Bérgyilkos (Bérgyilkos 1.) 105 csillagozás

Lawrence Block: Bérgyilkos

J. P. Keller az átlagos nagyvárosi magányos fickó. Nem él rosszul, szép lakása van. Keresztrejtvényt fejt. Tévét néz. Nagyokat sétál a kutyájával a parkban. Egészen addig, amíg meg nem szólal a telefon. Keller ekkor összepakol, repülőre száll, elutazik Amerika másik felébe, és megöl valakit.

Végül is, ez is csak egy munka. Mindenki jó valamiben. Keller például abban, hogy golyót repítsen mások fejébe. Vagy csontozókéssel szúrjon le valakit. Vagy dróttal öljön. Vagy ciánnal. Pénzért. Mert ez a munkája.

De vajon ez az élete is? Erre a kérdésre ő is nagyon szeretné tudni a választ.

Eredeti mű: Lawrence Block: Hit Man

Eredeti megjelenés éve: 1998

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2003
242 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638636140 · Fordította: Varga Bálint

Enciklopédia 2


Kedvencelte 10

Most olvassa 3

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 29

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
ponty 
Lawrence Block: Bérgyilkos

A harmadik rész felől jövök, akkor még nem voltam elájulva, csak eléggé tetszett. Most viszont le vagyok nyűgözve.
Amerika, te csodálatos! Ó, a land of the free fegyverviselés, ahol bárki vásárolhat stukkert, mert az eladó jó emberismerő, és tudja nem lehet baj. Ahol a bérgyilkolás elfogadott szakma, ha valaki kiszúr egy jóravaló mesterembert, rögtön árajánlatot kér a férjére vagy feleségére, kollégájára, szomszédjára, sógorára, apósára, autószerelőjére, esetleg ezekre mind, csak különböző sorrendben. Egy átlagos munka, amibe néha apró, jelentéktelen hiba csúszhat. Olyasmi, ahogy a postás – a többi levéllel együtt – két ajtóval előbb kézbesít egy küldeményt, a pincér a terasz kettőre viszi ki a hármas asztalnál rendelt eszpresszót (aztán javítja hibáját), az optikus felcseréli a jobb és bal oldali szemüveglencséket, a bérgyilkos… a Bérgyilkos egy remek könyv, és én teljesen természetesnek vettem, hogy pokolian jól szórakoztam Keller mindennapjain.
Csodás fekete humor, lendületes stílus, abszolút kedvenc. Ha lesz majd belőle saját példányom, lassabban újraolvasom, és lehet, hogy nem csak egyszer.

8 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P
Lawrence Block: Bérgyilkos

Hú, de jó volt. Majdnem átálltam. :)
Az egy dolog, hogy baromi jól van megírva, vagyis hát nekem nagyon fekszik ez a stílus, a humora, az elhallgatásai, a kitérői, a mellébeszélései, ahogy a lényegtelen dolgok részletezésével becsalogat az erdőbe, azaz a bérgyilkos agyába-lelkivilágába…
Az még jobban tetszett, hogy teljesen meggyőzően mutatta, hogy ez a világ normálisnak hiszi magát. A bérgyilkossal, a megbízóival és az olvasójával (velem) együtt. Hát nem.
Beteg világ, de nagyon szórakoztató.

Újraolvasást követően kiegészítettem az értékelésemet egy karccal: http://moly.hu/karcok/718399

>!
csauperjel
Lawrence Block: Bérgyilkos

Nem vagyok kompetens a zsánerben, de ezt nagyon élveztem. Dotot szinte a legelejétől Molnár Zsuzsa hangján hallom a fejemben. :-) Valószínűleg azért, mert van némi hasonlóság közte és C. J. Cregg karaktere között (The West Wing), akit a színésznő szinkronizál, én meg többször láttam. Mindkettő céltudatos, jó problémamegoldó alak pici fanyar humorral fűszerezve.
    Érdekes, mennyire lehetséges egy többszörös gyilkost is teljesen hétköznapi emberként ábrázolni, akivel bárki (még én, a keresztény jókislány is) képes azonosulni. Továbbgondolásra szívesen ajánlom @vargarockzsolt karcát, ahonnan kedvet kaptam az olvasásra: https://moly.hu/karcok/718399.

