Egy ​kutya bakancslistája 91 csillagozás

Négylábú társam igaz története
Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ez ​az egyedülálló, bájos, hol mulatságos, hol pedig szívbe markoló történet a legjobb bizonyossága annak, hogyan inspirálnak minket négylábú társaink. Gizelle élete lenyűgözően szép lecke arról, amit a kedvenceink tanítanak nekünk: élvezzük a kalandokat, szeressünk feltétel nélkül, és váljunk olyan emberré, amilyenek szívünk mélyén mindig is lenni szerettünk volna.

Lauren magával viszi termetes, angol masztiff kutyáját a főiskolára, majd később első, aprócska New York-i lakásába is – mert Gizelle nemcsak egy kutya, hanem lakótárs, lánytestvér, a legbizalmasabb barát, futó- és étkezőpartner is.

Gizelle és Lauren együtt élik át az első szerelmet, az első munkahely kihívásait, a lány anyjának küzdelmeit a drog- és alkoholfüggéssel, és a nagyvárosban való felnőtté válás minden örömét és nehézségét. Ám Gizelle váratlanul megbetegszik, és Laurennek hirtelen szembesülnie kell azzal, hogy leghűségesebb társa élete nem tart örökké. Készít egy bakancslistát, hogy a lehető… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
Libri, Budapest, 2017
320 oldal · ISBN: 9789634332183 · Fordította: Abody Rita
>!
Libri, Budapest, 2017
318 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633108147 · Fordította: Abody Rita

Enciklopédia 1

Helyszínek népszerűség szerint

Times Square


Kedvencelte 20

Most olvassa 8

Várólistára tette 95

Kívánságlistára tette 115

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

Ismertem régen egy lányt, aki azt mondta, hogy ő nagyon szereti a kutyákat, nagyon szeretné, ha lenne is egy, de nem lesz mégsem, mert nem bírná ki, ha a kutyája meghalna. Van ebben némi igazság, de alapjában véve szerintem egy nagy-nagy butaság.

Ha az élet egy normális körforgás szerint halad, akkor mi emberek, túléljük a kutyáinkat. Ezt nagyon fájt már így leírnom is, de sajnos ez van. Azokban az esztendőkben viszont, amikor van egy kutyatársunk, annyi sok szeretetet és feltétlen bizalmat kapunk tőle, mint talán senki mástól.
Neki jól vagyunk úgy, ahogy vagyunk, mindegy hogy nézünk ki és nem számít, hogy milyen hangulatunk van. Nem veszekszik velünk, nem tesz szemrehányásokat, nem mondja meg, hogy mit, hogyan csináljunk és hogy szerinte így meg úgy jobb lenne.

Jajj, nagyon megható és megrázó könyv, aki veszített már el kutyát, vagy van kutyája, az tudja, hogy miről beszélek… A könyv vége lelkileg nagyon megviselt, ennek ellenére nem bánom, hogy elolvastam, igazi tisztelgés és emlékezés volt egy csodálatos kutya előtt.

Ha tehetitek, ne éljétek le az életeteket anélkül, hogy egy kutyatársra szert tennétek. Pótolhatatlan élmény.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2017/07/lauren-fern-watt-e…

2 hozzászólás
>!
Niitaa P
Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

"(…)
Nagyon imádtam. Ez a sajátos írásmód, ahogy Lauren teljesen őszintén és egyszerűen leírja a dolgok menetét üdítő. Nincsenek benne csavarok, váratlan fordulatok. Nem okoz meglepetést, mégis így jó, ahogy van. Megmutatja, mennyire fontos, hogy az életünkben legyen egy szőrös társ is, hiszen annyi mindent tanulhatunk egymástól. A legfontosabb pedig mindközül: a feltétel nélküli szeretet.
Nagyon jól kifejti, miért szükséges, hogy az ember a pillanatnak éljen, feledve a tegnap bajait és a holnap gondjait.
Mindenkinek szüksége lenne egy bakancslistára és egy hű társra, hogy együtt teljesítsék a pontokat. Merjetek önmagatok lenni és úgy éljetek, hogy tényleg elhiggyétek: pont ott vagytok, ahol lennetek kell!"

A teljes értékelést itt érhetitek el: http://niitaabell.blogspot.hu/2017/07/lauren-fern-watt-…

3 hozzászólás
>!
K_A_Hikari
Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

„Időnként úgy nézett rám, mintha jobban szeretne engem, mint bármi mást ezen a világon. Néha úgy nézett rám, mintha én magam lennék az egész világ.”

