Szabad ​kultúra 13 csillagozás

A kreativitás természete és jövője
Lawrence Lessig: Szabad kultúra

Minden ​alkotás egyfajta tulajdon. Szellemi tulajdon. Ami tulajdon, annak pénzben kifejezhető értéke is van, ami pedig értékes, azt védi a jog. És ezzel Micimackó, aki a fenti eszmefuttatás értelmében maga is áru, egyszerű de célszerű logikáját követve el is juthatunk a szerzői joggal kapcsolatos problémákhoz.

Lessig alaposan körüljárja a szellemi tulajdon, a szerzői jog kialakulását és szerepét, a jelenlegi rendszer visszáságait és azokat a problémákat, amiket az internet idézett elő ezen a területen. A világháló nagyszerű új lehetőségeket teremtett: a kultúra terjedését, az alkotások megosztásának és felhasználásának olyan formájához kínál eszközt, ami előtte szinte elképzelhetetlen volt. Ám egyúttal kihívások elé állította a kiadói iparágat és annak minden gazdasági szereplőjét, akik anyagi érdekeiket féltve kétségbeesetten küzdenek a folyamat ellen.

Hogyan alakul a kultúra jövője, egy világban, ahol a fő cél a szellemi alkotások minél erősebb védelme és… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Kiskapu, Budapest, 2005
314 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639637009 · Fordította: Antal Ferenc

Kedvencelte 3

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Bence P>!
Lawrence Lessig: Szabad kultúra

Lawrence Lessig: Szabad kultúra A kreativitás természete és jövője

Ha nyitott szemmel jársz a világban, akkor nem lesznek ismeretlenek előtted a könyvben tárgyalt témák, mégis igen hasznos, ugyanis sok dologra rávilágít azzal kapcsolatban, hogy a kultúránk állása miért is olyan, amilyen.

Izolda P>!
Lawrence Lessig: Szabad kultúra

Lawrence Lessig: Szabad kultúra A kreativitás természete és jövője

Nagyon érdekesen és olvasmányosan magyarázza el a copyright jelenlegi törvényeit és ad is rá alternatívát.

danka>!
Lawrence Lessig: Szabad kultúra

Lawrence Lessig: Szabad kultúra A kreativitás természete és jövője

hát sok türelem kellett hozzá. egyértelműen alapmű.
azoknak is el kellene olvasni, akik úgy érzik, nem termelnek szellemi javakat.

Péter_Szombati>!
Lawrence Lessig: Szabad kultúra

Lawrence Lessig: Szabad kultúra A kreativitás természete és jövője

A szakdolgozatom egyik meghatározó darabja volt :-)

Szinte minden érv benne van, amivel a kalózkodást, az információ szabadságának reális helyzetét ismertetni lehet olyanokkal, akik nem ismerik. Merthogy sokan vannak. Rendszeresen szoktam internetes vitákban ajánlani :-)


Népszerű idézetek

Kasztór_Polüdeukész >!

az Egyesült Államok törvényei szerint a tulajdonosnak vélelmezett tulajdona volt nemcsak a földfelszín, hanem az alatta lévő földterület is, egészen a Föld
középpontjáig, és a fölötte lévő légtér is, „föl egész a végtelenségig”.[1] A szakemberek éveken át töprengtek azon, hogyan lehetne a legjobban értelmezni azt az elképzelést, hogy a föld tulajdonjoga egészen a mennyországig terjed.
Azt jelenti ez, hogy a földbirtokoséi a csillagok is? Meg lehet-e büntetni a vadlibákat birtokháborításért, amikor előre megfontolt szándékkal és rendszeresen átrepülnek a föld fölött?