4 hozzászólás
>!
mohapapa I
Lawrence Block: Bérgyilkos

Block valami zseniálisat alkotott Kellerrel! Keller egy teljesen mindennapi figura, se nem rikít, se nem fekete, szép rendesen, beleolvadósan szürke. A külsejéről semmit nem tudunk, az életkorát csak az utolsó fejezet címe („Keller nyugdíjba vonul”) sejtetteti. Keller profi. Kellernek erkölcsei vannak és morális érzéke van. Sőt, etikája is. S ez az etika tesz olyan csavarokat a történetekbe, hogy az ember füle ketté áll. Miközben Keller az marad, ami: bérgyilkos. Üdvözlet Roald Dahl-nak!

Kellerrel nem kell egyetértenünk. Hiszen bérgyilkos, és a bérgyilkolással nem érthetünk egyet, ugye, mert mi böcsületesek és egészséges erkölcsűek vagyunk, abba meg a gyilkolás nem férhet bele. (Bár ki az, akinek még nem jutott eszébe, mintegy szégyenteljesen sunyítva, hogy ha azt a személyt valahogy el lehetne tüntetni, mennyivel könnyebb lehetne az élet? De csitt, erről még önmagunk előtt se…, mert még meghalljuk!) De Keller megoldásaira, ha meg is hökkennünk, bólogatnunk kell. Miközben, juj, mire bólogatunk! De nem úgy bólogatunk, mint Merle hősének, a halálgyár parancsnokának, akinek mestersége a halál, amikor rendre egyre hatékonyabb módszerekkel pusztítja a zsidókat, s csak útközben zizzenünk rá, bakker, hogy mifenének is örülünk…
Szóval Keller megoldásainak örülünk, de nem a munkaköri kötelessége következményeinek, hanem az etika bólint rá, miközben az erkölcs meg sunyin lapít.
Vagy az etika pragmatikusan rááll az erkölcs fejére, kinek-kinek szíve vágya szerint.

De nem filozófia-könyvet olvasunk, nehogy bárki félreértsen: ez egy nagyon szórakoztató szórakoztató olvasmány! :-) Lehet nevetni is, gondolkodni is, agyalgatni is, kicsit izgulni, ha akarunk, szóval lehet szórakozni, mondom. S lehet picit filozófálgatni is, ha nagyon azt akarjuk csinálni.

Szóval Keller jött, gyilkolt és győzött, ide a többi kötetet is (már az e-könyv olvasómon van!)!

>!
Shinzo P
Lawrence Block: Bérgyilkos

Nahát, ez valami elképesztően élvezetes és olvasmányos volt. Nem hittem volna, de nagyon tetszett. És igazi kikapcsolódás volt a rengeteg sci-fi olvasmányaim után (között:). A történet nem túl mozgalmas, lassú tempóban folyik, izgalom se sok van, mégis ahogy Block elénk tárja egy hétköznapi kisember életét és különös, maga választotta foglalkozását, egyszerűen nem lehet csak úgy elmenni mellette. Ha valaki úgy gondolja, hogy valami abberált vérbentocsogós krimit vesz a kezébe, akkor téved. Ennek a sztorinak, és természetesen a főszereplőnek lelke van. Keller ugyan teszi a dolgát, nem érdekli ki az áldozat, ez a munkája, mégsem válik egysíkúvá. Block remekül árnyalja a karaktert, aki nyitott szemmel jár a világban, kíváncsi természetű, szinte minden érdekli. Épp ezért a végén egy élmény volt elmerülni kicsit a bélyeggyűjtés gyönyöreiben. Hah, micsoda egy hobbi, ráadásul egy ilyen, (hogy is szokták mondani?), széplelkű bérgyilkosnak, de végülis, mindenkinek kell valami. És a végszavam… jöhet a következő kötet! De csak mert szeretnék még egy kicsit együttlógni Kellerrel. :)