Napokkal ezelőtt fejeztem be, ám csak most ülepedett le annyira, hogy értelmesen legyek képes nyilatkozni róla.
Az igaz történetekkel mindig bajban vagyok: sokkal jobban meg tudom kedvelni, mint egy fikciót, ugyanakkor pont emiatt kicsit nagyobbak az elvárásaim is.
Magam is kutyatulajdonos vagyok, szóval ilyen könyvek után megnyugszom, hogy nem csak én tekintem olykor embernek a négylábú barátomat.
Különleges regény ez: egy kutya őszinte, igazi, és töretlen szeretetéről.
Kutyatulajdonosok számára „kötelező” olvasmány.
Ha vesztettek már el kiskedvencet, akkor a százas zsebkendő jó ha kéznél van.

Bővebben: http://irasaimtarhaza.blogspot.hu/2017/12/lauren-fern-w…

3 hozzászólás
>!
Emília5
Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

Csodálatos könyv volt. Magam is kutyaimádóként átéltem hasonló helyzetet, a könyv végénél alig láttam a könnyeimtől. A mondanivalója a feltétel nélküli szeretetről és arról, hogy élvezd a pillanatot, az életet, élj, legyél boldog, használd ki a boldogságodhoz a gyönyörű perceket, engedd el, amit el kell engedned, ez mind mind a szívemig hatolt. Emeli az értékét, hogy nem kitalált történet. Köszönöm Laurennek, hogy megosztotta velünk.

>!
cirmilla P
Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

Egy újabb könyv, amikor azt mondom, befejeztem a kutyás könyveket, soha többé nem olvasok csak történelmi regényeket vagy pszichothrillereket. Nem bírja a lelkem. Minden kutyás rémálma, hogy el kell engedni kedvencünket a Nagy Útra. Olvasni sem jobb róla. Soha semmi nem készíthet fel rá. Önző módon azt szeretném, majd ha eljön az az idő, a kutyáim dönthessenek, ne nekem kelljen. Nagyon szomorú könyv. Giselle már sokunk kutyája lett, Lauren bánata pedig a miénk is.

3 hozzászólás
>!
nagy_anikó
Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

A kutyatartó családok, emberek életében bizony több kutyustól is búcsút kell venni. Általában mindig van egy kutya, melyhez sokkal több emlék kapcsolódik, sokkal tovább fáj az elvesztése. Nekem is volt egy ilyen kutyusom, amely a mai napig eszembe jut. Volt egy snauzer keverék szukánk. spoiler Az utolsó elléséből megmaradt két kölyök. Kicsi családunk szépen felosztotta maga között a kutyusokat, ami gyakorlatban azt jelentette, hogy nekem volt három kutyám. A nagyobbik kölyköt mindig bántotta a másik két kutya. Én lettem a pótanya, a védelmező. Ilyen szoros kapcsolat még soha nem volt egy kutyusommal sem. Igaz, hogy a kutya megérzi bánatunkat és vigasztalni is próbál. Boldogságunkat és velünk örül.
Ebben volt része Laurennek is Gizellével. Egy picit hiányoltam, hogy kevés rész foglalkozott a kölyökkel így a könyv első fele egy nagyon hosszú bevezető, amely leginkább a kutyus méretével foglalkozott, a könyv második fele a valós bakancslista. Igen tudtam, hogy mi lesz a vége így az utolsó kb. 100 oldalt végig pityeregtem.

>!
Könyveskuckó_reblog
Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

Milyen lehet az élet egy óriáskutyával egy kis lakásban? Amikor az ember legjobb barátja egy közel 73 kilós, szőrös, nyáladzó masztiff? Amikor ez a legjobb barát, Gizelle segít átlendülni a holtpontokon, nehéz időszakokon, és nyugodt tekintettel szemléli gazdája útját a felnőttség felé? Az Egy kutya bakancslistája egy igaz történet egy huszonéves lány tollából. Önkeresés, felnőtté válás, egyetemi évek, elhelyezkedési nehézségek és Gizelle.

