A ​Star Trek fizikája 24 csillagozás

Lawrence M. Krauss: A Star Trek fizikája

…bejött hozzánk a Star Trek, és kiderült, hogy nem első sorban, vagy inkább nem kizárólag kalandfilm-sorozatként, hanem természettudományos problémákat komolyan felvető sci-fi-ként is népszerű. A magyar interneten e tárgyban megjelenő posztok és viták arra vallanak, hogy mindaz, ami ebben az űrodüsszeiában a tudománnyal és a technikával kapcsolatos, sok jól, sőt magasan képzett embert foglalkoztat.

Eredeti cím: The physics of Star Trek

>!
Cartaphilus, Budapest, 2008
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632660554 · Fordította: Hetthéssy Judit Réka

Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 4

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

Gavallér_Márk>!
Lawrence M. Krauss: A Star Trek fizikája

Nagyon jó! Terekiknek kötelező! Közérthetően magyarázza el hogyan működne, illetve nem működnének a Star Trek-ben megismert technikák a mi világunkban! Engem nagyon elbűvölt, és reménnyel tölt el hogy egyszer, talán, utazhatunk a csillagok között. Mire mi eljutunk oda ahol a Star Trek tart, nekünk sokkal izgalmasabb és érdekesebb dolgok lesznek, mint nekik.

m6tika>!
Lawrence M. Krauss: A Star Trek fizikája

Bár én nem vagyok nagy trekker, ez nem jelentett problémát. A szerző ugyan sok helyen említ konkrét epizódokat, nem szükséges mindet alaposan ismerni ahhoz, hogy értsük a könyvet, a releváns részleteket mindig leírja.
Alapvetően érdekes olvasmány, de örülök, hogy a tárgyalt témák legtöbbjéről már olvastam máshol, mert ha nem így lett volna, akkor ebből a könyvből biztosan nem értettem volna meg őket olyan jól. Leginkább Stephen Hawking: Az idő rövid története az a könyv, mellyel témáiban a legtöbb átfedést tartalmazza. Ha tehát azt már olvasta az ember, akkor utána ez itt amolyan szórakoztató átismétlés. Annak viszont tényleg jó.

Rocketdog>!
Lawrence M. Krauss: A Star Trek fizikája

Kicsit több Star Trek-es kritikára számítottam. Az utolsó fejezet pontosan úgy nézett ki, ahogyan elképzeltem az egész könyvet; az író felvázolt röviden egy adott jelenetet a sorozatból, majd cáfolta azt röviden és érthetően. Szuper! Imádtam ezt a részt.
A könyv többi (kb. 95%) része egy kalandozás volt az elméleti fizika korábbi és jelen állásain keresztül egészen a jövő dilemmáihoz. Ehhez viszont nem kell beemelni a Star Trek világát, cserébe jóval több fizika ismeretre van szükség a megértéshez. Ezen a vonalon is lehet maradni és nagyon jó könyvet írni, de akkor más címmel, más borítóval jelentessék meg, mert ez így félrevezető.

Drianne>!
Lawrence M. Krauss: A Star Trek fizikája

Ha ilyen óráim lettek volna fizikából az iskolában, talán máshogy álltam volna hozzá.
Érthető példákkal magyarázza el az író a fizikai alapvető törvényeit és von kapcsolatot a Star Trek között. Nagyon érdekes volt, nekem tetszett. Sajnálom, hogy nincs frissebb kiadása, mivel a könyv írása óta már kicsit előrébb járunk a fizikában is, és a Star Trekben is.

johnjsherwood I>!
Lawrence M. Krauss: A Star Trek fizikája

Megtévesztő a cím, ugyanis ez inkább egy ismeretterjesztő mű a Star Trek alapján, mintsem egy gondolatkísérlet a Star Trek fizikájának leírására. Ezért a négy csillag. Egyébként viszont jó szórakozás.

