Fallen ​in Love – Szerelemben (Fallen 3,5) 77% 137 csillagozás

Valentin nap előtt pont hozta a hangulatot. 4 rövidke történet a főbb mellékszereplőkkel, valamint Daniel és Luce társaságában. A sorozat nem éppen a szívem csücske, de mivel már az összes részt olvastam, csak ezt nem, gondoltam ideje pótolni.
Történet semmi extra, de azért élvezhető. Leginkább az első és utolsó sztori tetszett.

Tetszett, hogy megismerhettük a mellékszereplők történeteit, de ennél jobbra számítottam.
Ettől függetlenül örülök, hogy megismerhettem például Roland történetét, mert jó tudni, hogy mi történt a múltban, de az alap sztorihoz nem tesz hozzá, max. tényleg az, hogy a szereplőket jobban megérthetjük. Arrianne története is érdekes volt, nekem ez a kettő tetszett a legjobban. Luce-ét nem nagyon tudtam hová tenni, és ezt most szó szerint értem. Az előző kötetben Luce ide-oda utazgat a múltjában, és a végén hazatér, de ez az állomás nem volt köztük. Épp ezért nem is értem, hogy most hogy került oda, de a történet egyébként nem volt rossz, csak olyan semmilyen.

Az első részt (Fallen – Kitaszítva) egy éve olvastam, és akkor nem vitt rá a lélek, hogy tovább olvassam. Nem olyan rossz a történet alapja, csupán nem éreztem úgy, hogy szükséges lenne folytatnom.
Ezzel a kis novellás kötettel már régebb óta szemezek, és gondoltam, elolvasom – kíváncsi voltam, milyen élményt nyújt.

Mivel ez a 3,5 rész, pár szereplővel nem voltam tisztában, és csak sejtésem lehetett, ki-ki lehet. Ennek ellenére kellemesen csalódtam: nagyon is hangulatos történetek voltak.
Leginkább az tetszett, hogy mind a négy más, és más, na meg az egybefüggő szál. Mivel novellákról van szó mindegyikről írnék külön-külön pár szót.

Váratlan szerelem:
Számomra túl gyorsan szerettek egymásba Miles meg Shelby (akikről amúgy halványlila-gőzöm-sincs kicsodák) hiszen állítólag a srácnak még nemrég Luce volt a szerelme. Na mindegy, túlléptem a pillanatnyi döbbenetemen, és azon morfondíroztam, hogy miért nem lett kibővítve a két fiatal szerelmi sztorija. Mert akkor még jó is lehetett volna, hiszen a vége aranyosan romantikusra sikeredett.

Szerelmi leckék:
Nem emlékszem Roland nevére, de ahogy nézem, nem is volt benne az első részben. Az ő fájdalmas kis története nekem kifejezetten tetszett, ahogy a múltban múlt eseményeit felidézte. Nagyon érett érzelmi szinten van, ezt szépen felvonultatta az írónő – ezért is volt különleges számomra.

Perzselő szerelem:
Na, Arriane szerelme érdekesen alakult. Az LMBT szál jól illett a kompozícióba, legfőképp azért, mert kedvese nem a nemében különbözött, hanem a lényében. A másik oldalon állva, egy modern Montague-Capulet kapcsolatot alkottak.. csupán itt mindkét szerelmes „Júlia”. Nagyon különleges megközelítése a szerelemnek, és a romantikának, éppen ezért kedveltem.

Végtelen szerelem:
A sorsszerű szerelem, a végzet, és a végeláthatatlan imádat. Előttem még nem tiszta teljesen a kép; a Luce és Daniel közötti vonzalom olyannyira természetes és eredendő, hogy bennem ez a kérdés merül fel: miért szerelmesek állandóan, és miért beteljesületlen? Ez egy igazán rendkívüli alapozás egy sztorinak, fel is ébresztette bennem a kíváncsiságot, és a hajlandóságot a történet folytatására. Az édes kis novella meghozta a kedvemet a sorozat gyökerének felkutatásához, bár tartok attól, hogy a cselekményszálak nem lesznek megfelelően kibontakoztatva. Egy próbát megér. :)

Egy könnyed kis kiegészítő rész volt, ami által sok mindent megtudhattunk jónéhány mellészereplőről.
Shelby és Miles története megmosolyogtatott, és ismét úgy éreztem, hogy én is szívesen visszaugranék a múltba és eltöltenék ott pár napot, hogy kipróbáljam milyen volt abban az adott korban.
Arriane és Roland története nem volt a legboldogabb és távolról sem egyszerű. Ugyanakkor mégis örültem, hogy ezáltal egy kicsit őket is megismerhettük, hamár ilyen hűségesen végigkísérik Daniel és Lucinda évezredeken át tartó történetét.
Az egyetlen dolog, ami engem egy kicsit zavart, hogy Luce is megjelent a történetben „segédjével”, Billel. Holott az ő idomulásai és nyomozása kerek történet volt az előző kötetben. Akkor szépen követték egymást az események, ezzel pedig, hogy most is megjelent itt a középkorban, azt a benyomást keltette bennem, hogy olyan „nincs más megoldás” alapon bepaszírozta az írónő ezt az utazást a már teljes történetbe utólag. Ettől leszámítva viszont igazán szép és romantikus Valentin napot tudott így megélni Luce Daniellel.

Tetszett ez a kiegészítő kötet. Shelby és Miles története nem annyira érintett meg, de Arriane és Roland múltja teljesen magával ragadott.

Azt hiszem, a legfőbb probléma az, hogy ennyi idő elteltével olvastam a sorozat után… A szereplők közül volt, akire már alig-alig emlékeztem, Daniel és Luce kettőséből pedig azért már egy kicsit elég is volt.
Viszont a mellékszereplők közül nagyon tetszett, hogy megismerhettük Arriane és Roland történetét, még ha nagyon fájdalmasra is sikeredtek.

Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam, de jobb lett volna valahogy rögtön a befejező kötet után. :)

Érdekes volt visszacsöppenni ebbe a világba. Bár kissé megfakultak az emlékeim a szereplőket illetően, azért nem felejtettem el mindent, aminek határozottan örülök.
Mind a 4 novella elbűvölő volt a maga módján, meghozta a kedvem a sorozat újraolvasásához.

Már mióta meg van, de csak most szántam el magam.
Miles és Shelby nem hatott meg.
Viszont Roland és Arriane története megérntetett. Annyira szívszorító, hogy egyikük szereleme sem teljesült be.
Jó lett volna most csak is a többiek szerelmére koncetrálodik egész kis novellás kötett.
Mivel három kötetten keresztül követhetjük nyomon Luca és Daniel szerelmét. Ezért én úgy érzem, hogy a ő részüket felesleges volt berakni, de ez az én vélemény.

Szerintem ez volt a sorozat első része, amit még élveztem is. Gondolom a kis történetek különböző főszereplői miatt lehet, hogy végre nem csak Daniel hisztijeit meg Luce életképtelenségét asszisztálhattuk végig. Jó volt végre egy kicsit a többi szereplőről is megtudni pár apróságot, bár a végén, az a Valentin-napi tisztáson játszódó jelenet, még mindig gyanús.

Ez a rész nagyon nem tetszett… Teljesen felesleges volt:(