Tristram ​Shandy úr élete és gondolatai 20 csillagozás

Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai

Legismertebb műve a Tristram Shandy úr élete és gondolatai (1759-67, kilenc kötetben) (fordította Határ Győző), amely meglehetős hírnevet hozott neki hazájában és Európa más országaiban is. Már a kötetek megjelenésével párhuzamosan elkezdték lefordítani a nagyobb európai nyelvekre, hatása pedig Denis Diderot-tól és a német romantikusoktól napjaink posztmodern irodalmáig terjed.

Eredeti mű: Laurence Sterne: The Life and Opinions of Tristram Shandy, Gentleman

Eredeti megjelenés éve: 1767

>!
Európa, Budapest, 1989
716 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630748991 · Fordította: Határ Győző
>!
Madách / Európa, Budapest, Pozsony, 1989
716 oldal · keménytáblás · ISBN: 8009000337 · Fordította: Határ Győző
>!
Új Magyar, Budapest, 1956
642 oldal · keménytáblás · Fordította: Határ Győző

Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 49

Kívánságlistára tette 21

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
kaporszakall
Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai

Lawrence Sterne formabontó regényével messze megelőzte korát.

A kor kívánalma volt az érdekesség. Ő mert dögunalmas lenni.

A kor kívánalma volt a logikus felépítés. Ő oldalláncos, csapong jobbra-balra, és alig képes elérni a könyve végén a történet elejét.

A kor kívánalma, hogy egy regény tipikus figurákat és helyzeteket ábrázoljon, és apró bizarr furcsaságokkal tegye ezeket egyénivé.

Sterne fura csodabogarakat ábrázol, akiket néhány apró, tipikus jellemvonással próbál úgy-ahogy normálissá maszkírozni.

Szóval mindent fordítva csinál. Úgy haladunk végig a regényen, hogy vezetés közben végig a visszapillantó tükörbe bámulunk.

Bevallom, engem sokkal inkább fárasztott, mint mulattatott. A regény valódi főszereplője (helykitöltés alapján) nem annyira az – előbb-utóbb megszületendő – elbeszélő, még csak nem is nagypofájú, kedélyes, bár hirtelen haragú apja, avagy kissé hisztis, kényeskedő anyukája, hanem a kertjében (parkjában) erődítéseket építő, inasával hadijátékot játszó, heresérült (a feje nem?) megrögzött agglegény műfajú nagybácsi. Az egész bizarr szószaporításon átrágtam magam, de közben néha lúdbőröztem, és olvasóéletem legunalmasabb pillanatai jutottak eszembe, pl. Thomas Mann ’Lotte Weimar’-jának hasonlóan céltalan, a fejemet vákuumszerűen behorpasztó locsogása.

Nagyon szeretem a 18. századi szerzőket, a nagy franciák (Voltaire, Diderot, de Laclos) mellett az angolok (Defoe, Swift, Smollett, Fielding) is itt vannak a polcomon. Sterne azonban nem. Visszavittem a könyvtárba, és nem is óhajtom többé látni.

Aki szereti a szerző gondolatmorzsáit apránként fölcsipegetni, az élvezni fogja a Sterne által bőkezűen kiszórt madáreledelt…

Én jobban kedvelem az egybesült húsokat meg egy szelet süteményt.

>!
posztmagyar
Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai

Sokféleképpen lehet megközelíteni, hogy mégis miféle regény ez, ha regény egyáltalán, de talán ez a legjobb kifejezés, amit a neten találtam rá:
shitpost (noun) (Internet, slang, vulgar, pejorative) A worthless post on a messageboard, newsgroup, or other online discussion platform. [a regényhez illően, rakjunk bele egy kis idegennyelvű szöveget ebben a rivjúba]

Szóval igen, van egy majd' 700 oldalas valami, aminek, spoiler, már ha lehet egyáltalán történetről beszélni, a főhős, narrátor, címszereplő, VESSZŐPARIPA, meg sem születik durván a feléig. Anekdotázgat jobbról balról. És miután megszületik, se kerülünk közelebb az életéhez, de a gondolatait annál inkább megosztja.

