Haláltánc (Anita Blake, vámpírvadász 14.) 211 csillagozás

Laurell K. Hamilton: Haláltánc

St. Louis-ban fellép a világhíres vámpír balett-társulat. A nagy eseményre rengeteg vámpírúr érkezik, pomme de sang jelölteket hozva magukkal Anitának, akinek energiaháztartása az ardeur miatt egyre csökken. És ha ez még nem lenne elég, úgy tűnik, teherbe is esett, a teszt pozitív. A lehetséges apák száma viszont majdnem ugyanannyi, mint a pomme de sang jelölteké. Ezzel egy időben a triumvirátus hatalma véletlen események során megerősödik, Anitát pedig több ízben is meglátogatja Minden Vámpírok Öreganyja, a sötét Marée Noire, aki minden jel szerint ébredezik…

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2008
576 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639868090 · Fordította: Török Krisztina

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Anita Blake · Jean-Claude


Kedvencelte 24

Most olvassa 11

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 51


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Laurell K. Hamilton: Haláltánc

„Az ösztöneim veszélyesnek bélyegezték, és ha az ember az ösztöneire hallgat, tovább él. Csak annyi hiányosságuk van, mármint az ösztönöknek, hogy nem fejtik ki a sejtéseiket, nem magyarázzák el, mit miért szeretnének. Így aztán csak a bizonytalanban való óvakodás marad.”

Ez a rész elég vegyes érzéseket hagyott maga után.
Egy részről még mindig imádom az érzelmi árnyaltságot, szuper volt látni ezt a sokaságot ilyen erős kötődésekkel élni. Ahogy bonyolódnak a szálak egymás között, sok a félreértés, a meg nem értettség és természetesen a féltékenység.

Viszont a nyomozás része nagyon lapos lett, alig volt benne némi izgalom.
Ami a humor oldalát illeti nem sok mosolyogni valót találtam benne, még a szarkazmus is elkerült.

Az erotikától szinte kiégett a lap. Ezt továbbra is nagyon szeretem, de azért keveslem, hogy csak erről szóljon egy elméletileg fantasy alapokra épített sorozat.

Ez – akár mekkora rajongója is vagyok a sorozatnak –, sajnos négy csillagnál jobbat nem érdemel a részemről.

Egy olvasásnak megfelelt.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2008
576 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639868090 · Fordította: Török Krisztina
2 hozzászólás
agi89>!
Laurell K. Hamilton: Haláltánc

Azt hiszem eddig ez volt a leggyengébb része a sorozatnak.
Nagyon hiányoztak a rendőrök, a nyomozás, az akció. Anita se sziporkázott úgy ahogy megszoktam. Esküszöm, mintha egy kedves barátom változott volna meg egyik hétről a másikra. Hiányzik. Nagyon kevés volt a humor-faktor. :(

A „perverz szex” nekem bejött. Azzal nem volt problémám. Sőt… ;D

És most kifejezetten idegesítő volt, hogy hipp-hopp vége lett a könyvnek. Erős hiányérzetem maradt a végén.

Még mindig Team Jean-Claude!
Nem tudom hogy lehetséges még jobban és jobban beléd esni. De részről-részre egyre „mélyebbre” süllyedem. ♥️

És apró jegyzetek:
Asher most először borított ki úgy igazán.
Requiem karakterébe hatalmasat csalódtam. :(
London viszont pont hogy pozitív csalódás lett.
Richardtól, bármilyen röviden is szerepelt megint a falra másztam. (fehér kerítés mániás h*lye p*cs)
Damian, Nathaniel, Jason, Cicaszem édesek voltak megint.

Mindentől függetlenül még mindig imádom az egészet.

Fummie>!
Laurell K. Hamilton: Haláltánc

Egy fokkal kevesebb benne az indokolatlan szex, mint az előző részben, de csak egy fokkal, ami nem javít sokat a helyzeten. Főleg, ha hozzávesszük, hogy a könyvben szinte egyáltalán nem történik semmi, egy darab megoldandó rendőrségi esettel nem találkozunk, csak elmennek az egyik helyre, ott is csinálják valamiért, aztán átmennek a másik helyre, ott meg másért csinálják, közben pedig kapjuk a nyakunkba a vinnyogást (úristen, komolyan ezen sipítozott fél könyvön keresztül…) meg a sok metafizikai dumát.
Szóval a kedvenc karaktereim még megvannak, ahogy a humor is, de még mindig sok a szex, sok a vinnyogás, kevés a történet, és Richard még mindig él. Ez biza kevés egy jó történethez. Javaslom Richard végleges kiiktatását, és fél könyvvel kevesebb rinyát kapunk, ahova már befér némi történetszál is.

38 hozzászólás
Sceurpien I>!
Laurell K. Hamilton: Haláltánc

Az Anita Blake sorozat hiába van tele stílushibával, és hiába egy idegesítően és túlzón logikátlan feminista és mégsem feminista hölgyemény a címszereplője, mégis egy fontos mérföldkő a vámpírirodalomban. Szerintem nagyjából itt kezdődött el a rendes kommerszializálódás, ami egyfelől negatívum, másrészt pedig a komplett vámpír-világok fejlődését meg lehet ismerni ezen az egy sorozaton. Az első néhány rész a kérdésekről szól, hogy most mi legyen, mennyire szabad megközelíteni őket, majd egyre inkább kialakul az a fajta szerelmi tárgyként kezelése a vámpíroknak (és egyéb természetfeletti lényeknek), amit utána mindenki átvett, és lett belőle Tvájlájt és társai.

