, ami már felnőtteknek szólt, s szintén oda voltam érte. Nem is tudom, miért nem olvastam utána sokáig Lázár Ervint, de most kihoztam a könyvtárból a Csillagmajort, s így tovább bővült kedvenc könyveim köre.

Mindig nagyon szerettem azokat az írókat olvasni, akik felnőtt korukra is megőrizték gyermekkoruk fantáziavilágát. A Csillagmajor novellái felnőtteknek szólnak ugyan, de nem lehet nem felismerni a mesélő Lázár Ervint, a rácpácegresi alsórácegrespusztai kisfiút, aki épp a Nagyszederfa felé szalad miközben egy manó szakállát veszi észre a földben. E történetek jóval komorabbak, mint a meséi (bár a meséknek is megvan néhol a maguk sötét oldala, de ott a humor gyakran feloldja azt), de mégsem reménytelenek, még ha a remény gyakran csak a mágikus világban teljesül be. A kegyetlenség, a háború, a besúgók is köztünk élnek, de még ha látszólag sikerül is nekik, nem győzedelmeskedhetnek.

A „függelék” pedig – ahol Lázár Ervin gyerekkoráról, emlékeiről, magáról mesél – különös fényt ad a kötetnek, hiszen felbukkannak a novellák, mesék forrásai, megjelenik maga Lázár Ervin. Lázár Ervin, aki egy réges-régi korból maradt itt – ma már sajnos csak könyveiben él tovább köztünk –, amely kor sajnos talán már végleg eltűnt e föld színéről, de melyben olyan jó lett volna élni.

Megyek az utcán. Na, inkább poroszkálok. Szép lassúdadan. Mert ha sietnék, megfájdulna a lábam. Persze megfájdul így is, minden kétszáz méter után meg kell állnom, hogy összeszedjem magam az újabb kétszáz méterre. Állok ott szerencsétlenül és megszólítom magam: Öreg, nem kéne neked múzeumba vonulnod? Beülnél szépen egy üvegvitrinbe egy törött cserépedény meg egy kőbalta közé, odafüggesztenének eléd egy cédulát, mondjuk hogy divatjamúlt ember a huszadik századból és elüldögélhetnél ott ítéletnapig.

>!
Osiris, Budapest, 2005
184 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633897165
Stone>!
Lázár Ervin: Csillagmajor

Ő egy másik Lázár. Ő felkelt és járt. Vitt egy lámpást magával és ide-oda világított a múltjában, megtalálta az apró darabkákat, de nem ragasztotta össze őket, csak leírta milyenek külön-külön. Lázáromban bóklászunk Rácpácegresen, amit az Isten a háta mögött teremtett, azért nincs benne rend és azért van sok minden furcsán. Hiába no, ha ilyesmit olvasok, mindig eszembe jutnak a saját emlékeim, és ahogy haladok előre, egyre jobban látom, amit már sokkal messzebb hagytam oda. Mágia van minden életben. Olyan, mint a gyertyaláng, jó belé sokáig bámulni, az sem baj, ha könnyesre bámuljuk a szemünk. Odacsal minket, bogarakat, lepkéket, molyokat, hogy a másik szemén keresztül meglássuk a saját fényünkkel beszőtt utunkat.

4 hozzászólás
Oriente>!
Lázár Ervin: Csillagmajor

Lázár Ervin Alsórácegrespusztán nevelkedett, a könyvbéli Rácpácegres ennek mágikus tükörképe, a novelláskötet pedig a pusztalakók csodákkal átszőtt hétköznapjainak krónikája. Rácpácegreshez igen közel van mind a pokol, mind a mennyeknek országa, hol angyalok látogatják, hol óriás heveredik el a völgyben, hol az ördög érkezik lovat patkoltatni, egyesek feltámadnak halottaikból, mások köddé válnak egy szempillantás alatt. A pusztalakók, Bűtösné, Hujber Gyula, Priger András, vagy Szotyoriék azonban mélyre csapták ásójukat a rögvalóságba, ettől úgy simul egymásba a két világ, mintha tényleg egy volna. Érdekes volt egyik gyerekkori kedvencem, Mikkamakka szülőatyját egy másik oldaláról is megismerni.

