Tündöklő ​lányok 122 csillagozás

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

A LÁNY, AKI NEM HALT MEG, KERESI A GYILKOST, AKINEK NEM LENNE SZABAD LÉTEZNIE.

Harper Curtis a gyilkos, aki a múltból lépett elő. Kirby Mazrachi a lány, akinek nem szántak jövőt.
Kirby az utolsó a tündöklő lányok sorából, akikben ég a szenvedély, akiknek életét Harper egymás után akarja kioltani, miután a gazdasági világválság idején Chicagóban rábukkant a Házra, amelynek ajtaja más időkre nyílik.
Harper a tökéletes gyilkos, aki nyomtalanul másik korba tűnik egy-egy gyilkosság után – ám egyik áldozata életben marad.
Kirby, aki megszállottan kutat támadója nyomai után, a Chicago Sun-Times egykori bűnügyi újságírója, Dan Velasquez mellé szegődik, akinek karrierje épp az ő ügye miatt vett más irányt. Kirby hamarosan megsejti a lehetetlen igazságot…
A Tündöklő lányok 2013 legjobb thrillereinek egyike, hátborzongató térkép egy időn átívelő gyilkosságsorozathoz.

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
GABO, Budapest, 2014
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636899707 · Fordította: Körmendi Ágnes
>!
GABO, Budapest, 2014
384 oldal · ISBN: 9789636899974 · Fordította: Körmendi Ágnes

Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 133

Kívánságlistára tette 114

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Bleeding_Bride ISP
Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Már mennyire hiányzott egy könyv, ami felkavar, amitől felfordul a gyomrom és egyszerre le akarom tenni, „nem akarok odanézni”, mégis olyan kíváncsi vagyok mi jöhet még, hogy a szemem esik ki a helyéből.
@Sapadtribizli -től kaptam PIF-re, épp szülinapomra érkezett meg a könyv, már tavaly, de aztán a megosztó vélemények kicsit elvették a kedvem tőle. Most meg ismét megtanultam, hogy ha valami érdekel, ne kukkoljak bele a könyv adatlapjába. Így tisztán indulhat a kapcsolatunk.
Startból megfogott az elbeszélés módja, a leírások, hogy a sorok éltek. Legtöbb thriller épp itt hibádzik: hiába a jó alapsztori, ha ízetlen a tálalás.
Kissé tartottam a fantasy elemektől, féltem, hogy az irreális részek romba döntik az egészet, viszont a szerzőnek sikerült úgy becsomagolnia és eladnia, hogy már az elején simán benyeltem, hogy mindez lehetséges, sőt mi több, akár létező dolog.
Tetszett, ahogy brutálisan legyilkolta a huszadik századi női sorsokból kiemelkedni vágyó szereplőket, az ilyen jellegű társadalmi görbe tükrökre mindig vevő vagyok, és ki merem jelenteni hogy az egyik legegyedibb megközelítésben tálalta ezt Beukes.
Összességében nagyon szerettem, a sztori magával sodort, a sorok mögötti üzenetek épp úgy megfogtak, mint a narrátor által elmesélt történet.
Így már a polcomon csücsülő másik L.B kötetnek is bátran nekiugrom, bár úgy érzem, hagynom kell kicsit ülepedni, mielőtt újra elmerülök az írónő világában.

