Ezüstgolyó (Anita Blake, vámpírvadász 19.) 133 csillagozás

Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó

Anita Blake élete lecsendesedett, majdnem normális hétköznapjait éli St. Louis-ban – már amennyire normális hétköznapokat élhet egy hivatásos vámpírhóhér és szövetségi rendőrbíró – amikor egy vámpír a múltból bejelentkezik. Minden Sötétségek Anyját elméletileg elpusztította egy robbantásos merénylet. Ugyanakkor hogyan lehetséges elpusztítani egy vámpírt, aki megteremtette magukat a vámpírokat? Meg lehet ölni egy istent? Eddig nem sikerült, és most ez az isten, pontosabban istennő, úgy érzi, eljött a nap, hogy végre hatalmába kerítse Anitát és Amerika összes vámpírját.

Minden Sötétségek Anyjának tetteit az vezeti, hogy szentül hiszi: Jean-Claude, Anita és a vérfarkas Richard Zeeman triumvirátusa elegendő hatalmat ruházhatna rá, hogy ismét testet ölthessen, és megvethesse lábát az Új Világban. Csakhogy a test, amire a fogát feni, már foglalt.

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2013
496 oldal · ISBN: 9786155272967 · Fordította: Török Krisztina
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2013
496 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155272226 · Fordította: Török Krisztina

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Anita Blake · Jean-Claude · Nathaniel Graison · Micah Callahan · Asher · Richard Zeeman

Helyszínek népszerűség szerint

Louvre


Kedvencelte 10

Most olvassa 6

Várólistára tette 51

Kívánságlistára tette 72


Kiemelt értékelések

Lisie87 P>!
Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó

A remény hal meg utoljára…
Gondolom nem csak én vagyok így ezzel, ha az Anita Blake sorozatra gondolok. Még mindig bízom benne, hogy visszatér az írónő a kezdeti jó szériába, amikor még igazán élvezhető volt a történet.
Most egy nagyon picit sikerült jó felé fordulnia…Kevesebb, és minőségi sex jelenetek, juhúúú, végre nem 10-20 oldalon kell olvasnom, hogy kivel-hogyan..stb. Richard végre megemberelte… farkasolta magát. Hát igen, vannak még csodák!
Ugyanakkor még mindig nincs elég akció, nyomozás, rejtély és izgalom!!!! Amiből még mindig sok van, az a lelkizés, és most nem csak Anitától kapjuk, hanem jó pár hapsitól is. No comment…na ezektől a részektől falra másztam. Micah és Nathaniel az egyetlen kivételek, akik rendíthetetlenül pozitívan és a helyzethez alkalmazkodóan állnak a dolgokhoz. Nagy piros pont nekik!
De azért élvezhető volt a sok leírás és lelkizés és magyarázkodás ellenére is a könyv. Mondjuk talán az is tarthatja bennem a lelket, hogy régen oda-vissza voltam ettől a sorozattól és olyan nekem, mint egy régi jó barát! :)

Dyus33 P>!
Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó

Jó sok izmos pacák, szebbnél szebbek, pirospont… Jó sok vérállat, sok-sok cicus, pirospont. Jó sok változatos szex, pirospont. Jó sok akció, harc, sérülés, metaszkander, pirospont. Néhány jól bevitt humorbonbon, néhány elrejtett kultúrális félmondat, Richard jólviselkedése is megér még egy pirospontot. Még mindig szívesen beszorulnék Asher és Nathaniel közé :) Kár, hogy évente csak egy könyv jön ki…

