Rekviem (Delírium-trilógia 3.) 232 csillagozás

Lauren Oliver: Rekviem

„Lehet, hogy megőrjítenek minket az érzéseink. Lehet, hogy a szerelem tényleg betegség, és sokkal jobb lenne nélküle. Mi azonban egy másik utat választottunk. Végeredményben ezért szöktünk el a kúra elől: hogy szabadon választhassunk. Abban is szabadok vagyunk, hogy rosszul döntsünk.”

„Ki akartak füstölni minket, a múltba száműzni. De még mindig itt vagyunk. Ráadásul minden nappal egyre többen leszünk.”

A Delírium-trilógia befejező kötetében Lena az Ellenállás teljes jogú tagjává válik. A Káosz című részben előkészített lázadás nyílt forradalommá növi ki magát, és Lena a harcok kereszttüzébe kerül.
A Rekviemet egyszerre olvashatjuk Lena és Hana szemszögéből. Egymás mellett élnek, mégis falak választják el őket, egészen addig, amíg sorsuk útjai keresztezik egymást…

Eredeti megjelenés éve: 2013

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Ciceró, Budapest, 2013
362 oldal · ISBN: 9789635398119 · Fordította: Heinisch Mónika

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Lena Haloway


Kedvencelte 21

Most olvassa 4

Várólistára tette 99

Kívánságlistára tette 76

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
crissy
Lauren Oliver: Rekviem

Meg vagyok elégedve. Beigazolódott a félelmem, amit az első rész értékelésében is leírtam, és emiatt csalódtam, de nem a könyvben, hanem a karakterben.
Tetszett, hogy a váltott szemszög nem egy szerelmespáré, hanem két volt legjobb barátnőé. Érdekes volt látni, hogyan élik meg mindketten ugyanazokat a napokat. Vicces, mert eleinte azt hittem, Hana fog lázadni a rendszer ellen, Lenaról meg sose képzeltem volna el, hogy harcos lesz, mert benne eleinte nem volt meg az indulat és csalódottság, mint Hanaban. Végül Hana megelégedett a sorsával, Lena pedig nem is, hogy szembeszállt vele, hanem inkább tettre késszé vált.
Azt hiszem, amúgy ez volt az egyik legvéresebb disztópia amit olvastam, csata szempontjából. Rengeteg emberről van szó, hatalmas mészárlásokról, hátborzongató volt az egész. Mondanám, hogy kiváncsi vagyok arra, hogy mi lesz most, de szerintem ez a történet úgy lett lezárva, ahogy kellett, az utolsó pár mondat pedig nagyon szép véget adtak.

Erre a sorozatra megadom a 4 csillagot.

>!
mazsa
Lauren Oliver: Rekviem

Mi volt ez a vége??? Sírni tudnék ,te atyaég, ebben a nagy tudatlanságban!!! Mi volt ez?? Áááá, Lauren Oliver, remélem legókon fogsz taposni ezért!!!

6 hozzászólás
>!
Masni3
Lauren Oliver: Rekviem

Most, hogy befejeztem a trilógiát, kijelenthetem, hogy nem volt rossz. Talán ez a része tetszett a legjobban, de nem lesz kedvencem. Nekem végig hiányzott belőle valami plusz. Tetszett az események alakulás, az emberek viselkedés, de akkor sem fogott megannyira. A végéről pedig nem is tudom mit mondjak. Nem ezt vártam, túl hamar volt vége és túl könnyen ment minden. Hiányzott az akció és az izgalom.
Hana részeire egyáltalán nem voltam kíváncsi. Szerintem felesleges volt. Jobb lett volna bárki más szemszöge csak ne az övé…

>!
tmezo P
Lauren Oliver: Rekviem

Nem volt olyan rossz befejezés, jobban is tetszett, mint a második rész. Sokat adott hozzá, hogy Hana-ról is olvashattunk. Ezeket különösen szerettem.
A vadonban is történt ez-az, de nem voltak olyan ütős, hú de nagy kalandok.
A szereplők sem alakítanak nagyot. Lena elég sokszor viselkedik bután, csak a vége felé kezd igazán feléledni.
Szét ugyan nem izgultam magam, de drukkoltam az Ellenállásnak, hogy sikerüljön véghez vinnie a tervét.

>!
brena
Lauren Oliver: Rekviem

Micsoda befejező rész!!!! Fergetegesen jó volt! @Mes Köszi hogy olvashattam :) Első 40oldal után, most egy szusszra elolvastam! Hana szál nagyon tetszett!
Picit „csókosabb” lezárást reméltem…:))

7 hozzászólás
>!
Mazsidrazsi
Lauren Oliver: Rekviem

Nem, nem. Nem és Nem!
A befejező résznek nem így kellett volna kinéznie. Számomra nem volt akció-dús, nem szórakoztatott kellőképpen. Csak merő nyögve-nyelés volt az egész, szenvedjünk-együtt-Lenával-szindróma. Lena visszafejlődött a szememben a könyv alatt, talán a végére lett valami elismerésem iránta.
Hana szemszöge új hatást adott a történetnek, kellett egy belsős is.
Julian-től valamiért kirázott a hideg. Lena anyját nem mindig értettem meg.
A vége pedig…annyira el lett kapkodva, egy ekkora mozzanat nem zárulhat le csak így! Annyi kérdésem maradt még megválaszolatlanul! Kérek még egy kiegészítő novellát legalább!!