Pasiként (akármennyire is nőies ízlésem van), furcsa bevallani, hogy az egyik kedvenc sorozatom ez, pláne az utolsó kötetek (ne álltassuk magunkat, a sorozat komplett második fele) miatt, de én valamiért azokban is megláttam azt, ami nekem tetszik, és ez leginkább két dolog. Az első az a logikusan felépített univerzum. Az a helyzet, ahol éppen csak most kezdődött meg ennek az értelmen túli világnak a megismerése, ahol még nincs mindenre magyarázat, és pláne arra nem, amit mi magunk találunk ki, de ami logikus működésű (lásd a likantrópia-fertőzés), arra az orvostudomány elég gyorsan meg is találta a logikus működést, jelen példában a vírust. De azt, hogy pontosan hogyan is érzi Anita a halottakat, ami ráadásul azért is különleges, mert ő nem is csak egyszerű halottkeltő, azt egyszerűen nem lehet tudományosan megfogalmazni, ahogy rengeteg más, véletlenszerű esetet sem, amikor az elvileg sokat látott szereplők is csak annyit mondanak, hogy „gőzöm sincs”. A másik ilyen pedig, hogy én képes vagyok együtt érezni Anitával, és már az első pár kötetben tudat alatt eljutottam arra a pontra vele kapcsolatban, hogy a haragja volt az, amivel képes volt az én étvágyamat is táplálni. Imádtam mindig, amikor leb@szott egy akármilyen rendőrt, aki csesztette, vagy bármikor, amikor azt a jóleső kielégülést érezte, hogy most kiadhatta magából a szükséges feszültséget. Amikor a sokezredik kötetben valaki felhívja a figyelmét, hogy talán neki a harag-e az igazi tápanyaga, mármint még mindenféle más előttről, szinte meg sem lepődtünk. És őszinte leszek, ha valakit idegesít, hogy néha túl logikátlanul csinálja, mert elkezd ordítani, és felelőtlenül viselkedni már az első kötetekben is… mindez csak egy tökéletes megalapozása annak, ami majd a sorozat vége felé egy nyilvánvaló tény, csak észre sem vesszük.

2 hozzászólás
JuditVms>!
Laurell K. Hamilton: Haláltánc

Nekem ez egy kicsit sok volt, mert történés, igazi cselekmény nem sok volt benne, csak a sok lelki sz@rakodás. Még a rengeteg szex sem lett volna baj, csak nekem túlságosan ponyva a fogalmazás, amivel még mindig nem vagyok kibékülve. De az is lehet, hogy csak a fordítással van a baj. Anita pedig elfogadhatná már végre azt, hogy ebbe az életmódba nem fér bele a nagy erkölcsösség. Egyik pillanatban szemérmeskedik aztán meg ketten (hárman, négyen :D) nekiesnek, és nincs vele semmi problémája :).
Egyetértek a többi értékeléssel. Szerintem is ez az eddigi legrosszabb rész. Remélem a következők jobbak lesznek, de szerintem most egy kicsit pihentetem ezt a sorozatot.

Tímea_Kocsis_2>!
Laurell K. Hamilton: Haláltánc

Picit túl sok történést és drámát fog össze egyetlen részbe. Hosszas felvezetés után gyors összecsapás az aktuális rosszfiúval, aki talán nem is olyan rossz, majd gyors lezárás. Az önálló történet elenyészően kis hányadát teszi ki a kötetnek, a többi csak a széria folytatása. A hatalmi és érzelmi struktúrák bonyolódnak szépen tovább, megy a lelkizés, ki mit vár Anitától. A vámpírpolitika kezd bedurvulni, óvilág és újvilági egyaránt.

Niah >!
Laurell K. Hamilton: Haláltánc

Hűha, hol is kezdjem. Most megemelem a kólás dobozomat, hörpintek belőle és magam elé révedve gondolkodóba esem… Igyekszem összeszedni őket, de szerte repkedtek akár egy kellemes nyári napon a pillangók. Próbálkozom, de nem megy. A rengeteg szex sokkolt. Az alaptörténetet egyszerűen imádtam, de emésztenem kell. Asher-nek nagyon örülök, sőt minden egyes szereplő a maga módján magával ragadott. Ott voltak és akkor amikor kellettek, az új szereplőket is kedveltem a maguk módján, és izgatottan várom mikor érkezik el az, mikor Marée Noire felébred!