3 hozzászólás
Shanara>!
Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó

Minden évben várom a sorozat következő kötetének megjelenését és legalább ugyanennyire rendületlenül várom a főszereplő korábbi verziójának visszatérését, a mozgalmas nyomozásokat és azt a színes világot, ami az elején annyira elvarázsolt ebben a sorozatban, hogy még most sem tudok lemondani róla.
Az utóbbi pár kötet olvasása után határozottan hiányérzetem volt, mert egyes szereplőket, akiknek karakterei meghatározóak a történet alakulása szempontjából hosszú ideje hanyagol a szerző. Legnagyobb örömömre ebben a regényben végre újra szerepel Richard, Asher, Jean-Claude és Damien. Az sem elhanyagolható, hogy a szerző teljesen kifordította az eddigi viselkedésüket, nem kevés meglepetést okozva ezzel a számomra. Az már csak mellékhatás, hogy jegyzetek nélkül lassan már képtelenség követni, hogy az éppen felbukkanó személy melyik fajhoz tartozik és hogyan került kapcsolatba St. Louis városának irányító csoportjával.
Van ebben a kötetben minden, de továbbra is az a jellemző, ami az utóbbi részek legtöbbjére, hogy bizonyos testgyakorlási formák rendesen megakasztják a cselekmények folyamatát. Néha felbukkannak érdekes szituációk a könyvben, felpörögnek a történések, hogy aztán újra átvegye a helyüket a szokásos nyűglődés, toporgás és erőfitogtatás, orgiának is beillő, részletesen bemutatott helyzetek, illetve ugyanazok a morális és etikai kérdések, amelyeket már annyiszor végigrágtunk.
A lényegtelen információk mögött mélyen elbújva érzem, hogy halad a történet fő szála, de azért elég lassan lépegetünk előre a lényegi kérdésekben. Sajnálattal állapítottam meg, hogy mint az utóbbi időben minden Anita Blake regénynek, úgy ennek is eléggé összecsapott a vége.
Továbbra sem adom fel és rendületlenül haladok tovább a sorozat olvasásával és most már csak azért is kivárom, hogy mi lesz ennek az egész metafizikai katyvasznak a vége.

3 hozzászólás
AniTiger P>!
Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó

Úristen, ez az idei 100. olvasmányom, ez beteges :D

Érdekes, hogy 72%-os ez a rész, sokkal rosszabbra számítottam, pedig imádom az Anita Blake könyveket. Amint megjelent fel is vásároltam, azóta árválkodott a polcomon, de jön a következő rész, amit hamarabb tervezek olvasni… :)

Szóval – bőven jó volt! Megdöbbentően jó. Nem csak szex, nem csak vámpírbelügyek, nem csak vérállat-gondok. Tulajdonképpen hatalmas olvasztó tégelynek mondhatnám, de nem voltak benne a zombi- és munkaügyek Anita részéről.

Szerettem, faltam. Vicces, aranyos, szerelmes kis rész. Jók azok a részek, ahol csóri csajszinak öltözködnie „kell” és emiatt kínosan érzi magát – imádom, de azt is ahogy szenved. Számomra megfelelő mennyiségű Micah és Nathaniel szerepel az Ezüstgolyóban, szóval egy szavam sem lehet, bár meglettem volna Asher nagyjelenete nélkül, de végre elérte, amit – szerintem is – megérdemel. Fejlődünk, fejlődünk, ha lassan is…

9 hozzászólás
ncsn87>!
Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó

Megint csak az volt a bajom, hogy túl sok az erotikus rész a cselelményhez képest. Mondhatni szinte nem is volt cselekmény… Nekem nincs bajom az ardeurel, a háremmel, az orgiákkal, hiszen ezt már megszoktam Hamiltontól, mondhatni hiányolnám is. :) Csak a több akciót, a nyomzást hiányolom belőle. Most is azt hittem, hogy lesz, erre szinte semmit sem tudtunk meg és a végére meg csak úgy megoldódott minden. Ez így nem járja!
Viszont felüdítő volt, hogy végre Richard megemberelte magát és nem rinyált. :D Remélem ez a továbbiakban is így marad, mert én az elején nagyon kedveltem, de tényleg. De az utóbbi időben, túl sok volt… Na de Asher se pite, ha hisztiről van szó… Mindegy, nem részletezem tovább. :D
De továbbra is szeretem a könyv humorát, mindig megnevettet. :D És talán ez az egyedüli olyan sorozat, amiben elviselem a sok leírást. Bár azért jobban örülnék kicsit több párbeszédnek… :)
És persze Micaht és Nathanielt továbbra is nagyon szeretem, olyan édesek. *.*
Szóval remélem Hamilton megerőlteti magát a következő könyvben a cselekmény szálban is. :)