3 hozzászólás
>!
petronella10
Lauren Oliver: Rekviem

Nem gondoltam volna, hogy a befejező kötet fog a legkevésbé tetszeni, de sajnos így történt. Csalódtam. Folyamatosan azt vártam, hogy naaa, végre történjen már valami izgalmas. Oké, persze folyamatosan izgi volt az egész sztori, pláne úgy, hogy közben Hana életébe is betekintést nyerhettünk, de végig azt vártam, hogy milyen lesz az összecsapás, mi fog történni ezzel a beteg és totálisan a feje tetejére állt világgal. Ezzel szemben olyan hirtelen, gyors, és egy számomra összecsapott befejezést kaptam, hogy csak lestem. Totál nem erre számítottam. Az Alex-rész is hagy némi kivetnivalót maga után, meg hát ugye azt sem tudjuk, hogy mi lett Julian-el, és a többiekkel… csak azt, hogy bombázás van, és ledőlt a fal, és kész. Na de ezután mi történik, mi lesz velük??? Harcolnak? Meghalnak??? Vagy sikerül a terv, és győz az ellenállás? Borzalmas ez a tudatlanság, és annyi kérdés van bennem, hogy csak na!! Nem bánnám, ha most gyorsan hirtelen megjelenne egy kiegészítő kötet, vagy egy negyedik rész, amiben minden kiderül :D Persze még azok a kérdések is megvannak bennem, hogy konkrétan milyen az a kikezelés? Ezt 3 kötet alatt sem tudtam meg, pedig ez érdekelne a leginkább! :D :D
Összességében egy nagyon jó trilógia volt, egy totál különleges és elfajult világról, szóval bátran merem ajánlani! :) Aki viszont nem szereti a függővéget, hát… az is olvassa! :D
+ Ezer csillagot adnék a névválasztásnak, ugyanis a Léna (Lena) név az egyik legkedvencebbem :)) majd egyszer, remélem… :)

14 hozzászólás
>!
Err
Lauren Oliver: Rekviem

Ez a könyv jó befejezése volt egy jó sorozatnak. :)
Igaz, ha a könyveket sorba állítanám tetszés szerint, akkor ez lenne az utolsó a sorban. Na, nem mintha ez olyan rossz lenne csak az első rész valamiért nagyon megfogott, az tetszett a legjobban. Aztán jött a 2. rész az Akkor és Most szemszöggel, ahol sokszor rossz volt átváltani egyikből a másikba de mindkét rész érdekes volt. És most itt van a befejező kötet, ahol Hanna És Lena szemszög van, és mivel az előző résznél megszoktam így nem zavart már az átváltás, érdekes volt Hanna részéről is olvasni a dolgokat, főleg a végén, jó volt ahogy kapcsolódtak a szálak. A Lena-s részek most főként a menekülésről, a vándorlásról és harcról szóltak. Aztán végére jól felpörögtek az események. Örültem neki, hogy a szerelmi háromszög nem nyomta rá a bélyegét a könyvre, amitől előre féltem. Ha már lennie kellett benne akkor pont elegendő volt.
Egyedül azt sajnáltam, hogy a végét ennyire nyitva hagyta az írónő, én szívesen fogadtam volna egy x hónap vagy évvel későbbi fejezetet!
Összességében imádtam ezt a trilógiát, ez az első befejezett disztópiás sorozatom. :)
És végre a borító is szép lett! :D

2 hozzászólás
>!
Doromb
Lauren Oliver: Rekviem

„Nem tudhatjuk, mi történik, ha leromboljuk a falakat, nem láthatunk át előre a túloldalra, nem tudhatjuk, hogy szabadságot vagy pusztulást találunk-e ott, megváltást vagy káoszt. Várhat ránk a paradicsom és végromlás is.”

Imádtam, mint ahogy a másik két kötetet is :) Azonnal megy a kedvenc sorozatokhoz <3

Az előző könyvben nagyon megkedveltem Juliant, zseniális karakterre sikeredett és sikerült egy kicsit az én szívemben is betöltenie azt az űrt, amit Alex hiánya okozott. Azonban ebben a kötetben újra megjött Alex. És akármennyire is azt hittük Lenával, hogy szeretjük Juliant, de kaptunk egy emlékeztetést, hogy ő nem Alex, és sosem lesz Alex. Így engem nem zavart a szerelmi háromszög, mert végig teljesen együttéreztem Lenával.

Én kicsit keveselltem a könyvben az Alexes részeket, de szerintem egyrészt be akarta mutatni a kötet, hogy ez már több, mint holmi tiniregény, másrészt ha a 362 oldalból 300 Alexről szólt volna, nekem valószínűleg az is kevés lenne.