„Lauren Gern Watt Dallasban, Texas államban született, és Nashville kertvárosában, Tennessee államban nőtt fel. A főiskola elvégzése után egy aprócska New York-i lakásba költözött 160 font súlyú angol masztiffjával, Gizelle-lel.
Első könyvét, az Egy kutya bakancslistáját tizennégy nyelvre fordították le, és filmi s készül az igaz történet alapján. Jelenleg Los Angelesben él Bette nevű menhelyi kutyájával. Ők ketten továbbra is teljesítik a maguk bakancslistájára felvett tételeket.”

Általában vonakodom az olyan könyvek elolvasásától, amelyekről már eleve tudom, hogy szomorú hangulatúak, de ezúttal (talán a kutya miatt) mégis kivételt tettem. Meglepetésemre egyáltalán nem volt végig egy depresszióval átitatott történet, és bár lehetett sírni a végén, azért mégis az ember úgy érezte, hogy ez egy szívének kedves, tartalmas, olvasmányos, inspiráló könyv. Olyan, mint az élet: maga a körforgás.
Lauren nagyon tehetségesen veti lapra húszas éveinek botladozásait, viszonyát a szüleivel (például alkoholista édesanyjával), testvéreivel, lakótársaival. Bár a főiskolás éveket legnagyobb sajnálatomra átugorjuk a könyvben, a munka- és New York-i lakáskeresés problémáját már izgulva olvashatjuk végig. Vajon Laurennek sikerül megtalálnia a saját útját, vagy még hosszú évekig bolyong majd és tapogatózik?

A könyv főszereplője kétségtelenül ő és legjobb barátja, az angol masztiff Gizelle, akitől egyébként kétségkívül nagyon sokat tanulhatunk emberségről, kalandozásról, szeretetről. Amikor ugyanis Lauren kezdi sejteni, hogy Gizelle beteg, hirtelen ötlettől vezérelve elkezdi megírni (megpróbálván kutya fejjel gondolkodni) Gizelle bakancslistáját. Autós utazás, tengerparti séta, fagyizás, naplemente, hóesés a tengerparton, stb. Ezek mind olyan egyszerűnek tűnő álmok, amelyek megvalósítása mégis rengeteg örömmel és egyfajta belső változással jár. Talán az élet aggodalmas, szürke hétköznapi oldala is szebben fest, ha néha képesek vagyunk kilépni a mókuskerékből és (kutyatársunkkal az oldalunkon) csak a mának élni.

Az egész könyv egyfajta utazós hangulattal van átitatva, amitől az olvasónak is kedve támad felkerekedni. Lauren nagyon szépen megfogalmazza a kutyatartás hátrányait és előnyeit, örömeit is, mert igaz ugyan, hogy nem olyan élvezetes hajnalban kelni kutyát sétáltatni, de milyen attraktív és inspirált is az ember egy kis futástól a napfelkeltében. Mert bár rengeteg kutyaszőrt kell porszívózni, és az étele sem kerül kevésbe, de mégis ki adhatna ennél hűségesebb szeretetet egy embernek? Gizelle már-már nem is kutya, hanem egy olyan emberi tulajdonságokkal bíró türelmes „anya”, aki elnéző tekintettel szemléli gazdája szerencsétlenkedéseit – és készen áll bármitől megvédeni őt (kivéve, amiktől ő is fél).

Összességében ez egy rendkívül tanulságos, szerethető, szívmelengető történet, annak ellenére is, hogy vannak benne szomorú részek. Mégis, talán az írásmódja miatt, vagy azért, mert a köszönetnyilvánításból és a szerzői részből kiderül, hogy Lauren kalandjai azért itt koránt sem érnek véget, egyfajta megnyugvást is ad.

Bátran ajánlom a kalandozós, kutyabarát, romantikus könyvek kedvelőinek. Bár nincs benne sok romantika, azért fel-felbukkan egy-egy párkapcsolat (én imádtam Connert!), de ez a könyv többnyire inkább az önkeresésről, felcseperedésről és Gizelle-ről szól. Bármely korosztálynak.

Pontozás:
Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: Gizelle fenomenális, Lauren is nagyon szerethető, könnyű azonosulni vele. (Az egyik személyes kedvencem pedig Conner.)
Borító: 10/10 – Abszolút tökéletes a sztorihoz. És valódi képek Gizelle-ről. :)
Kinek ajánlom: Az utazós kalandregények, romantikusok, stb. kedvelőinek. Igazából kivétel nélkül bárkinek bármely korosztályból vagy nemből.
+ pont: Mert ez egy igazán inspiráló és kedves történet!
– pont: Van, amit csak a köszönetnyilvánításból tudunk meg. Történetesen egy új történet kezdetét.