BaGe>!
Lawrence M. Krauss: A Star Trek fizikája

Bevallom, kicsit tartalmasabb írásra számítottam.
A StarTrek utalások túlságosan felszínesek voltak, lényegében megmaradtak annyiban, hogy egy-egy téma esetében utaltak a rész címére, ahol „hasonló dolgok történtek”, illetve a bakiparádénál szőrmentén érintettük, hogy mi miért szerepel jól, vagy rosszul a sorozatban. Ettől én nem jöttem StarTrek hangulatba, pedig amúgy eléggé el tudok varázsolódni a föderációs űrben.
Másrészről pedig sekélyesnek éreztem a fizikamagyarázós részeket is. Nyilván nem akart a szerző elmélyülni a modern fizikában, azonban így elég semmitmondóak lettek az összegzések. Nem vált világossá számomra, hogy a könyv fizika popularizációjának a Hawkingos (tartalmas és magával ragadó, egyúttal elmélyült), vagy a Morgan Freemanes (szórakoztató, de szenzációközpontú, hatásvadász és tudományosan semmitmondó) útját szerette volna választani.
Egynek jó volt, ilyet is kell olvasni, de nem szögezett a fotelba.

akire P>!
Lawrence M. Krauss: A Star Trek fizikája

Ez a könyv nemcsak azoknak készült, akik képesek nevetés nélkül megállni az olyan kacifántos kifejezések használatát, mint a vonósugár, disztruptor, trikorder, sőt még előszeretettel használják is a mindennapi életben – azaz az igazi trekkereknek. Nyugodtan kezdje el olvasni az is, aki az amúgy elképzelhetetlen 4 dimenziót egy egyszerű gumilap segítségével szeretné megérteni.

Lawrence M. Krauss fizikus elsőként, és valószínűleg a legtehetségesebbként nyúlt egy sci-fi témájú alkotás fizikai vetületének megmagyarázásához (szerinte azóta már a karácsonyt is kivesézték ilyen szempontból). A miszikumot reális közegben vizsgálva kideríti például, hogy a vonósugár leginkább az űrhajókat húzta volna a vontatandó tárgyakhoz. A féreglyukak magyarázata, amely az időutazáshoz használatos, pedig azért figyelemreméltó, mert a könyv első kiadása több mint tíz évvel ezelőtt jelent meg, igaz, a magyar fordításra 2OO8-ig kellett várnunk.

…és hogyan keveredett az Enterprise űrhajóra Hawking, Newton és Einstein? A Star Trek egyik részében feltűnik az önmagát alakító Hawking, aki a Data által létrehozott tudódokkal kártyázik a holofedélzeten, és vált eszmecserét arról, hogy vajon Isten kockázik-e. A könyv előszavát is ő írta, ha már így belekeveredett: „A tudomány és a tudományos fantasztikum közötti kapcsolat kétirányú. A tudományos fantasztikum olyan ötleteket vet fel, amelyeket a tudósok belefoglalhatnak elméleteikbe, olykor azonban a tudomány terén bukkan fel egy-egy olyan ötlet, amely különösebb minden tudományos fantasztikumnál.".

gyuszi64 >!
Lawrence M. Krauss: A Star Trek fizikája

Nagyon tetszett, szép összeszedett és igazán tartalmas volt, ezt vártam. Jól ír a szerző, nagyszerű a fordítás.
Elképzelni sem tudom, mekkora munkát végezhetett a fordító…


Népszerű idézetek

>!

Ha az Enterprise csupán a fénysebességnél valamennyivel lassabban közlekedhetne, a legénység számára úgy tűnne, hogy a galaxis közepét érintő körutazás csupán néhány évbe telt, a Földön azonban az űrhajó visszatéréséig 80 000 év telnék el. A „család”-, illetve „hazalátogatás” fogalma ilyenformán gyorsan kiüresednék.

ELŐSZÓ

Kapcsolódó szócikkek: Enterprise
>!

A gyors csillagközi utazás egyik következménye az lenne, hogy visszafelé utazhatnánk az időben.

ELŐSZÓ

>!

