A ​fehér tigris 139 csillagozás

Lázár Ervin: A fehér tigris Lázár Ervin: A fehér tigris Lázár Ervin: A fehér tigris Lázár Ervin: A fehér tigris Lázár Ervin: A fehér tigris

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Lázár ​Ervin mindmáig egyetlen regénye először 1971-ben látott napvilágot, s keltett igazi feltűnést a magyar irodalom újdonságaira érzékenyen figyelő olvasók táborában. A fehér tigris egy meseszerűen valószínűtlen és csodás elem magától értetődően természetes kezelésével beszél a korabeli (és mindenkori) hétköznapi ember erkölcsi próbatételéről. Vagy ahogyan az irodalomtörténet fogalmaz (mert a regény azóta bevonult az irodalomtörténetbe) „olyan krízis-szituációt hordoz magában, amely alapvetően választásra kényszeríti a főhőst, Makos Gábort. A fiatal mérnökhöz hozzászegődő és csodás tulajdonságokkal rendelkező tigris olyan lehetőségeket teremt, melyekkel valahogyan élni kell. Makos a kihívást elfogadja, ám nagyszerű helyzetével visszaél: nincs ereje a felajánlott jót véghez vinni, helyette erőszakkal kíván győzni.” A csodálatos tulajdonságokkal megáldott tigris a teljes hatalom szimbóluma, amelynek gazdája a jót is, de a rosszat is korlátozás nélkül képes megvalósítani. Az ember… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1971

>!
Osiris, Budapest, 2006
172 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633898951
>!
Osiris, Budapest, 2005
152 oldal · ISBN: 9633894425
>!
Osiris, Budapest, 1998
152 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633793580

2 további kiadás


Kedvencelte 16

Most olvassa 3

Várólistára tette 67

Kívánságlistára tette 40

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Gyula_Böszörményi IP
Lázár Ervin: A fehér tigris

Nehezen birkóztam vele, pedig értem, és jó könyv, szép szöveg, csak… Nem tudom. Olvassátok, szerintem ez a varázslatos, búskomor történet, mely maga a tündérmesébe csomagolt realitás sokaknak bejön. Nekem valami ugyan hiányzott belőle, de fontos mű. Kicsit úgy éreztem, a szerző egy nagyon személyes, csakis számára érthető, átlátható történetet mond el, amibe nekem illetlenség belekukkantanom.

>!
eme P
Lázár Ervin: A fehér tigris

Abban a pillanatban, mikor besurrant a Sárkányba a hófehér szőrű tigris, tudtam, hogy én ezt a könyvet szeretni fogom. És tényleg: nem bírtam letenni, olvastam a Városról, a Főnökről, Makos Gáborról, Erzsébetről, Adrienről, és persze a Tigrisről, mint kisgyerek a királyfiról, királykisasszonyról és a hétfejű sárkányról. Pár szereplő, a tér és idő pár halványan körülhatárolt darabkája, világos és gördülékeny cselekményvezetés – és kész is a kerek egésszé varázsolt világ. Nem mesevilág Tündérországa, hanem egy szürke, hétköznapi, megszokott univerzum, amelybe az elbeszélő belebűvöli azt, ami ritkán, de talán létezik, még akkor is, ha a szemnek láthatatlan: a sérthetetlen, kortalan, hatalmas erejű, hófehér tisztaságú tigrist. A tigrist, akitől mindenki fél, aki néha teher, néha létszükséglet annak, akihez hozzászegődik, a tigrist, akiben végtelen lehetőségek bújnak meg, ha fel tudjuk ismerni őket. Makos Gábor mintha mindvégig érthetetlenül állna tigrise mellet, mintha nem tudná, nem értené, mit vár az el tőle, miért jelent meg mellette, mihez kellene kezdenie vele. Körbe-körbe jár, ösvényt taposva háza körül, kiúttalan, meddő, lázas keresésében. Majd mikor végre otthagyja az ösvényt, és elszánja magát a lépésre, rossz útra tér. A tigris pedig egyre gyengébb, betegebb, szürkébb, míg végül… vége.
Kérdezhetnénk: nem lehetett volna másfelé lépni, más utasítást adni a tigrisnek, megőrizni fehérségét? Miért kellett Makosnak ezt az utat választania? De láttatok ti már fehér tigrist? Olyant, amelyik végül nem szürkül el? Ritka, mint a fehér holló…