>!
Kek P
Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

Megint egy rákos kutya… Ezúttal nem tacskó, hanem masztiff. (Micsoda különbség!) Bevallom: a polipos spoiler jobban tetszett. Hiába meleg srác kontra csaj… akkor is! Számomra a 2 könyv minőségbeli különbsége fordítottan arányos a kutyaméretekkel. Szóval, jó könyv, oké… kutyásoknak biztos megható – nekem viszont félig-meddig akként csak meglehetősen unalmasan nyafogós volt.

>!
szucsiani
Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

Kutyabarátként felemásak az érzéseim ezzel a könyvvel kapcsolatban.
A mi családunkban mindig volt kutya, ezért tudom, mennyire lehet őket szeretni és micsoda megrázkódtatás elveszíteni. Bár a végén nekem is potyogtak a könnyeim, sajnos mégsem tudom azt mondani, hogy magával ragadott a könyv. Laurent nem tudtam megkedvelni, Gizelle-ből pedig nem kaptam eleget.
Úgy érzem, egy beteg kutyának nincs bakancslistára szüksége, neki a gazdája szeretete kell és az, hogy sokat legyenek együtt. Ez inkább Laurenről szólt – az ő útkereséséről, az anyjához fűződő kapcsolatáról –, akinek mellesleg van egy imádnivaló, nagytestű kutyája. Ez a saját bakancslistája, amit hű társával, Gizelle-lel együtt akart végigcsinálni. Az ő feltétel nélküli szeretetének segítségével tudta átértékelni kapcsolatát Conorral, s elfogadni anyja szenvedélybetegségét.
Azért adtam csak 4 csillagot, mert az utóbbi időben több állattal foglalkozó könyvet olvastam és nem ez adta a legmaradandóbb élményt. Időnként soknak találtam a fel-fel bukkanó reklámokat, márka megjelöléseket.

3 hozzászólás
>!
Eryka93
Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

"Tavaly, a megjelenése óta kerülgetem ezt a könyvet. Nagyon szeretem az állatos történeteket, akár valós események, akár írói fantázia ihlette őket. A kutyák és macskák mindig is különleges helyez foglaltak el a szívemben, így Lauren Fern Watt regénye is felkerült a kívánságlistámra. Egyszer mindenképpen sorra akartam keríteni, ugyanakkor egy kis részem tartott is tőle, mert biztos voltam benne, hogy meg fog viselni érzelmileg. Épp ezért folyton csak halogattam az elolvasását, de ebben a hónapban az egyik Molyon futó kihívás miatt mégis a kezembe vettem, és bekészítettem mellé jó sok zsebkendőt.

Az Egy kutya bakancslistája nem hagyja szárazon a szemeket. Az egyik legmeghatóbb könyv, amit valaha olvastam. Lauren Fern Watt szívszorító, egyben mosolygásra késztető stílusban mesél nehézségekkel, fordulópontokkal teli életéről, és mindazon eseményekről, amiken hű társával együtt mentek keresztül. Meglepő őszinteséggel avatja be az olvasókat családi problémáiba, és abba a hat meghatározó évbe, amit Gizelle-lel töltött. Egy fiatal lány útkereséséről és felnőtté válásáról szóló történet egyrészt, akinek a sors talán súlyosabb lapokat osztott másoknál, másrészt pedig a legcsodálatosabb barátságról szól, ami ember és állat között köttethet. Említettem már párszor, mennyire rajongok az állatokért, így természetesen mellettem is volt jó néhány négylábú barát, akik végigkísérték eddigi huszonnégy évemet. Minden felelős kisállattartó életében eljön az az elkerülhetetlen pillanat, amikor kénytelen végső búcsút venni kedvencétől, akármilyen fájdalmas is az. Én öt hónapja vesztettem el drága cicámat, aki tizenöt évig volt jóban-rosszban velem, és akinek számtalan felejthetetlen pillanatot köszönhetek. Hiába van azóta másik doromboló szőrpamacsom – aki nem mellesleg az ő leszármazottja –, ez a seb még mindig elég friss, továbbra is egy tátongó, fekete űr van bennem miatta, ezért fokozott lelkiállapotban éltem meg Lauren és Gizelle kapcsolatát. Nem tudtam megállni, hogy ne hullajtsak értük könnyeket. A szívem összetört, majd félig-meddig összeforrt, aztán újra darabjaira hullott, a végén különösen. Több, mint egy hét kellett, mire képes voltam megírni ezt az értékelést, holott viszonylag hamar végeztem a regénnyel. Két nap alatt befaltam az egészet, annyira magához láncolt, bár egyébként is gyorsan lehet vele haladni. A szomorú, torokszorító jelenetek mellett számos olyan pillanatot tartogat, ami mosolyt csalt az arcomra. Az írónőnek kiváló humora van, ami még inkább hozzájárult ahhoz, hogy a lelkembe zárjam ezt a furcsa párost. Én is szerettem Lauren és Gizelle lenni, ha csak erre a röpke időre is, mert megmutatták, hogy mennyi örömet és boldogságot tud hozni az életünkbe egy kis – jelen esetben hatalmas – kedvenc, aki sosem hagy cserben, sosem bánt meg minket, akire támaszkodhatunk, aki vigaszt nyújt vagy felvidít, ha épp arra van szükségünk.

