Vakrandi ​a végzettel 86% 584 csillagozás

„Ne üldögélj tovább egy pillanatig se, egy ábrándot kergetve, amire talán sosem találsz rá, mert lehet, hogy nem is létezik.”

Annyira bájos volt, humoros, néhol mégis komoly, fordulatos, és izgalmas. Az első szótól az utolsóig imádtam benne mindent, a szereplőktől a történetig. És a helyszín sem volt hátrány. ;) London egy gyönyörű hely, és egyszer szeretnék én is"kijutni" oda. Ha mégsem sikerülne, akkor ez a könyv lesz a megmentőm. Örülök, hogy végig érdekes dolgokról, helyszínről mesélt az író, mert nagyon érdekelt, akár csak Juliat.
Végre, végre egy normális LOL női főszereplő, akit nem mellesleg nagyon bírtam! Annak ellenére, hogy Stréberke volt, nagyon humoros tudott lenni. Sokszor nevettem rajta, de leginkább ahogy Jasonnel civakodtak. Annyira szerettem a párosukat! Civakodtak egymással állandóan, de az első pillanattól fogva ott volt köztük a vonzódás, és én teljesen átéltem. De komolyan.
Jason a legeslegjobb LOL pasi. Persze csak Grayson után. Nagyon sokat nevettem rajta, és amiket bohóckodott… És tetszett, ahogy Julianak megmutatta milyen is a világ. Hogy néha érdemes megszegni a szabályokat, hogy végre jól szórakozhass. Imádtam ezeket a kalandokat, úgy éreztem, mint ha én is ott lettem volna.
Legszívesebben most újraolvasnám a könyvet, úgy megszerettem! Biztos, hogy többször is előfogom venni a könyvet, újraolvasás céljából, és hogy jól szórakozzak. Mert egy percig sem unatkoztam. :)

Oké, szóval…ez a könyv. Az elején kiakasztott, aztán pár oldallal odébb már vigyorogtam rajta. Aztán csak úgy faltam a sorokat. Majd megint kiakartam dobni az ablakon a szakadó esőbe, hadd ázzon csak a kis nyomorult, nehogy már csak a főszereplők legyenek bőrig ázva benne. Utána a fejem vertem a falba, hogy hogyan lehetnek ennyire szerencsétlenek és vakok egyesek. Most komolyan, ezt már fájdalmas volt olvasni. Majd a vége felé már, annyira izgultam, hogy fel-alá járkálva olvastam, szerencsére senki sem látott. Majd, amikor a Chris-es részhez értem már a fejem fogtam a röhögéstől. Na erre nem gondoltam. Majd a legvégén, amikor becsuktam ott virított az ezres vigyor a képemen. Annyi érzelmet kiváltott belőlem ez a könyv, hogy rögtön megy is kedvencekhez. Bosszankodtam, nevettem, fejem fogva röhögtem, sírtam is kicsit, majd megint bosszankodtam és végül az ezres vigyor. Kész érzelem hullámvasút volt olvasni a könyvet.

Szó szerint imádtam ezt a könyvet. Nagyon tetszett ez a történet, igazi romantikus regény.
Olyan jó és fordulatos a cselekménye, hogy engem teljesen levett a lábamról. ♥
Ha érdekel a véleményem erről a könyvről az alábbi linkre kattintva tudod megnézni az összegző videót: https://www.youtube.com/watch…

❤ London, London, London!!! ❤

És micsoda meglepetés volt ez a történet: eddig ez a LOL-könyv tetszett legjobban bár elfogult vagyok vele Anglia és London miatt :P.
Pedig elvileg kinőttem már a LOL-könyvekből. Ami egyrészt igaz is, másrészt viszont azért jó elolvasni néha egy-egy ilyen könyvet számomra, mert visszarepít azokba az évekbe, amikor én is gimis voltam. Eszembe juttatja, hogy milyen kis szeleburdi voltam és ma már sok helyzetet máshogy kezelnék valószínűleg, így utólag nézve legalábbis.
A főhős lánnyal, Juliával abszolút tudtam azonosulni. Hasonló problémákkal, aggodalmakkal küzd, mint anno én: önbizalomhiány, kisebbrendűség érzése, plátói szerelem egy olyan fiú iránt, aki észre sem vesz. És persze ott van a kultúra iránti érdeklődése is, bár én nem vagyok akkora Shakespeare-őrült, mint ő. De az biztos, hogy érdekelnek a művészetek, az irodalmilag fontos helyszínek bebarangolása nagyon klassz lehet. És ki ne sétálgatna szívesen London utcáin magába szippantva a kultúrát?!
Nagyon tetszett az, hogy az írónő részletesen bemutatja a várost, magam előtt láttam, ahogy James és Julia egymást heccelve sétálnak az utcákon. Teljesen átjött a hangulat olvasva is.Az elején a gördeszkás titkos helyszín és James minikoncertje különösen bejött. Illetve a London Eye-os jelenet kedvenc lett.
A szereplőket tekintve azokat az apró pillanatokat szerettem legjobban, amikor James megmutatta az igazi arcát és kifejezte azt, hogy spoiler Julia. Igazából várható volt. Juliát pedig akkor kedveltem igazán, amikor végre nem Chrissel és Markkal, hanem Jasonnal foglalkozott. Igazából nem is értem, miért kellett ennyi fiú ebbe a történetbe. De persze voltam gimis, tudom milyen az, amikor epekedsz egy olyan srác után, akit nem is ismersz, mégis meg vagy győződve róla, hogy ő a te MVI-d, ahogy Julia mondja (MVI= meg van írva :D). Aztán persze kiderült, hány fiú is van a sztoriban pontosan. :D Nem akarok spoilerezni igazán, de az biztos, hogy a végére totál nem számítottam, hogy így lesz.