2 hozzászólás
>!
ppeva P
Lázár Ervin: A fehér tigris

Sokat töprengtem ezen a fehér tigrises történeten.
Mintha valakit, egy találomra kiválasztott embert egy tündér váratlanul megajándékozna valamilyen földön túli képességgel, valami csodával, mi pedig azt figyelnénk, mire használja, mit tud kezdeni vele, hogy él vele, és hogy él vele vissza.
Először azt se tudja, mi történt vele. Aztán kétségbe esik, mert elveszíti a korábbi unalmas, egyszerű, de jól belakott életét. Később kezdi felismerni, hogy tehetne is valamit, majd mivel igazi álma, igazi terve és tartása nincs, a többiek félelmét, meghunyászkodását, a hatalmat kezdi élvezni. Egészen addig, amíg szép lassan elsorvad a csoda, és már sem a régi élete, sem az új nem élhető tovább.
Azért lehet, hogy ha nem Lázár Ervin írta volna, az én mesém is tovább tartott volna a csillagaim száma valamivel alacsonyabb lett volna…

>!
deardurr
Lázár Ervin: A fehér tigris

A velünk lévő tiszta lények; az állatok és a gyermekek olyanokká válnak, mint mi. Ezért kell a jóra nevelni magunkat és nem azért, hogy mi jobbak legyünk. Mi már nem leszünk azok, de a világ mindig kap új esélyt, hátha velük sikerül fehérebb lenni.
Szégyelltem magam, miközben olvastam. Örülök, hogy elkezdtem, de örülök, hogy vége.

>!
hencsa06
Lázár Ervin: A fehér tigris

Zseniális könyv. Jó példa arra, hogy mivé/milyenné tud válni az ember , ha hatalom kerül a kezébe megfűszerezve egy kis történelemmel és politikával…
Szegény tigrist sajnálom, hogy rossz gazdához szegődött.
A makulátlan tiszta állat , nagyon megszenvedte a rossz döntéseket , mintha ő bűnhődött volna … Gábor lelke= tigris
ismét csak azt tudom, mondani remekmű. Legszívesebben azt írnám, hogy a legjobb könyve amit eddig olvastam , de gyerekkönyvet és felnőtt könyvet nem fair egy kalap alá vonni.

>!
HA86
Lázár Ervin: A fehér tigris

Mese felnőtteknek Makos Gáborról; a nyomába szegődő, fenséges külsejű tigrisről, ami teljesíti új gazdája minden óhaját; és egy vérfagyasztó szörnyetegről, az emberi természetről.
Az egyszerű nyelvezet, Lázár Ervin mesélőkedve és egyenes történetvezetése ne tévesszen meg senkit: ez a mese nagyon is összetett, és a kérdések, amelyek a cselekmény előrehaladása során óhatatlanul is felmerülnek az olvasóban, nem válaszolhatók meg tőmondatokban… Nem, mert Lázár Ervin gondolkodásra és önvizsgálatra késztet.
Persze, a könyv végére érve nyilván mindannyian azt mondjuk: 'Én jobb ember vagyok Makos Gábornál. Én másképp cselekedtem volna."
De vajon néztek-e már ránk félelemmel teljes borzongással az emberek; közösítettek-e már ki és akartak-e az életünkre törni úgy, hogy mi semmit sem ártottunk nekik; és vajon volt-e már korlátlan hatalom a kezünkben?
Amíg a válasz mindegyik kérdésre „nem”, addig lehet, hogy mi is Makos Gáborok vagyunk. Csak nem tudunk róla…

>!
Zálog
Lázár Ervin: A fehér tigris

Szép ívű, tiszta próza, felesleges sallang nélkül. Lineáris, klasszikus forma, nincsenek álomszerű szójátékok, sem idő- és nézőpontváltások, mégis, elejétől a végéig lekötött, éreztem benne a feszültséget, ami, mint a tigris, bármikor lecsaphat. Meg is tette.
Nagyon tetszik a tigris szimbolikája: többféle szemszögből értelmezhető, mégis egyértelmű mire utal. Jó, hogy Lázár Ervin volt, hogy írt. Én pedig eredetiben, az anyanyelvemen olvashatom.

