Az ​aranyifjítószóló madár 31 csillagozás

Ámi Lajos meséi
Lázár Ervin: Az aranyifjítószóló madár

Ámi Lajos (1886-1963) Szamosszegen élt. Apja cigány-kovács volt, anyja magyar parasztcsaládból származott. Cigánynak tartotta magát. Fiatal korában ipari üzemekben dolgozott. Írni-olvasni nem tudott. Erdész Sándor néprajzkutató 1958–1962 között 262 meséjét gyűjtötte össze. A meséket 1968-ban három kötetben az Akadémiai Kiadó jelentette meg. A kötetekből kilenc mesét választottam, hogy hozzáférhetőbbé tegyem a mesekedvelő gyermek és felnőtt olvasók számára. Átdolgozásaimban igyekeztem a lehető leghívebben megőrizni az eredetiket. – Lázár Ervin

Eredeti megjelenés éve: 2001

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Osiris, Budapest, 2001
154 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633797969 · Illusztrálta: Réber László

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Mészáros Sándor


Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Gyöngyi0309 P>!
Lázár Ervin: Az aranyifjítószóló madár

Becsapós könyv, mert nem eredeti Lázár Ervin mese, hanem Ámi Lajos meséi „lázárervinesítve”.
Mindenképp nagyobb gyerekeknek ajánlatos, 11-12 éveseknek, mert azért simán van benne akasztás.
A másik, ami miatt a nagyobbak jobban élvezik, hogy borzasztó hosszú mesék vannak benne.
Nekünk tetszett, jókat mosolyogtunk a szakszervezeten, a telefonálós királyon, azon, hogy kiugrott a szakácsnő a boltba fazekat venni. A modern elemek színesítették a meséket, nem voltak zavaróak.
Mivel tudtuk, hogy nem a szokásos agymenés lesz, semmi Mikkamakka, vagy Dömdödöm, nem volt nekünk csalódás, nyitottak vagyunk férjemmel a modernebb dolgok felé is.
A gyereknek szerintem inkább az tetszett, hogy felolvastam, sírt, mikor a végére értünk, úgyhogy még muszáj volt mesélnem a másik mesekönyvből is a béke érdekében. :)

Aurore>!
Lázár Ervin: Az aranyifjítószóló madár

Ez megint tipikusan az, hogy nem vettem volna a kezembe, ha nincs ráírva, hogy Lázár Ervin. Ettől még persze lehet – innen a 4*. De nem több. Nem lázárervines. Sajnos.
De azért a Király Kis Miklós mesének nagyon örültem, mert már hallottam valahol, ha nem is pont ezt a változatát, és nem tudtam, hogy lehet megtalálni. Szerintem a fizikatanárnő olvasta föl valamelyik évben karácsonykor a gimiben, de biztos, hogy nem innen, mert akkor még ez a könyv nem jelent meg. Az aranygerlicét is ismertem valamilyen más változatban.
Aztán az elején ott voltak azok a mesék, amelyek „furcsák” voltak, nem a mi logikánk szerintiek. Hogy pl. a főhősről, aki megoldotta a király problémáját a legvégén kiderül, hogy egy élhetetlen alak (Egy országban hét esztendeig ásnak egy kutat…), vagy a címadó mesében, amelyben a főhős soha nem fogadja meg a jótanácsot, és emiatt mindig megjárja. Az újságokról, telefonokról és párttitkárokról nem is beszélve. :) Egyébként ez utóbbiak külön tetszettek, tudniillik általuk kiderült, még az 50-es, 60-as években is élt valamennyire a népköltészet, és így talán most is él.