Ibanez P>!
Lázár Ervin: Csillagmajor

Nagyon tetszett, gyönyörű kis történetek és végre egy olyan könyv mágikus realizmus címkével, ami játékos, érdekes, fantáziadús, a fantasztikus elemek lágyan vannak beleszőve, így szinte „hihetővé” válnak. A történetek közül nagy kedvenc volt a ruhás spoiler, imádtam a lopkodós angyalt, aztán a régi mesékre spoiler emlékeztető sátán lovát a Szűcs Lajos patkóival, az egyik legszebb pedig Az asszony volt. Volt itt szomorú, humoros, szívmelengető történet, ajánlom, tényleg élvezetes!

>!
Osiris, Budapest, 2005
184 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633897165
Kek P>!
Lázár Ervin: Csillagmajor

Szeretem Lázár Ervin nyelvezetét, de történetei, mesevilága nem tetszik maradéktalanul. Mivelhogy elég nyugtalanító, itt-ott nyomasztó, kizökkentő, meghökkentő – mindenesetre el-elgondolkodtató. Ebből a novelláskötetből is ismertem már A bajnokot és a karácsonykor idézni szokott angyalos Tolvajt. Ezeket nem kedvelem igazából, bár a mondanivalójukról lehet hosszan beszélgetni. Tehát hasznos, igen hasznos, még pontosabban: nagyon is jól hasznosítható írások. És valójában a többiről is ez a legjobb megállapítás: jól hasznosíthatóak, felhasználhatóak mind… Csak tudni kell, hogyan, mikor és kiknél. Ami újdonság volt számomra és leginkább tetszett, az A kovács spoiler, A keserűfű spoiler és A szökés spoiler. Furcsa, hogy sem a húsvéti témát körüljáró (A kujtorgó), sem a karácsonyos (Az asszony) nem tetszik maradéktalanul. Biztos a katolikus-protestáns lelkiségbeli különbség teszi. Kimondatlanul is érződik a különbség. De töprengeni lehet rajta, mi az, ami annyira hiányzik nekünk belőle, mi az, amitől mi másképp írnánk meg (- ha tudnánk :).
     Szóval, ez a kötet sokszor előveendő még. A novellái rövidek, de annál elgondolkoztatóbbak.

2 hozzászólás
Lunemorte P>!
Lázár Ervin: Csillagmajor

Megrázóan szép novellák ezek. Néha egy jóízűt nevethet az olvasó, majd ismét a búskomorsággal teli valóságba tér vissza, ahol a múlt szellemei és emlékei kísértenek bennünket…Soha nem tudhatod, mi fog történni, a Csillagmajorban minden lehetséges! Csodák történhetnek és megmagyarázhatatlan jelenségek tarthatják feszültségben az olvasót, míg el nem jön ismét a háború szele és nyomasztódhatunk a halottak társaságában…Ha nyitva tartod a szemed, még az ördög is meglátogat egy éjszaka talán…Vagy más…

juanito_b192 P>!
Lázár Ervin: Csillagmajor

Rövid, mégis intenzív történetek, a gyeremeki fantázia elemivel díszítve. Nagyon tetszett, ez volt az első művem Lázár Ervintől, de ha a többi kötete is ilyen, akkor biztos, hogy nem az utolsó. A kedvencem a grófnős történet volt, azon nagyon jót kuncogtam.

Kriszta I>!
Lázár Ervin: Csillagmajor

Csodálatos, fájóan szép írások. A nagy részüket megkönnyeztem. Pontosabban úgy bőgtem, hogy néha alig bírtam abbahagyni. Nagyon elevenembe találtak ezek a történetek. Valamit felszakítottak, megmozgattak bennem. Emlékeket, a szülők örökségét, a gyermeklélek kiszolgáltatottságát… S mindezt varázsos köntösbe bújtatva, egy olyan térbe és időbe helyezve, ahol a misztikum maga a realitás.