Imádtam Julia & James párosát, ahogy civódtak végig egymással, ugyanakkor érezhető volt, hogy nem közömbösek egymás számára. ❤

Jaj hát ezt én aaannyira imádtam! ♥️
Pont az ilyen történetekért, élményekért olvasok ifjúsági könyveket.

Esküszöm, hogy ez a történet a LOL-ok közt egy cuki kis drágakő.
Olyan jó a humora!
Zabálnivalóan édes a főszereplő srác. ;)
Különösen tetszett, hogy Londonban játszódik.
A sztori meglepően izgalmas volt…

Tuttttti, hogy újraolvasom.

Az egyik legjobb LOL-os könyv.Az első könyvem az írónőtől, de mindenképpen szeretnék még olvasni tőle.Nagyon tetszett a borítója, nagyon jól illik a könyv történrtéhez.A történet nagyon szórakoztató.Nagyon tetszett hogy „bejárhattuk” Londont.Julia igazi kis stréber, de nagyon megszerettem.Jason is kedvelhető karakter.Imádtam a végét erre aztán tényleg nem számítottam.Ezt a könyvet biztosan újra fogom olvasni.Csak ajánlani tudom mindenkinek aki szereti a vicces, szórakoztató regényeket, ebben a könyvben biztos nem fog csalódni.

Néha szeretnék megint kamasz lenni. ;)

Úgy döntöttem nem érdekel mennyire vagyok túlkoros a LOL könyvekhez, azért is kézbe veszem őket. Mert cukik és ha olyan a kedvem, élvezettel olvasom a kamaszok történeteit.
Ráadásul nosztalgikus hangulatba kerülök tőlük. Julia kedves és aranyos volt, de nagyon merev is, kellett egy kis idő amíg megkedveltem. Azért a Shakespear rajongásnak is van határa! Ha Jason-nak nem sikerül, én biztosan kirángattam volna csigaházából és rábírom pár szabályszegésre. Londoni kalandjaik, civakodásaik és ártatlan romantikus pillanataik melengették a szívemet. A vége még egy kis meglepetést is tartogatott, amire picit számítottam, csak nem pont ilyen formában.
Egy rövidke epilógusnak örültem volna…Remélem Stréberke végleg kinövi ezt az MVI dolgot, mert ilyenben már csak a 12 évesek hisznek. Bocsi Julia! :D

(…) hamarabb indulnék el egy szál
bugyiban egy helyesírási versenyen, mint hogy leugorjak egy daruról, amihez szimplán egy gumikötéllel vagyok hozzáerősítve.

A könyv,amiért bejártam a várost. A könyv,amit egyszer már félbehagytam. A könyv, ami végül a kedvencem lett.
Nevettem rajta,vagyis inkább visítottam. Jó volt olvasni két ilyen ellentétes ember 'kapcsolatáról'. spoiler
Az elején Julia nem volt szimpatikus. Egyáltalán nem. Én is szeretek olvasni,de nekem ez a könyvmánia 'picit' sok(k) volt. Ahogy viszont haladt sztori úgy oldódott,a személyes kedvenceim a szabályszegések voltak. Aztán ott van Jason. Igen,vele volt némi +érzésem. spoiler
Ami pedig a legjobban tetszett az a csavar,és hogy az írőnőnek sikerült teljesen megvezetnie jár a pirospont. Elképzeltem valamit 'arra a dologra',majd mikor kiderült az 'igazság',akkorát pupilláztam,hogy hűhaaa….
Újraolvasós,ez már biztos. :))

Óóóó, ez valami eszméletlen cuki volt! Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de nekem időnként olyan érzésem volt, mintha a SZJG valamelyik részét olvasnám. Julia több dologban is hasonlított Renire (pl. könyvmoly, stréber, a bénázások, Beatles-mánia), Jason pedig Cortezre (az esetek 90 százalékában nagyon tapló volt, de a maradék 10 százalékban annyira imádnivalóvaló, hogy csak no!). Rengeteget nevettem ezen a kis könnyed szerelmi sokszögön. Az meg már csak hab a tortán, hogy a történet Londonban játszódik, és több ismert látványosság is feltűnik.