>!
Osiris, Budapest, 2001
154 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633797969 · Illusztrálta: Réber László
3 hozzászólás
lenne P>!
Lázár Ervin: Az aranyifjítószóló madár

Végre sikerült befejeznem ezt a gyűjteményt. Jó volt megismerni sok Magyar Népmese rajzfilm alapját. Korábban olvastam már összegyűjtött meséket, bár nem átdolgozva, szóval olvasni nehezebb volt, mindenesetre állíthatom, hogy Ámi Lajos jól kikeveredett minden helyzetből és még vicceskedett is. Azt, hogy a cigánygyerek mindig talpraesettebb, talán ma már ő sem tartaná igaznak…

Paulina_Sándorné P>!
Lázár Ervin: Az aranyifjítószóló madár

Kicsit furák voltak a mesék. Valahogy nem ilyenekhez vagyok szokva, de azért tetszettek. Érdekesek voltak, néhol szokatlanul alakultak a történetek, mesék.

Gáborr_Nagy>!
Lázár Ervin: Az aranyifjítószóló madár

Nem igazán tetszettek. Nem nagyon találom a hozzáadott értéket. Sem Ámi Lajos, sem Lázár Ervin részéről. A többség teljesen tipikus magyar népmese, és ezt színezi 1-2 furcsa szóhasználat vagy pici csavar, de semmi több. Amit nagyon vártam volna: jelentősen átszabott, modernebb, cigányosabb, más logikával felépülő történetek, de ezekben semmi ilyesmi meglepetés nem volt.

Sajtkukac94>!
Lázár Ervin: Az aranyifjítószóló madár

Egézsen jó kis mesék vannak ebben a könyvben, de az eddig megszokottaktól eléggé elüt a stílusuk. Tudom, hogy ezek csak átdolgozások, Ámi Lajos történetei LázárErvinesítve, de így valahogy pont azt a sajátos hangulatukat veszítették el, amit tőle idáig megszoktam.
Ha az írótól elvonatkoztatva olvastam volna, akkor kifejezetten tetszettek volna, így egy kicsit csalódtam.
Amit még egyébként furcsáltam, az a helyenként nagyon hosszú címek, de a legérdekesebb tapasztalat számomra az volt, hogy ezeknek a mesebeli királyoknak milyen fejlett telefonhálózatuk, és fémiparuk van. Hol egy vasgyár, hol egy acélgyár… Az alapvetően népies hangvételű mesékben ezeken kicsit megütköztem.

jevus>!
Lázár Ervin: Az aranyifjítószóló madár

A 9 mesében a szokásos népmesei elem mellett (pl. gonosz boszorkány, legkisebb fiú) a modern világ eszközei is megtalálhatók: vasgyárban készülő fegyver, telefon, újság, világháború, párttitkár. A hősök sem tökéletesek, nem mindig hallgatnak azokra, akik segíteni akarnak, az utasításokat csak részben követik. Ezért keverednek újabb- és újabb kalandba. Amikor már lezártnak érezzük a történetet, akkor még történik valami.
A királyt valami nagy veszedelemtől megmentő szegény legény nem veszi el a királykisasszonyt, mert az csúf. A mesékben bizony ilyen furcsaságok is megtörténnek.
Nem rossz olvasmány, de ne várjuk a „lázárervines” mesevilágot (különösen, mivel Ámi Lajos összegyűjtött meséi ezek)!

WolfEinstein>!
Lázár Ervin: Az aranyifjítószóló madár

Nem tipikus Lázár Ervin, inkább majdnem tipikus tündérmesék gyűjteménye, kissé sajátos interpretációban. A tündérmesék minden eleme fellelhető bennük, de rendszerint összetettebbek, mint a hagyományos magyar népmesék, több csavar van a történetben. Azonban a „modern” technika vívmányai is belekerültek. Például furcsa volt azt olvasni, hogy a király odatelefonált az aranybányába… Egyes szófordulatok újra és újra visszatérnek több mesében is, ami erősíti az összetartozásukat (hiszen valamennyi Ámi Lajostól származik).


Népszerű idézetek

Aurore>!

Volt egy fiatalember, Mészáros Sándornak hívták. Dolgozni nem nagyon szeretett, de szívesen lett volna király.

14. oldal - Egy országban hét esztendeig ásnak egy kutat, és nem tudnak vizet venni (Osiris, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: Mészáros Sándor
13 hozzászólás
Izolda P>!