Az a szép a dologban, hogy csak azért olvastam el, mert szövegtördelési feladatként kaptam a suliban és mint ilyet, illik átnézni. Erre végigbőgöm majd' az egészet… És őszintén szólva Lázár Ervint is csak a gyerekkönyvei révén ismertem eddig. És nagyon-nagyon örülök, hogy most már erről az oldaláról is ismerem.
Hihetetlen sokat adott nekem ez a könyv.


Népszerű idézetek

nogara>!

Ha a csecsemő szemébe néz az ember, úgy érzi, a gyermek tud valami nagyon fontos titkot. Kimondani nem tudja, hiszen még nem tud beszélni. Aztán mire felnő, elfelejti.

Titok és reménység

1 hozzászólás
madárka>!

    A szülőföldjével éppen olyan bensőséges viszonyban van az ember, mint az anyjával és a szerelmével. Akár tud róla, akár nem.

181. oldal, Hazafelé (Osiris, 2005)

madárka>!

Balogné azt álltja, hogy valamikor réges-régen eltörött az idő. Elszakadtak egymástól anyák, fiúk, házastársak s olyan szerelmesek, akik úgy összeillettek, mint egy törött cserépedény két darabja. Akik annyira összetartoztak, hogy nem tudtak egymás nélkül létezni. Most azért van annyi rossz házasság, mert az igazi párunk odaát maradt. A másik időben.

102. oldal, A remete (Osiris 2005)

volna>!

– Van még más is, akinek gyereke…
Szotyori Istvánné a szeme sarkából az urára pislantott. S mivelhogy az hallgatott, megszólalt ő.
– Test kell hozzá?
Csurmándi kérdezni akart valamit, de Szotyori István ordítása beléfojtotta a szót.
– Hallgass, asszony! A mi fiunk nem halt meg. – Csurmándihoz fordult, lehalkította a hangját.
– Volt egy robbanás, valami bomba vagy mi, a feleségem azt hiszi, ott veszett a kisgyerek.
Pedig mindenki tudja, hogy a mi Pistikánk madárrá változott.

A porcelánbaba

nogara>!

Ha nagyon távoli, homályos csillagot látsz az égen, nézz egy kicsit mellé. Meglátod, fölragyog.

135. oldal, Zárványok

apple_pie >!

Istennel mindig úgy voltam, élő ember azt nem tudhatja, van-e, nincs-e. De mostanában azt gondolom, jobb lenne, ha volna.

97. oldal, A kút

Kapcsolódó szócikkek: Isten
Uzsonna>!

    Kétségtelen, lejárt a szavatosságom. Ósdi alak lettem. Elhúzott mellettem a huszonegyedik század áramvonalas, parádésan kivilágított expresszvonata.

179. oldal, Hazafelé (Osiris, 2005.)

madárka>!

Mert nem akármilyen öregasszony volt Széni nagyságos. Az még hagyján, hogy úgy tudott káromkodni, mint egy kocsis. Bodonyi kosárfonó, aki ebben a műfajban vezette a rácpácegresi rangsort, szégyenében több napra elbujdosott, amikor először hallotta Széni nagyságost káromkodni.

A nagyságos

madárka>!

Most, felnőtt férfiként, felriadok néha éjszaka, és fülelek.
Hátha itt motoz a lakásban egy angyal! Hátha szüksége van valamire a dolgaim közül!
De nem moccan semmi, csak a csend hasogatja a dobhártyámat.

A tolvaj

volna>!

Rácpácegresen más volt a szavak röpte.
Súlyok nehezedtek mindenkire. A mondatok benn rekedtek.
Ember, ne kísértse az Istent!

64. oldal, A porcelánbaba (Osiris, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: Rácpácegres

Hasonló könyvek címkék alapján

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Julio Cortázar: Nagyítás
Komor Zoltán: Néhány reggel, néhány éj és minden tárgy magánya
Bartis Attila: A kéklő pára
Talamon Alfonz: Talamon Alfonz művei
Hász Róbert: Sok vizeknek zúgása
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem
Szomaházy István: Mindennapi problémák
Tömörkény István: A kraszniki csata
Gárdonyi Géza: Boldog halál szekerén