Az új szereplők nem nőttek a szívemhez, de tényleg annyira megszállottja voltam Alexnek, hogy ez valószínűleg az én hibám is, abszolút nem érdekeltek az új szereplők.

A történet továbbra is jó volt, izgalmas volt, és tetszett, hogy bár Lena és Hana szemszögéből lett írva, de teljesen túlmutatott rajtuk. Végre megismertük mindkét oldal (a veszettek és kikezeltek) szépségét és ijesztő valódiságát egyaránt. Jó volt Hanát is visszakapni egy kicsit.

spoiler

Ami nagyon tetszett, hogy rengeteg idióta happy klisé eszembe jutott a könyv olvasása közben, és féltem, hogy vajon melyik kerül megvalósításra, de jól megoldották! spoiler Szerencsére a könyv a végéig reális maradt és mellőzte a megszokott, szinte elvárt klisés boldog megoldásokat.

A vége zseniálisra sikeredett. Eléggé lezárt volt ahhoz, hogy ne kergessen az őrületbe, de eléggé függővég ahhoz, hogy a gondolatainkban tovább éljen a mű, nem pedig betettek valami „boldogan éltek míg meg nem haltak” tündérmese baromságot.
spoiler

„Kössünk egyezséget: ha megteszitek, én is megteszem, mindig és örökké. Bontsátok le a falakat!”

>!
Katie_Sue P
Lauren Oliver: Rekviem

Vége van.
Ezennel véget ért az egész. Én pedig nem vagyok teljes mértékben elégedett.

Őszintén? Kicsit csalódtam.
Az teljesen tiszta, hogy a trilógia alaptörténete mire épül, mi a cél. Viszont úgy érzem, ebben a részben másról sem volt szó, csak harcról, vérről és veszteségekről. Félreértés ne essék, semmi bajom a kegyetlenséggel. Mégis, mintha elfelejtődött volna maga a szerelem. Pedig azzal kezdődött minden és spoiler.

Hana és Lena váltott szemszöge érdekes is lehetett volna, ha érdekel Hana. De valójában pont lesz@rom, hogy mi lett vele, vagy hogy hogyan élte meg az egészet. Kár, hogy a könyv fele a rinyálására lett elpazarolva. Sokkal szívesebben olvastam volna Alex szemszögét. Jujj, nagyon jó lett volna! :)

Maradtak bennem kérdések. Nem érzem úgy, hogy minden szál teljesen el lett varrva.


Népszerű idézetek

>!
Faythe P

Vannak veszteségek, amiken soha nem tesszük túl magunkat.

274. oldal

>!
Rhia

Bontsátok le a falakat!
Máskülönben szűkösen fogtok élni, félelemben, és barikádokat emeltek az ismeretlen ellen, imákkal óvjátok magatokat a sötétségtől, verseket költötök a félelemről és bezártságról.
Különben soha nem ismeritek meg a poklot – de a mennyországot sem. Nem fogjátok megtudni milyen a friss levegő és a szárnyalás.

361. oldal - Lena

>!
Ninácska P

Még mindig elképedek azon, hogy az emberek mindennap megújulnak. Minduntalan másmilyennek látszanak. Újra és újra meg kell ismerni őket, és nekik is újra kell teremteniük önmagukat.

96. oldal - Lena

>!
Faythe P

De talán a boldogság nem választás kérdése. Lehet, hogy csak elképzelés, színlelés: azt képzeljük, hogy oda akartunk kerülni, ahová végül eljutunk.

173. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
>!
Rebeka_C

--(…) Amikor pedig besötétedett, az égre mutattál, és azt mondtad, hogy mindennek, amit szeretsz bennem, megvan a saját csillaga.

32. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lena Haloway
>!
saxomusic

Ki tudja? Talán igazuk van. Lehet, hogy megőrjítenek minket az érzéseink. Lehet, hogy a szerelem tényleg betegség, és sokkal jobb lenne nélküle.

28. oldal

>!
Faythe P

Apámat kikezelték. Szeretni pedig nem lehet úgy, hogy nem viszonozzák – legalábbis igazából nem.

275. oldal

>!
Belle_Maundrell 

Megint úgy érzem, mintha a szavak csapdában vergődnének, régi félelmek és régi életek mélyén eltemetve, akár a földrétegek alá préselődött kövületek.

120. oldal, Lena

>!
Belle_Maundrell 

Sehova sem lehet menekülni. Nem lehet eliszkolni a veszteség letaglózó érzése elől, a szeretteinket és a régi életünket szétfűrészelő idő végtelen és fáraszó üteme elől.

251. oldal, Lena


Hasonló könyvek címkék alapján

J. Goldenlane: Napnak fénye
S. J. Kincaid: A kárhozott
Cecelia Ahern: A Vétkes
Katharine McGee: Az ezredik emelet
Lissa Price: A testbérlők – Leszámolás
Sabaa Tahir: Szunnyadó parázs
Julianna Baggott: Tiszták
Veronica Rossi: Végtelen ég alatt
Sara Raasch: Hó mint hamu
Erika Johansen: Tear végzete