A számos szakmai díjjal jutalmazott író és dokumentumfilmes, Laurence Rees közel két évtizeden át találkozott olyanokkal, akiket a második világháború borzalmai szélsőséges próbatétel elé állítottak. Szemtől szemben beszélt erőszaktevőkkel, tömeggyilkosokkal, sőt kannibálokkal, miközben sok olyan embert is megismert, akinek bátor kiállása példa lehet mindnyájunk számára. Munkája során bejárta az egész világot, a balti államoktól Japánig, Lengyelországtól Amerikáig, Németországtól Kínáig.
Ez a könyv harmincöt legérdekesebb találkozását eleveníti fel. Megismerjük mások mellett Estera Frenkielt, a fiatal zsidó lányt, akinek alkalma nyílt arra, hogy megmentse tíz társát a deportálástól és a biztos haláltól; Peter Leet, a japán fogságba esett brit tisztet, akit embertelen körülmények között tartottak; Zinajda Pitkinát, a hírhedt szovjet SZMERS kémelhárító szerv egyik női tisztjét, aki külön örömét lelte a német foglyok megölésében; Onoda Hiroót, a fanatikus japán katonát, aki… (tovább)
A számos szakmai díjjal jutalmazott író és dokumentumfilmes, Laurence Rees közel két évtizeden át találkozott olyanokkal, akiket a második világháború borzalmai szélsőséges próbatétel elé állítottak. Szemtől szemben beszélt erőszaktevőkkel, tömeggyilkosokkal, sőt kannibálokkal, miközben sok olyan embert is megismert, akinek bátor kiállása példa lehet mindnyájunk számára. Munkája során bejárta az egész világot, a balti államoktól Japánig, Lengyelországtól Amerikáig, Németországtól Kínáig.
Ez a könyv harmincöt legérdekesebb találkozását eleveníti fel. Megismerjük mások mellett Estera Frenkielt, a fiatal zsidó lányt, akinek alkalma nyílt arra, hogy megmentse tíz társát a deportálástól és a biztos haláltól; Peter Leet, a japán fogságba esett brit tisztet, akit embertelen körülmények között tartottak; Zinajda Pitkinát, a hírhedt szovjet SZMERS kémelhárító szerv egyik női tisztjét, aki külön örömét lelte a német foglyok megölésében; Onoda Hiroót, a fanatikus japán katonát, aki csak 29 évvel a világháború után adta meg magát; és a litván Petras Zelionkát, aki a nácik megbízásából zsidó férfiak, nők és gyerekek tömegeit gyilkolta meg.
A legsötétebb óra első kézből vett visszaemlékezései nem csupán a háború természetét segítenek megismerni, de a válsághelyzetbe került emberek viselkedésének mozgatórugóit is.