>!
ÁrnyékVirág
Lázár Ervin: A fehér tigris

Mihez is tudnám hasonlítani ezt az olvasásélményt? Talán olyan, mint amikor egy kocsmai asztalnál nyugodtan beszélgetnek, aztán egyre érzékenyebb húrokat penget a beszélgetés, egyre hevesebb indulatok törnek elő, végül pedig irtózatos nagy pofonok csattannak el. Mert az utolsó tíz oldal tömény lelki pofozás volt, lélegzetvisszafojtva olvastam.
Azóta meg azon gondolkozom, hogy vajon az én fehér cicám (tigrisem szerencsére nincs) fehér-e még.

2 hozzászólás
>!
Habók P
Lázár Ervin: A fehér tigris

Ezt a könyvet minden húszévesnek el kellene olvasni. Hogy milyen ne legyen, ha rátalálna egy fehér tigris. Sajnos ezt igazából csak többször húszévesen értené meg.


Népszerű idézetek

>!
Goofry P

(…) a leglehetetlenebb dolgoknak is neki kell vágni néha, mert ezekből származnak az ember legcsodálatosabb élményei.

21. oldal

12 hozzászólás
>!
Uzsonna

Ha valaki megtanulta ismerni a csendet, soha nem marad egyedül.

82. oldal

>!
ÁrnyékVirág

Makos Gábor elmosolyodott, arcát a rácshoz szorította.
– Most nagyon magamhoz ölelném – mondta lágy hangon.
Adrien nem válaszolt, lehajtotta a fejét.
– Haragszik? – kérdezte Makos Gábor.
Adrien intett, hogy nem.
– Csak elszomorodtam – mondta –, akit én is szeretnék visszaölelni, az mindig valahogyan egy tigrissel van összezárva.

>!
karaj

Csodálatos út volt, Makos Gábor akkor tanulta meg, hogy a leglehetetlenebb dolgoknak is neki kell vágni néha, mert ezekből származnak az ember legcsodálatosabb élményei.

21. oldal

>!
dontpanic P

Az Attila utcát kacskaringós mellékutcákon közelítette meg, kerülte a forgalmasabb helyeket. A tigris élénkebb lett, néha előreloholt, máskor elmaradt tőle. Ez a távolság azonban sohasem volt nyolc-tíz méternél több, Makos Gábor mégis úgy érezte, a tigris megunta őt, s eltűnik valamerre. Ebben, ha a tigris közvetlen közel jött hozzá, reménykedett is, de mikor eltávolodott, összeszorult a szíve, és alig várta, hogy újra visszaforduljon.

2. fejezet

1 hozzászólás
>!
dontpanic P

– Aki világosan látja a helyzetét, az mindenen átverekszi magát – mondta Makos Gábor.
– Én azt hiszem, éppen ellenkezőleg. Szeretnék sokkal ösztönösebb lenni – válaszolta Adrien, s a rácshoz lépett, megsimogatta Makos Gábor ujjait. A tigris felmordult.

4 hozzászólás
>!
eme P

senki sem hitt igazán a tigrisben, mégis mindenki látni akarta.

6. oldal

>!
Gedi P

A tér tele volt emberekkel, a fehér tigrist mégsem látta senki.

(első mondat)

>!
dontpanic P

Puhán, egybemosódva teltek a napok, Makos Gábornak úgy tűnt, mindig vasárnap van.

8. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő
Vámos Miklós: Apák könyve
Bodor Ádám: Sinistra körzet
Krasznahorkai László: Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Dragomán György: A fehér király
Rejtő Jenő (P. Howard): Csontbrigád
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Závada Pál: Jadviga párnája
Tamási Áron: Ábel