Üres oldalak, firkák, francia és latin nyelvű szöveg, fekete oldalak. Altesti humor, szójátékok, konstans önrefernciák, folytonos kiszólogatás az olvasóhoz és minden más móka ami kell egy szórakoztató olvasmányhoz. De ehhez képest mer unalmas lenni. És az unalmasság is szórakoztató (hacsak nem idegesítő néha). Szóval néha leteszi az ember mégis, de aludni kell néha vagy mi. Időt húzni, a szerzőhöz hasonlóan.

>!
tgorsy
Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai

Sosem fogom megbocsátani X Y tanáromnak, h. ezt a könyvet elolvastatta velem.

13 hozzászólás
>!
Gabriella_Balkó 
Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai

Ezt a könyvet nem szabad komolyan venni, aztán máris jobban tetszik az embernek.
Amikor elkezdtem olvasni, én is csak néztem, hogy mi ez a nagy marhaság, hogy 200 oldalon keresztül a két testvér beszélget mindenféle történetekről, miközben az asszony vajúdik. Bevallom, nem olvastam 100%-osan, bizony rákapcsoltam a gyorsolvasásra, de a lényeget így is megértettem belőle.
Nem értek egyet sem az alul-, sem a túlértékelőkkel, azért azt nem mondanám, hogy nagyon untam (habár azért néha megrezzent a fejem az alvás felé, de ha ágyban olvas az ember), de azt sem, hogy nagyon élveztem, azért vannak ettől jobb könyvek is.
Mondjuk azt nem tudom megérteni, mitől lett olyan nagy siker ez a könyv, oké, hogy 1001 listás, azon sok könyv helyet kapott, de hogy az író kortársai tényleg szerették ezt a darabot, és hírnevet hozott neki ez a darab. Hát lehet, hogy karakterszámra kapta a honoráriumot. :)
Azért egyszer neki lehet gyürkőzni, voltak benne azért tényleg humoros jelenetek, de sokszor azért túlzásba esett az író, mikor mindig kitekint a történetből, vagy amikor a szereplők elkezdenek beszélni valami teljesen másról, és 2 oldal múlva már azt sem tudom, hogy 5 oldallal ezelőtt mi volt.
De azért az utószó sokat segített. Piha!

>!
Európa / Madách, Budapest, Pozsony, 1989
716 oldal · keménytáblás · ISBN: 8009000337 · Fordította: Határ Győző
>!
ZolKov
Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai

"- Úrjézus! – vágott közbe anyám. – Voltaképp mi ez az egész história?
– Hát bikavadító történet, annyi szent – szólt Yorick. – Soha ilyen cifrát!"

Ezzel az önértékeléssel(?) fejezi be Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai című könyvét. Nem is kell hosszabban írni róla, mert ebben a két mondatban minden benne van. Sterne a maga nemében egyszerűen zseni, mert olyan szinten varázsolt, fűzte a történet szálait egymásból majd egymásba, hogy kevés ilyet olvastam. Tudatában van azzal, hogy játszik, játszik a szavakkal, a betűkkel, és magával a történettel is, de egyben az olvasóval is. Sokszor az olvasó türelmével is, de mintha patikamérlegen mérte volna ki, tudja, hogy hol a határ. Tisztában van azzal, hogy a történet és a történethez nem kapcsolódó – sokszor nagyon is távol álló – gondolatokat meddig fűzheti, hogy azok ne fulladjanak unalomba, vagy érdektelenségbe.

3 hozzászólás
>!
SignorFormica
Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai

A világirodalom egyik legelbűvölőbb könyve. Humora, humanizmusa utolérhetetlen. Aki ma Magyarországon Esterházy-t szereti, annak el kell olvasnia, mert bizony A mi grófunk előtt pár száz évvel már Sterne megalkotta Esterházy stílusát, és elfoglalta pozícióját a világban: Sterne legjobb tanítványa a mi Esterházy Péterünk!

A regény egy szűk világa és cselekménye fordított arányban áll méreteivel. Itt már minden a nyelven, az íráson múlik. Sterne zseniális stiliszta: nála minden a stílus: a mi fontosságához a hogyan fontosságán keresztül jutunk el.