A kígyó kibocsátotta a háromméteres fullánkját, a kastély lánggal ömlött tele. De bizony Bedebunk nem volt hamvába hótt ember! Megkapta a fullánk végét, rányomott három csókot. A kígyóbőrből kibújt egy vad bika, olyan, hogy amikor elbődült, a király házáról csak úgy repült lefele az eternittető. Mert azzal volt befedve a király lakása, eternittel.

128. oldal

3 hozzászólás
Aurore>!

A király nem tétovázott, kapta a telefont, kiadta a parancsot.

8. oldal - Bunkó Bence meg a százembererejű bajnok (Osiris, 2001)

jevus>!

Mikor elérte a világ végét, ahol a fecske térden állva issza a vizet a fekete gyopáron, mert nem tud hova felegyenesedni, talált ott egy kis öreg házat.

40. oldal - Király Kis Miklós nem lel az országban olyan szép nőt, akit elvegyen. Az újságból olvasta, hogy Tündér Tercia világszépasszonya is létezik a földön (Osiris, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: fecske
lenne P>!

Az egyik megvette a két búzakenyeret, debreceni fajta nagy kenyerek voltak, a másik meg megvett egy tízkilós darab szalonnát.

34. oldal, Az aranyifjítószóló madár

Kapcsolódó szócikkek: kenyér · szalonna
WolfEinstein>!

Tündér Tercia világszépasszonya éppen moziba készült a tizenkét udvarhölgyével.

43. oldal, Király Kis Miklós nem lel az országban olyan szép nőt, akit elvegyen. Az újságból olvasta, hogy Tündér Tercia világszépasszonya is létezik a földön (Osiris, 2001)

Aurore>!

– Hadd nézzek a szemed közé. hisz nekem még nincs szeretőm, ha megszeretlek, feleségül veszlek, hadd legyen egy pár a világ legerősebb embere és a világ legtudományosabb nője!

115. oldal - Az átkozott király, aki senkinek se hitt (Osiris, 2001)

Aurore>!

Egy nagy királyi erdőben élt egy szegény favágó. De annyira szegény volt, hogy a világon semmije se volt. Megnősült, született egy kislányuk. […] Egy rissz-rossz, csepegő házban laktak, nagy ínségben. A tüzelőjüket erdőről, mezőről szedegették, egy kis bogáncskórót, egy kis fagallyat, ami éppen akadt.

85. oldal - Az aranygerlice (Osiris, 2001)

lenne P>!

Nem volt mit tenni, mert szégyellte a király, hogy még egyik lánya sem ment férjhez, pedig már a legfiatalabbik is huszonnyolc éves, megüttette hét ország dobját, gyülekezzenek össze, s ötforintos napszámért csináljanak neki egy olyan kápolnát, hogy az egyik vége legyen az egyik világszélen, a másik vége a másik világszélen.

20. oldal Az aranyifjítószóló madár

Aurore>!

Ment az üveghegy alá. Az üveghegy alatt térdig érő vízben nyakig érő sás zöldellt. Nem tudott tovább menni, elállta az utat az üveghegy. Azt mondja neki a szamara:
– Kedves gazdám! Mondok neked egyet. Pihend ki magad! A sás tetejét törd vissza a vízre! Feküdj le rá, ne félj, nem leszel vizes – azt mondja –, majd jön erre egy öreg bácsi, aki ellát téged kenyérrel.

26. oldal - Az aranyifjítószóló madár (Osiris, 2001)


Hasonló könyvek címkék alapján

Lakatos Menyhért: Az öreg fazék titka
Lakatos Menyhért: Hosszú éjszakák meséi
Lakatos Menyhért: A hét szakállas farkas
Lakatos Menyhért: Angárka és Busladarfi
Lakatos Menyhért: A titok
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé
Csukás István: Sün Balázs
József Attila: Altató
Fésűs Éva: Az ezüst hegedű
Csukás István: Pom Pom meséi – Szegény Gombóc Artúr