2 hozzászólás
>!
csartak MP
Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Erről a könyvről egy egész távoli, látszólag nem ide illő dolog jutott eszembe, amikor olvastam. Még tizenéves korom elején, mikor elfogyasztottam az összes könyvemet, és már untam kiolvasni újra ugyanazokat, elkezdtem a szüleim könyvespolcán kutakodni olvasnivaló után. Anyukám nagyon szerette a krimiket, úgyhogy volt ott szép számmal abból is. Így került a kezembe egy magyar krimi, amiben nagyon tetszett a gyilkos szenvtelen és tárgyilagos és egyben könyörtelen hangneme, ahogy az áldozataival beszélt, mielőtt megölte volna őket. Ezek voltak a kedvenc részeim, többször is elolvastam őket. Ezeknek az emlékeknek a gondolatai merültek fel bennem könyv olvasása közben, szóval így visszakanyarodva ehhez a műhöz, itt sem zavartak különösebben a kegyetlenebb részek… De igazából galamb a lelkem, normális vagyok, meg minden.
A gyilkos nem egy őrült zseni, nincs karizmája, gondolatai kuszák, motivációja igazából nincsen, valami felsőbb dolog irányítja, spoiler
Néhol nagyon belassult a sztori. Az alaptörténet viszont nagyon teszik, kicsit elmentem gondolatban tovább, az milyen poén lett volna, ha ugyanazon ember reinkarnációját öldöste volna le a gyilkos. (ha már időutazás van, akkor már újjászületés is lehet)
A következő kérdésem az volt, hogy miért is ezek a lányok a tündöklőek? Nekem nem tűnt egyik sem különösen kirívónak, vagy tehetségesebbnek a többinél. Persze többségük tevékeny, nőtársaikért is sokat tevő fiatal lélek, akik előtt ott az egész élet. Talán ez ragyog bennünk, az életük fontossága? Mert többet érnek a gyilkosnál?
Ez egy intellektuális, szépen, okosan megírt thriller. Ahogy ugráltunk az időben, mind jobban felgöngyölítve az egyes lányok sorsát, Kirby nyomozását, úgy nőtt bennem a feszültség, kíváncsi voltam mi lesz már. Derüljön már ki valami, dobolt a fejemben, miközben hátralapoztam a végéhez.
Végül álmodtam is a vele, és az álmomban molyos lányok voltak a „Tündöklő lányok”, azokra vadászott a gyilkos. Neveket nem írok le, hátha nem örülnétek neki. ;)

22 hozzászólás
>!
Nita_Könyvgalaxis
Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Van olyan lélek, melynek sötétjén a legkisebb fény sem képes áthatolni.

Mostanában divatba jöttek a sorozatgyilkosok, elég csak Dexterre vagy John Cleaverre gondolni, vagy a különböző sorozatokban feltűnő bűnözőkre. Persze ezeknek a karaktereknek mindig van valami mentségük a gyilkolásra: gyerekkori trauma, rossz családi háttér stb. Ők az úgynevezett szerethető sorozatgyilkosok.
Lauren Beukes Harperje közel sem ilyen. Az író nem akarta szépíteni a valóságot, a gyilkos lelkének legmocskosabb részeit tárja fel előttünk. Nem hiteti el velünk, hogy van kilépés, hogy van felszabadulás. Harper egy beteg elme, sötétségbe zárva, a kulcsot pedig már rég ellopták. Hiányzik belőle valami, ami a többieknek megvan, sőt, a tündöklő lányoknak még sok is jutott belőle: szépség, tehetség, élni vágyás…

Jó volt végre egy olyan regényt olvasni, amely részletesen feltárja, milyen az, ha valaki áldozat lesz, milyen érzés, ha megölnek vagy megpróbálnak megölni, és hogy viselik el a családtagok a traumát. Ahogy @Hanna is mondta a könyvről, nem próbálja meg fetisizálni a gyilkosságot, nincs benne semmi szexi vagy vágykeltő, csak a gyomorforgató valóság.

Torokszorító történet a Tündöklő lányok, amelyet mégis olvasni kell, mert fontos dolgokról mesél nekünk: női sorsokról, halálról, életről, megtört emberekről, akik mégis próbálják a lehető legtöbbet kihozni abból, ami jutott nekik.