>!
doricehoney
Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai

Én végigküzdöttem magam rajta, és hát nem volt egyszerű, voltak részek, amiket egész egyszerűen átlapoztam, mert úgy éreztem, hogy na ebből a szívatásból elég volt, nem egyszer pont emiatt le is kellett tennem a könyvet „pihenni” kicsit, hogy erőt gyűjtsek a tovább olvasáshoz, és ne hagyjam félbe az egészet azonnali hatállyal, ráadásul a könyv olvasása közben végig az volt az érzésem, hogy a szerző bizonyára egyfolytában röhögött (meg most a sírjában is), miután megírta ezt a könyvet, és az olvasókra gondolt…

>!
messentyu
Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai

Az tulzas hogy elolvastam, belekezdtem tobbszor is es tobb tanum is van ra hogy en aztan megprobaltam de valahogy az 50. oldalnal tovabb nem jutottam. Minden esetre egy eletre megjegyeztem mi az a vesszoparipa!


Népszerű idézetek

>!
Ουροβορος

Már ami engem illet, magam szentül elhatároztam, hogy míg élek, tulajdon míveimnél egyéb könyveket nem olvasok.

Nyolcadik könyv, Ötödik fejezet

>!
Frank_Spielmann I

A kitérés a verőfény, az élet maga, az olvasás leglelke, ez kétségbevonhatatlan!

79. oldal

5 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

– Hüm! – álmélkodott Toby nagybátyám.
Dr. Slopnak jó füle volt, többet értett e hümmögésből, mintha Toby nagybátyám köteteket írt volna össze a hét szentség ellen.
– Ühüm! – erősítette meg dr. Slop.

138. oldal

2 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Ámde valamiképp a gazdagság átka a telhetetlenség, úgy a tudásé is: mennél többet szereztünk belőle, annál jobban szomjúhozzuk.

94. oldal

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

…a jóasszony nem értett belőle többet, mintha hátsó fertályával hallotta volna…

11. oldal

2 hozzászólás
>!
Ουροβορος

Az egyenes:
– A jónak ösvénye, melyen az igaz keresztyén járdal – mondják a hittudósok.
– Az erkölcsi feddhetetlenség jelképe! – mondja Cicero.
– A legfáintosabb vonal! – mondják a káposztakertészek.
– Két pont között a legrövidebb út – úgymond Archimedes.
Vajha megszívlelnék ezt, hölgyeim, gála-ruháiknál, legközelebb!
…Mi pompás út!

Hatodik könyv, Negyvenedik fejezet

>!
Frank_Spielmann I

…[Trim] bámulatosan magába szedte az egész haditudományt; oly igen, hogy a komorna és a szakácsné szemében ami az átkarolási hadműveleteket illeti, hát egyenrangú szakférfi volt gazdájával.

101. oldal

3 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

– Mert sógorasszony a közelében se tűrné olyankor, nemhogy férfiembert odaeresszen a ***-tájához.
Odapettyentvén a három csillagot, íme: ez az aposziópészisz. Ámde csillagok helyett odaírván: ülepe-tájához – minő trágárság! Töröljük ki hát az ülepét, tegyünk a helyébe fedezett utat, képletesen szólván…

108. oldal

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Bitang haramiafajzat a komolyság, úgymond, a maga hirtelen módján, mégpedig a legveszedelmesebb fajta, mert alattomos, tette hozzá; s hitten-hitte, hogy több jóhiszemű, becsületes embert szabadított meg pénzétől-javaitól egy év alatt, mint zsebmetszés és fosztogatás hét alatt.

31. oldal

>!
Frank_Spielmann I

– Asszony: s a barátnője?
– A barátnőm. Higgye el, asszonyom, két különböző nemű lény között is lehetséges tiszta barátság, anélkül hogy mindjárt…
– No de Shandy úr! Piha!

55. oldal

4 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Hamvas Béla: Karnevál
Virginia Woolf: Orlando
Jonathan Safran Foer: Minden vilángol
James Joyce: Ulysses
Jonathan Swift: Gulliver utazásai
Anatole France: Angyalok lázadása
Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok
Andrej Belij: Pétervár
Thomas Pynchon: Súlyszivárvány
Thomas Pynchon: A 49-es tétel kiáltása