>!
moszat
Lawrence Block: Bérgyilkos

A filatélia a profiknak való. Noha a legtöbb bélyeggyűjtő szakosodik egy témára, de az amatőrök valójában nem a bélyegeket, hanem a rajtuk lévő dolgokat gyűjtik. Az utolsó tíz évben annyi bélyeget bocsájtottak ki, mint az ezt megelőző időszakban összesen. A komoly gyűjtő az 1840 és 1940 közti időszakból való bélyegeket gyűjti. Esetleg 1952-ig bezárólag még elfogadtató. A rendezési elve nyilván európai ország specifikus. Legalább három szakfolyóiratot járat, hogy a szakma aktualitásaival mindig naprakész ismeretekkel rendelkezzen. Miután a kálium-cianid sejtlégzést bénító, azonnali halált okozó élettani hatásáról és a célpont asztalára helyezett sótartóban való szakmai felhasználásával már tökéletesen tisztában van.
Dot teái mindig üdítően hűsítők a White Plainsi hőségben, amelyek rendszerint nem olcsó tömeggyártott porból készülnek, hanem valódi teából, valódi citromból és cukorból. De az utolérhetetlen zamatát igazából az adja, hogy a teát nem főzi le, hanem hagyja hidegen kiázni. Az ilyen ital elkészítéshez feltétlen szükséges az a jeges nyugalom, ami akkor is elengedhetetlen, amikor meg kell várni, hogy a célszemély ne nézzen folyton a háta mögé, mert egy sajnálatos számcsere következtében két emelettel a szállodai szobája felett egy házasságtörő szerelmi légyott, a rendőrség szerint, féltékenységi leszámolásba torkollott.
Az 1998-ban írt művész krimi furcsa mód a hetvenes, nyolcvanas pulp TV sorozatok hangulatát és kliséit idézi. Erősen epizodikus, szinte egy tematikus novelláskötet. Főhőse egy esendő hétköznapi figura, aki nagyszerű állatbarát, kissé neurotikus és problémái vannak a pszichológusával, noha megfelelő az erkölcse, igazi hazafi. Van egy munkája, amit a képességeinek megfelelően a legjobban szeretne végezni, még akkor is, ha munka közben óhatatlanul kialakulnak barátságok és szerelmek az életében. Átlagos férfi, aki szeretne szeretni, és hogy viszont szeressék.
John Paul Keller bármelyikünk lehetne.

>!
Sceurpien I
Lawrence Block: Bérgyilkos

Messze a legjobb Block. Ha a sorozat többi kötete is van ilyen jó, akkor meg maga a sorozat is messze a legjobb. Sokkal komplexebb minden más művénél. A történet közepesen izgalmas, és tökéletesen fűzi össze abszurd humorral, komolyabb elmélkedéssel, és rengeteg nagyszerű ötlettel.
Amit nagyon élveztem benne, hogy érzékletes. Elhiteti az olvasóval, hogy jó bélyeget gyűjteni, hogy jó bérgyilkosnak lenni, hogy jó kutyát tartani. Érezzük, hogy mi is Keller-ek vagyunk. Nagyszerű.

2 hozzászólás
>!
ervinke73
Lawrence Block: Bérgyilkos

Ismerek egy jó tartást a kedvenc folyómon, egy híd alatt. Vélhetőleg egy bérgyilkos ide dobálja be a fegyvereket és egyéb dolgokat az akciói után; engem nem zavar, míg ekkora márnákat, domolykókat szedek le a tartásról, ami az idők során így kialakult. Remélem, sokáig akad még dolga a környékünkön, nincsenek erkölcsi fenntartásaim, ő is teszi a dolgát, én is, így kerek a világ!

>!
meseanyu MP
Lawrence Block: Bérgyilkos

Végre megint olyasmit olvastam, ami maradéktalanul tetszett, ritka kincs ez manapság a sok félbehagyás közepette. Blockra mindig lehet számítani, úgyhogy fájlalom, hogy már ezzel a sorozattal is végeztem.