>!
Dominik_Blasir
Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Újabban valahogy azt vettem észre magamon, hogy egyre magasabb az ingerküszöböm az erőszakkal, a sötétséggel és a mocsokkal kapcsolatban. Ha egy történet tényleg sokkolni akar, akkor azt tegye meg úgy, hogy tényleg a mélyre ás, tényleg a borzalmat és a szörnyűséget mutatja, ráadásul lehetőleg mindezt úgy, hogy ne nézzen folyton a fátyol alá, ne mutogassa nekem az élet szép oldalát (az utóbbi időkből a Patkánykirály volt ilyen).
Beukes érzésem szerint pont ebbe futott bele: regénye kétségkívül nagyszerű olvasmány, amit élveztem, sőt, jól szórakoztam a cselekményén. Kíváncsian nézegettem a karaktereit, könnyedén sodródtam a történettel, és a végén persze izgultam, ahogy egyre több minden derült ki a koncepcióból, és végre összeértek a szálak. Csak ez nekem kevés volt.
Mintha Beukes megállt volna félúton a sötétségbe vezető úton: a sorozatgyilkos főszereplőnket megismerve nem undorodunk, nem fáj minden lélegzetvétele – a másik oldalon meg túlságosan sok a nevetgélés, a lazaság, a világosság. Így aztán sokáig nem találtunk egymásra a könyv hangulatával, nem értettem, hogy mit is kellene éreznem, miért is kellene izgulnom/félnem. Aztán persze fokozatosan ráhangolódtam a sorozatgyilkolásra (az áldozatok szemszögéből megírt jelenetek nagyon erősek voltak, azok tényleg ütöttek) – de mindent összevetve mégis hiányzott nekem az a lélekölő sötétség.
Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2014-12…

34 hozzászólás
>!
pat P
Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Na, ez aztán a jól megírt könyv. A stílusa, a történet csavarodása, a karakterek váltakozása, a hurkok az időben, a felvillantott női sorsok, az amerikai történelem pillanatképei – tökéletesen elfeledtették velem, hogy ez az egész sorozatgyilkososdi engem teljesen, tökéletesen, de valami abszolút hidegen hagy.
Mert bizony rosszabb pillanataimban úgy indultam neki a könyvnek, hogy fele klisés gyilkosos-nyomozós, fele baromság (időutazás? csillogó nőszemélyek? hagyjálmár!), meg még valami feminista izé is hozzá, hát nem tudom. Még szerencse, hogy Lauren Beukes-ról elhittem, hogy még ezt is meg tudja írni jól. És tényleg.
Mert baromi izgalmas. Elképesztően alapos, hajmeresztő tényanyaggal (lásd köszönetnyilvánítás). Torokszorító – nem is leginkább a gyilkosságok, hanem a XX. század Amerikájának rettenetes női sorsainak bemutatása miatt. Az időhurkok működését megfigyelni nem is igen volt időm, de biztos rendben voltak.
Lehetett volna hosszabb.
Szinte már nem is tudom, miért nem öt csillag.

>!
tonks
Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Az mindig jó, ha egy zseniális ötlet és egy remek író találkozik, igazi letehetetlen olvasmány volt ez. Még úgy is, hogy a komfortzónámon kívül esik jócskán, és ezt meg is éreztem azért, éjjel a vasútállomáson kicsit megszaporáztam a lépteimet a könyv egy brutális jelenete után. Akit az időutazás szál érdekel, annak ajánlom, imádtam, mennyire okosan van vezetve.

>!
Bori_L MP
Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Ritkán olvasok krimit (Agatha Christie elvette tőle a kedvemet (ez van, elnézést, Poirot- és Miss Marple-fanok)), thrillert/horrort meg még ritkábban (bár Stephen Kinget szeretem, de másodikos koromban a Harry Potter és a Titkok Kamrájától is rémálmaim voltak, szóval el lehet képzelni, mennyire szeretek gyilkosságokról olvasni). Viszont a Tündöklő lányokra nagyon kíváncsi voltam, egyrészt mert Laurn Beukes, másrészt mert időutazás, hát na. Nem bántam meg, sőt! Bár az én ízlésemnek kicsit sok volt a hasfelmetszés benne, nagyon a helyén volt az egész történet. Beukes rengeteget fejlődött a Zoo City és pláne a Moxyland óta. Nagyon gördülékeny a történet, olvasmányos, a vége felé már gyakorlatilag letehetetlen, viszont teljesen meglepő módon egy darab rémálmom sem volt tőle (ez valószínűleg sokat dob az összességében is pozitív élményen).