Tegyük fel például, hogy egy űrhajóst megbíznak azzal, hogy a Hubble űrteleszkópon meghúzzon egy csavart. Amennyiben elektromos csavarhúzót visz magával a feladat megoldására, hamarosan durva meglepetésben lesz része, miután odalebeg a meglazult csavarhoz. Amikor bekapcsolja a csavarhúzót, és a csavar fejéhez nyomja, ugyanakkora esély van arra, hogy az űrhajós kezd el forogni, mint arra, hogy a csavar. Ez azért van, mert a Hubble űrteleszkóp sokkal nehezebb, mint az űrhajós.

ELSŐ RÉSZ   KOZMIKUS PÓKERJÁTSZMA

>!

Bár mindannyian időutazók vagyunk, az emberi történelem tragikuma abból a tényből nyeri kozmikus pátoszát, hogy – óh kárhozat! – csupán egy irányba tudjunk utazni: a jövőbe.

2 Einstein emeli a tétet

tothmozerszilvia I>!

Amennyiben 50 kilogramm (egy vékony felnőttnyi) anyagot hirtelen energiává alakítanánk, körülbelül ezer darab 1 megatonnás hidrogénbombának megfelelő energiát szabadítanánk föl. Nehéz elképzelni, hogy környezetbarát módon megoldhatnánk.

Atomok vagy bitek

tothmozerszilvia I>!

Ne feledjük, ahhoz, hogy egy rakétát anyag-antianyag hajtóművel a fény sebességének 3/4-ével tíz év alatt eljuttassunk a legközelebbi csillagig, annyi energia felhasználására lenne szükségünk, amennyi az Egyesült Államok teljes jelenlegi energiaszükségletét 100 000 évig kielégítené!

Spock nyomában

tothmozerszilvia I>!

A fizikusok azonban többnyire a fizikával kapcsolatos hibákra csapnak le. Úgy gondolom, ez azért van, mert e hibák számos fizikus ama felfogását támasztják alá, hogy a fizika távol áll a populáris kultúrától – nem is beszélve arról, hogy fölényesen viccelődhetünk a sorozatot író bölcsészeken. Elképzelhetetlen, hogy egy jelentősebb játékfilmben Napóleon ne franciául, hanem németül beszéljen, vagy a Függetlenségi Nyilatkozatot a tizenkilencedik században írják alá. Így aztán ha egy alapjában véve természettudományos irányultságú sorozatba egy, a fentiekhez hasonló nagyságrendű fizikai tévedés kerül, a fizikusok szívesen lecsapnak rá.

Képtelenségek

tothmozerszilvia I>!

Az élet utánozza a művészetet. Mostanában mindig ugyanazt a kérdést hallom: „Atomok vagy bitek – melyikben rejlik a jövő?” Harminc évvel ezelőtt Gene Roddenberry teljesen más motivációtól hajtva ugyanezzel a spekulációval nézett szembe. Elképzelt egy űrhajót, azonban akadt egy problémája: az Enterprise, akár egy pingvin a vízen, simán tudott siklani az űr mélységeiben, azonban ha valaha is megpróbált volna leszállni, nehézségei támadtak volna, ugyanúgy, ahogy a pingvinnek a szárazföldön. Ennél is fontosabb talán, hogy a hetente adásba kerülő műsor szűk anyagi kereteibe nem fért bele, hogy a hatalmas űrhajó minden héten valóban leszálljon. Mi ennek a problémának a megoldása? Egyszerű: tegyünk róla, hogy sose kelljen leszállnia. Találni kell valami más módot arra, hogy a legénység tagjai az űrhajóról a bolygó felszínére jussanak. A transzporter ötlete gyorsabban született meg, mint ahogy ki tudjuk ejteni a szánkon a „sugározz fel!” mondatot.

Atomok vagy bitek


Hasonló könyvek címkék alapján

Erich Übelacker: Az idő
Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány
Jeges Károly: Utazás az atomok birodalmában
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 1.
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 1.
Nick Bostrom: Szuperintelligencia
HiperGalaktika 03
Burger István (szerk.): Galaktika 293 XL
Paládi Zsolt: A sötét oldal
Stanisław Lem: Szempillantás