>!
voltam
Lawrence Block: Bérgyilkos

Jó volt, de másra számítottam. Kíváncsi vagyok, hogy a következő rész már olyan lesz-e, mint amit várok. Ez a sorozat első kötete, itt ismerhettük meg bérgyilkosunkat, Kellert. A fő vonulatot nézve lehet ezt egy egységes regénynek tekinteni, amiben szépen lassan felépíti, bemutatja a szerző a sorozat főszereplőjét, de tulajdonképpen számtalan kurta történet (novella?) alkotja a művet. Keller látszólag ugyanolyan, mint bármelyikünk. Éli nagyvárosi, többnyire magányos életét, de közben van egy érdekes, furcsa szakmája. Bérgyilkos. Ami meglepő, hogy sikerül őt úgy beállítani, hogy nem viseltetünk különösebb ellenszenvvel iránta. Profi, aki munkáját legjobb tudása és olykor belátása szerint végzi. Gyakran megkísértik az érzelmei, kíváncsi a miértekre. Látszólag ő egy emócionális, moralizáló bérgyilkos, ami az ő szakmájában nem jelent feltétlenül előnyt. Ennek ellenére hiba nélkül, a mindenkori megrendelő igényei szerint dolgozik úgy, hogy közben igyekszik az áldozataival is kíméletes lenni.
Engem kicsit zavartak az éles vágások, éles váltások. Egy párbeszéd úgy ér véget, hogy folytatódik egy másikban. Elhangzik, hogy ide, vagy oda megy. Utána nem történik semmi, de következő mondat elején már ott is van.
Ezt leszámítva egy jól megírt, eseménydús (ne nem vértől csöpögő) krimi, amely jó kikapcsolódást, könnyed szórakozást jelent. Annyira mindenképpen jó volt, hogy felkeltse érdeklődésemet a folytatás iránt.


Népszerű idézetek

>!
chhaya P

Az élet egy 24 órás állás, és ettől mindenki elfárad.

Keller karmája

Kapcsolódó szócikkek: állás · élet
>!
Shinzo P

Rajta kívül más élőlény nem volt a lakásában, és ezen nem is akart változtatni. Ha mégis változás állna be, akkor kihívja a féregirtókat.

>!
Shinzo P

Ha az embernek valami orvosi problémája volt, akkor szakorvostól függő kúrában részesült. Egy sebésztől igazán nem lehetett elvárni, hogy megmasszírozza az ember gerincét, gyógyteákat írjon fel, majd közösen imádkozzon a pácienssel. Problémától függetlenül egy sebész első dolga, hogy körülnéz és keres valamit, amit ki- vagy le lehet vágni.

>!
mohapapa I

– Amúgy meg – folytatta Keller – Muscatine nem rossz hely.
– Ó, Keller!
– Mi a baj?
– „Nem rossz hely.” Szerintem ezt még senki sem mondta Muscatine-ról. Még a kereskedelmi kamara elnöke sem.
– Akkor sem rossz hely – erősködött Keller. – A motelben meg van HBO. A sarkon meg egy Pizza Hut.
– Senkinek ne mondd ezt el, Keller, mert tömegestül költöznek majd oda New Yorkból.

1 hozzászólás
>!
Sceurpien I

…Isten is hadilábon állt a színekkel, ezért teremtette a szivárványt.

>!
island

Egy nőnek nem lehet túl sok fülbevalója.

141. oldal

>!
Shinzo P

Szokatlan érzés volt a saját neve alatt utazni, a saját hitelkártyáit használni. Egyfelől élvezte, másfelől viszont kiszolgáltatottnak és sebezhetőnek érezte magát. Amikor bejelentkezett a hotelba, a bejelentőlapra a saját nevét és címét írta. Ki hallott még ilyenről?

>!
BoSziKa78

– Aztán egy nap arra ébredtem, hogy van karrierem, ami abból áll, hogy embereket likvidálok.

74. oldal

>!
lalazs

…az ember felnőttsége egy dolgon múlik: mennyire van türelme késleltetni az élvezetet.

127. oldal

>!
Shinzo P

A motelben bekapcsolta a tévét és megnézte egy film második felét, amely egy nőről szólt, aki ráveszi a szerelmét: ölje meg a férjét. A film az első fele nélkül is tökéletesen érthető volt, és az is, hogy minden balul fog elsülni. Amatőrök, gondolta Keller.


A sorozat következő kötete

Bérgyilkos sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Amanda Quick: A lány, aki kámforrá vált
Tess Gerritsen: Vérfolyam
Tess Gerritsen: Véráram
Linda Castillo: Bűnösök között
Raymond Chandler: Asszony a tóban
Marni Bates: Gyilkos a vonal végén
Matthew Pearl: A Dante-kör
Nora Roberts: Megszállottság
Harlan Coben: Az erdő
Nora Roberts: Nyílt titkok