Aztán jöttek a repülőgépek, és az amerikai jog ezen alapelve – amely mélyen gyökerezik hagyományainkban, és amelyet a múltban a legfontosabb jogászelmék is elismertek – első ízben megkérdőjeleződött. Ha a földem felnyúlik a
mennyekig, mi történik, ha átrepül fölötte a United Airlines gépe? Jogom van száműzni a tulajdonomról? Köthetek kizárólagos használati szerződést a Delta Airlinesszal? Rendezhetünk-e árverést, hogy megtudjuk, mennyit is érnek
ezek a jogok?

Bevezetés

Lawrence Lessig: Szabad kultúra A kreativitás természete és jövője

Kasztór_Polüdeukész >!

a jog
alkalmazkodik az idők során a változó technikához – és ahogy alkalmazkodik, változik is. Azok az elvek, amelyek az egyik korban sziklaszilárdak voltak, a másikban porrá mállhatnak.

Legalábbis ez szokott történni, amikor nincs senki kezében megfelelő hatalom, hogy megakadályozza ezt a változást.

Bevezetés

Lawrence Lessig: Szabad kultúra A kreativitás természete és jövője

Kasztór_Polüdeukész >!

A szabad kultúra, amelynek a védelmét tűztem ki célul, az anarchia és a túlzott szabályozás közti egyensúlyt teremti meg. A szabad kultúra, akárcsak a szabadpiac, tulajdonnal van teli, a tulajdont szabályozó törvényekkel és olyan
szerződésekkel, amelyek végrehajtását az állam szavatolja. De ahogy a szabadpiac is felborul, ha a tulajdon feudálissá válik, úgy a szabad kultúrát is tönkreteheti a kultúrát meghatározó tulajdonjogokkal kapcsolatos szélsőséges
hozzáállás.

Előszó

Lawrence Lessig: Szabad kultúra A kreativitás természete és jövője

Kasztór_Polüdeukész >!

A hatalom egy kézbe kerülése – legyen az politikai, vállalati, sajtó- vagy kulturális hatalom – a konzervatívokból is ellenérzést kellene kiváltson. A
hatalomnak a helyi felügyelet útján történő megosztása, és ezáltal az egyének részvételének biztosítása a szövetségi rendszer működésének egyik alapja, és a demokrácia legnagyszerűbb megnyilvánulási formája

Előszó

Lawrence Lessig: Szabad kultúra A kreativitás természete és jövője

Kasztór_Polüdeukész >!

Ha megértenénk ezt a változást, azt hiszem, megpróbálnánk ellenállni neki. Nem „mi” a baloldalon vagy „ti” a jobbon, hanem mi mindazok, akik anyagilag nem vagyunk érdekeltek egyik, a XX. századot meghatározó kulturális
iparágban sem. Akár a jobb-, akár a baloldalon állunk, ha ebben az értelemben közönyösek vagyunk, akkor az itt elmondott történet zavarni fog bennünket.

Előszó

Lawrence Lessig: Szabad kultúra A kreativitás természete és jövője

Kasztór_Polüdeukész >!

A valódi törvényekkel ellentétben az Internet nem hordozza magában a büntetés lehetőségét. Azokat egyáltalán nem is érinti, akiknek nincs internetkapcsolatuk (és a világ népességének csak igen csekély hányada éri el a
Világhálót). Ha nem tetszik az Internet rendszere, bármikor ki lehet kapcsolni a modemet.

Előszó

Lawrence Lessig: Szabad kultúra A kreativitás természete és jövője


Hasonló könyvek címkék alapján

Damage: Damage Report
Glenn Greenwald: A Snowden-ügy
Fábián Péter – Kozmajer Viktor – Harsányi Tamás: Bloodlust 2. – Temetetlen múlt
Mark Cheverton: Szörnyek inváziója
William Gibson: Virtuálfény
Olivier Hance: Üzlet és jog az Interneten
Szász Anna: Kis-czell
Shona Innes: Az internet olyan, mint a pocsolya
Matt Beaumont: e-sztori
Eric Schmidt – Jonathan Rosenberg – Alan Eagle: Google – Így vezetünk mi