Időutazó sorozatgyilkos. Hát, azt hiszem ez már önmagában is elég ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődést, de nem csak erről van szó. Az írónő nem kerülgeti a forró kását, nem szépíti meg vagy kendőzi el az erőszakot, hanem úgy ír róla, ahogy a valóságban is megtörténik: fájdalmasan és kegyetlenül. A magyar olvasók többségének valószínűleg nincs köze gyilkossághoz vagy gyilkossági kísérlethez egyik oldalról sem (szerencsére). Nekem sincs. Mégis, a könyv olvasása közben egy percig sem tudtam elfelejteni, hogy bár Harper Curtis, az időutazó sorozatgyilkos nem létezik, az általa képviselt és rajta keresztül bemutatott erőszak nagyon is létezik, és nem csak Amerikában vagy Afrikában, hanem mindenhol a világon. Bárkivel megtörténhet. Kicsi az esélye, de megvan.

A Harper gondolatait leíró részeket legszívesebben átugrottam volna. Nem akartam egy ennyire beteg, undorító, visszataszító, torz ember lelkivilágában turkálni. Nem érdekel. Nem akarom tudni. Mégis végigolvastam, és nagyon megrendítő volt. Ahogy Kirby elkeseredett, szinte őrült makacssága, hogy elkapja Harpert. Amikor Kirby-ről volt szó, szinte végig az járt az agyam valamelyik eldugott részletében, hogy könyörgöm, nekem sose kelljen ilyen helyzetbe kerülnöm. A karakterekhez nincs is több hozzáfűznivalóm, mind nagyon élethűek, ami még megrendítőbbé teszi az egész könyvet. Olvassátok!

A lezárás pedig… nincs jó szó rá. Azóta is a hatása alatt vagyok.

Minden más gondolat, amit ide nem írtam le: http://kultnaplo.blogspot.hu/2014/10/lauren-beukes-tund…

8 hozzászólás
>!
Bíró_Júlia
Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Ja, ja, időutazós, sorozatgyilkosos, kegyetlen és naturalista. Azt vettem észre, hogy valamim mindig fájt, amíg olvastam, és nagyon is el tudtam képzelni a Kirby testében nyíló feketeséget. Pszichopata-perifériás egyre jobban fogsz látni tőle a szemed sarkából, jobban már, mint az orrod elé, igen, hogyne, meg újságírós és füvezős. Jó, mondom, és még? A Moxyland óta önzőmód azt várom Lauren Beukestől, hogy rólunk mondjon valamit, amik vagyunk, amik lehetünk, lehetnénk, leszünk, ha nem kapunk az agyunkhoz kollektíve.
És basszus, megint megcsinálta. Gyomorforgatóan, szívbemarkolóan, történelmi-építészeti-fizikai pontosságot és némi balladai homályt vegyítve, laurenbeukesosan.
Minden időhurkon és paranormálon túl, már megint az emberről. Arról az emberről, aki minden iszonyatra képes, de arról is, aki minden iszonyaton túl küszködik az embernek maradásért. A tündökléséért.

Lásd még:
Sok van, mi csodálatos,
De az embernél nincs semmi csodálatosabb.

Ne feledjük, a csodálatos fordítás és megítélés kérdése.

>!
Noro 
Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hatásos horror, izgalmas nyomozás, remekül megrajzolt áldozatok, frappáns csavar. Egyvalami hibádzott csupán, ez pedig a gyilkos figurája. Mert van egy már kezdetben is totálisan elmebeteg fazon, aki bekerül egy irracionális, minden logikát nélkülöző szituációba. És egyszerűen csak elfogadja. Ennyi. Mennyivel izgalmasabb lett volna egy józan gondolkodású emberrel indítani a történetet, és bemutatni, hogyan teszi őt tönkre a Ház irracionális, önmagába záródó logikája! Kihagyott ziccer. Ettől eltekintve azonban szórakoztató darab, pedig a misztikus horror és a krimi nekem alapvetően nem zsánereim.