Az Egy kutya bakancslistáját nem lehet kibírni könnyek nélkül. Különleges igaz történet barátságról, szeretetről, összetartozásról és elengedésről. És most, kedves Olvasóm, szeretnék kérni Tőled valamit. Ha van valamilyen kisállatod, és teheted, menj, és tölts vele néhány percet! Vagy legalább vess rá egy pillantást! Sosem tudhatod, melyik lesz az utolsó."

Bővebben a blogon:
https://lapozzbeleblog.blogspot.com/2018/08/lauren-fern…


Népszerű idézetek

>!
Zsófi_és_Bea P

Azt hiszem, ha az ember egy kutyát hoz az életébe, azzal együtt a szívfájdalmat is bevállalja, nincs igazam? Szinte biztos, hogy egy napon el kell búcsúznod tőle, és az lesz a legszomorúbb napod, de nagyon megéri, hát nem így van? Kutyát tartani. Tanulni a feltétel nélküli szeretetükből.

272. oldal

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

>!
Niitaa P

Talán az életnek végül is tényleg nem kell olyan komplikáltnak lennie. Talán az élet lehet csupáncsak egyszerű, különleges kalandok sora?

283. oldal

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

>!
Niitaa P

Rendben leszel. A fájdalom nem tart örökké. Semmi sem tart túl hosszú ideig.

271. oldal

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

>!
Niitaa P

(…) a szeretet akkor működik a legjobban, ha feltétel nélküli.

308. oldal

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

>!
Niitaa P

Néha mindenkinek szüksége van segítségre

197. oldal

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

3 hozzászólás
>!
Rekababa07 P

Időnként úgy nézett rám, mintha jobban szeretne engem, mint bármi mást ezen a világon. Néha úgy nézett rám, mintha én magam lennék az egész világ.

94. oldal, 9. fejezet

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

>!
Niitaa P

„Ami az oroszlán a macskához képest, az a masztiff a többi kutyához képest.”

22. oldal

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

>!
Niitaa P

Készen állsz, kislány?

253. oldal

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

>!
Neelah P

Egy fickó a Nyolcadik sugárúton, egy csemegebolt előtt megbökött az ujjával, hogy tudassa, udvariasan, tapintatosan és teljes bizonyossággal:
– Szeretném közölni magával, hogy ez nem egy kutya. Ez egy Tyrannosaurus Rex.
Világos volt, hogy segítő szándékkal van irántam. Mindenképpen azt akarta, hogy tisztában legyen vele, egy vad, a késői kréta korból származó húsevő hüllőt sétáltatok, és ezért meg kell tennem a szükséges óvintézkedéseket.

82. oldal, 5. fejezet

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története

3 hozzászólás
>!
Niitaa P

Hé, egy lánynak csak szabad álmodozni, nem igaz?

120. oldal

Lauren Fern Watt: Egy kutya bakancslistája Négylábú társam igaz története


Hasonló könyvek címkék alapján

W. Bruce Cameron: Egy kutya négy élete
John Grogan: Marley & Mi
Benkő László: Szívhangok
Brunella Gasperini: Én és ők
James Herriot: A repülő állatorvos
James Oliver Curwood: A kutyafarkas
Szamos Rudolf: Kántor a nagyvárosban
Diana Wynne Jones: A másik palota
Vojnich Iván: Zuhatag visszatér
Jack London: Fehér Agyar