kte P>!
Laurell K. Hamilton: Haláltánc

Számomra ez volt a sorozatban a mélypont. Alapvetően jól tolerálom a hülyeségeket a könyvekben, ezt is olvastam (mert vissza kell már vinnem a könyvtárba), vitt a lendület, de igen sok dolgot hiányoltam belőle.
Elfér a könyvekbe némi lelkizés, Anitától és a pasiktól is, de itt gyakorlatilag nem volt semmi más. Még a vámpírok és egyéb lények többsége is ennek volt alárendelve.
Pozitívum, hogy valamivel kevesebb tényleges szex volt benne és néhány érdekes vámpíros dolog is bejött pl. K. anyu és a balettársulat.
Kellett volna bele: nyomozás, akció, lövöldözés, esetleg Edward! Szerencsére a következő részben megjöttek ezek is! :)

2 hozzászólás
RoseMarry>!
Laurell K. Hamilton: Haláltánc

Eddig ez a rész tetszett a legkevésbé. Az egyik ok, hogy szinte semmi nem történt benne. Volt egy csomó lelki fröccs, néhány dráma és nagyjából ennyi. A másik ok, hogy hol van az az Anita, akit megismertünk? Ebben a részben nem igazán találtam meg azt, amiért annyira szeretem a karakterét.
Ronnie-t a helyében az elején felképeltem volna és soha többet látni sem akartam volna. Most Requiem is kiakasztott rendesen. Úgyhogy ez a rész nekem csalódás volt :(

Ancsúr>!
Laurell K. Hamilton: Haláltánc

Nekem tetszett ez a rész is, de ez most olyan epizódféleségnek tűnt számomra. Vagyis a történetet annyira nem vitte előrébb ez a történet, inkább az érzelmeket kuszálta még jobban össze a szereplők között.
Az egyedüli bajom az volt, hogy kezdem úgy érezni, hogy Anita körül a férfiak hajlamosak papuccsá válni. Remélem azért a későbbiekben visszatalálnak majd a macsósabb énükhöz.


Népszerű idézetek

Quvik>!

– És te? Te hogy érzel? Mert azt látom, hogy Richardnak nincs vele baja. Te viszont elzárkózol, hogy még egy kötőszót se lássak az agyadban – húzódtam el tőle is bizalmatlanul.
– Úgy érzem, bármit mondanék vagy tennék is, feldühítene – felelte azzal a rá jellemző végtelen diplomatikusságával. Még soha ilyen szépen nem vágták a képembe, hogy épp hisztérikában nyomom.

166. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anita Blake · Jean-Claude
Quvik>!

A problémamentes pasiról akkor se tudnám, micsoda, ha a nyakamba ülne.

385. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anita Blake
Marée_Noire>!

Olyan ez, mint az osztriga: az egyiknek ínyencfogás, a másiknak viszont zöldtakony a szájban.

456. oldal

lizzyke21 P>!

– És Mr. Vércsap, hogy fogadja majd, hogy apa lesz?
– Ne nevezd így.
– Bocs. Szóval, úgy gondolod, hogy feküdni fog Jean-Claude-nak az apuci szerep?

17. oldal

Telena>!

– Ez itt Nyuszika. Bemutatom Nyuszikát.
Nyuszika. Ez most az igazi neve? Nyilván, mert ki választana a rendes neve helyett ilyen baromságot. Akkor már legyen inkább Nyúl.

blankaveronika I>!

Na, ide veszett el a szép szeme világa, belefulladt a dekoltázsomba.

314. oldal, 27. fejezet

Clace>!

– Létezik olyan tette a vérvonaladnak, aminek a végén az ember nem veszíti el a ruháit?

Clace>!

Nevezett Becky persze akkor ejtette, amikor felépült a vérleopárd-támadásból, aminek mellékhatásaként Micah a havi vérzés helyett, havi szőrzést produkált.

Clace>!

– Olyan, vagy mint egy kutya, aki a megjelöli, ami az övé – mondta halkan, lila szemeivel a hatalmas férfit fixírozva Nathaniel. – Talán hugyozd is oldalba Anitát, hogy biztosan mindenki lássa és érezze, hogy ő a tiéd.

Quvik>!

– Látom, a szabadság és a tisztesség igen fontos erények a szemedben – somolygott Samuel.
– Naná. Mindenkinek fontosak – bólintottam, de azért meglepett, hogy ilyen közhelyekkel kezdünk dobálózni.
– Jaj, drága Anita – kacagott egy nagyot –, hányan sietnek eldobni a szabadságukat az első adandó alkalommal. Igen sokan járnak a világban, akik szívesebben veszik, ha mások hozzák meg helyettük a döntéseket. Ami meg a tisztességet illeti, nem is olyan régen magad jelentetted ki, hogy az élet nem tisztességes.
– Az fix. Az élet egy nagy svindler, így legalább én magam próbálok tisztességesen játszani.

189. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anita Blake

A sorozat következő kötete

Anita Blake, vámpírvadász sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Ilona Andrews: Magic Burns – Perzselő mágia
Charlaine Harris: Vérszag
Kim Harrison: The Good, the Bad, and the Undead – A jó, a rossz és az élőhalott
Karen Marie Moning: Keserű ébredés
Nalini Singh: Angyalcsók
Karen Chance: Árnyak vonzásában
J.D. Barker: Szíve helyén sötétség
Dan Wells: Csak a holttesteden át
Darynda Jones: Első sírhant
Meiszner Krisztina: MásValaki problémája