>!
Beatrix_Farkas
Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Bajban vagyok. Mert nem igazán értettem, viszont többé-kevésbé izgalmas volt, főleg a második fele. Jól volt kidolgozva a regény, mert nem E/1, viszont mégis mindig különböző szemszögekből ismerhettük meg az eseményeket.
Kirby-t és Dan-t is nagyon kedveltem, jó páros voltak.
Harper egy igazi pszichopata prototípus, rossz volt a fejében lenni, az ocsmányságairól olvasni. Ami tetszett, hogy az írónő leírása, eltérően a szokásos krimiktől, annyira plasztikus, hogy szinte kézzel fogható. Nem köntörfalaz, nem szépít, mindennek helye van: a vérnek, a mocsoknak, a béltartalomnak, a deviáns vágyaknak. S ezeket részleteiben leírja, hogy megteremtse azt a légkört, amiben értelme lesz Harper cselekedeteinek. Legalábbis a személyisége szempontjából, mert az kidolgozott volt, de semmi más. Sajnos.
Elolvastam egy közel 400 oldalas, egyébként tényleg élvezetes és izgalmas krimit, de nem kaptam választ arra, hogy kik azok a tündöklő lányok, miért kell meghalniuk, mi a Ház, és miért csak bizonyos embereknek működik, miért működik egyáltalán? Ezen dolgok felett elsiklott az írónő (vagy én). Stílus ötös, történet négyes, kidolgozás, kettes. Érdemjegy: 3,5 csillag.


Népszerű idézetek

>!
Szilvi00 P

A gazdagok tudják: a pénz beszél, hogy neked ne kelljen.

>!
No_Exist

Az idő minden sebet begyógyít. A hirtelen fellángolások elmúlnak. A szálkákat kiveti a hús. Ami persze nem jelenti azt, hogy a hátrahagyott seb nem viszket.

239. oldal

>!
No_Exist

Az a gond a pillanatképekkel, hogy átveszik a valódi emlékek helyét. Az ember megőriz egyetlenegy pillanatot, és semmi más nem marad meg az egészből.

313. oldal

>!
Kacsamadár

Persze, de ez a filmekkel és a könyvekkel is így van – jegyzi meg Kirby. – Véges számú történet van a világon. Attól érdekesek, ahogyan kibomlanak.

178. oldal

>!
Belle_Maundrell 

– Mind félünk (…) Ez a nagy titok, nem tudtad? Mindenki fél. Mindig.

317. oldal

>!
ViraMors P

– És elvárom, hogy marha hamar kerülj képbe azzal, hogyan működik a baseball!
– Tök könnyű. Labda. Ütők. Gól.

107. oldal

>!
Valcsa 

– (…) Meg kell beszélnünk, hogy miért lelkesedsz ennyire a vesszőkért. Nem rakhatod be őket mindenhová, ahová csak tetszik!
– A nemi szerepek tanárom is ezt mondta.
– Ezt meg sem hallottam. Valahogy meg kell birkóznod a központozás misztériumával. (…)

133. oldal

>!
Belle_Maundrell 

Úgy tartja a limonádéját, mint keresztet a vámpírtanyán.

172. oldal

>!
No_Exist

A cucc nem ismeri az együttérzést, számára nincs család, sem szeretet, és nem létezik a félelem sem. Ereszd össze a drogot az ördöggel, és a drog fog győzni. Minden egyes esetben.

187. oldal

>!
No_Exist

Ó, de kár érte, a szívem fáj érte,
De volt, amim volt, és már az megérte.

332. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Dot Hutchison: Pillangók kertje
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Stolen Dolls – Ellopott babácskák
Thomas Harris: A vörös sárkány
Tom Sweterlitsch: Letűnt világok
Ania Ahlborn: Vértestvérek
Helena Silence: Ezüsthíd
Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja
Stephen King: Joyland
Barry Lyga: Gyilkosokra vadászom
Dan Wells: Az ördög egyetlen barátja