21 hozzászólás
Agatha>!
Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó

Hát igen, bármennyire is bírom Anitát, az utolsó nem is tudom hány könyv miatt már lassan én is dühbe gurulok! Kedves Ms. Hamilton, tessék már megmondani, valami egyéb elfoglaltság miatt ki tetszett adni bérbe az Anita Blake sorozat írását?
Mert a 19. történetet majdnem földhöz vágtam, annyira elegem volt abból a szörnyen pasitlan féltékenységi drámából, amit Asher leművelt – utána meg varázsütés és elmúlt az egész…
A következő fejezetek számomra valamiféle vérállat-politikát elemezgetők voltak, hogy kivel hogyan kell szövetségre lépni Anyuci miatt, na azok halálra untattak, egy csomó mindent nem értettem belőle és nem is érdekelt, olyan volt, mintha valamiféle (ál)tudományos-politológiai alátámasztást akart volna az írónő kreálni, hogy Anita miért enged újabb macskát az ágyába.
Nem mondom, az utolsó szűk 1/4 rész mentett valamicskét a sztorin, az ilyen részek hiányoznak nekem nagyon, amikor a hétköznapjaik részesei lehetünk (a konditermi edzésre gondolok), mert annak a nagypályás hatalmi játszmának a taglalása, amit lefolytatnak, nagyon nem a zsánerem.

borga>!
Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó

Kezdeném a prekoncepciókkal: úgy vettem a kezembe, hogy ha ebben sem lesz szó Richardról, már tényleg begorombulok, hogy csak így kivágta. Másrészt meg az éterből valahogy azt vettem le, hogy ez a könyv egészen jó.
Hát meglett Richard, mi tagadás, de mivé tették? Csórikámat olyan kezes kisfarkassá zsigerelték, csak hadd maradhasson a képben, hogy egyből gyanakodni kezdtem: nem csak én hiányoltam, és a többiek ezt szóvá is tették Hamiltonnak, viszont a régi önmagával egy oldal nem sok, és kiíratta volna magát a karakter a sztoriból, ha megfeszül az írónőnk, akkor is.
Egészében a stílus továbbra is támogatja a habzsolva olvashatóságot, bár voltak furaféle szavak némely mondatokban, viszont a mondanivaló kezd meghalni végképp.
A cselekmény újra csak aláfestéssé kezd válni a lelkizések és a nemi terepralli újabb buckái között, egy freudi analízissel kibővített NDK szexfilm dramaturgiai arányaihoz hasonlóan. Ez különösen kisír az utolsó néhány oldalon, ahol enyhén sorsdöntő kérdések gyakorlatilag felsorolásszerűen le voltak tudva (és itt szándékos a mondatom szenvedő szerkezete, mert a helyzet megérdemli).
Továbbá, a lelkizések is műbalhé hangulatot kezdenek sugározni. Valóban kell-e mindenkinek minden rezdülésével ennyit pöcsörészni szöszmötölni, miközben meg a külső kapcsolatoknál néha megálltam, hogy nem felejtettél ki valamit? Leginkább olyan, mintha a könyvek maguk is terápiás jelleggel készülnének, krónikus kielégületlenség és szolid megalomániával kevert felsőbbrendűségi komplexus kezelésére. De most tényleg, nézd meg, minden szereplő halványodik, alig jut rájuk idő, cselekmény, díszletté lesznek, csillaggá Anita mindenek-anyja-szexcsászárné váll-lapján, mint pl. a fahéj farkas a széklábnál. Közben meg érlelődik a kérdés: vajon jól tetszik megélni, hogy ilyen végzetesen ellenállhatatlan hatalomban, nőiségben? (Mondhatnám: savanyú a szőlő, de inkább túlérett.)
Ezzel együtt kicsit olyan, mint egy tömeg-karambol: nehéz nem odanézni. :) És még azért a folytatás is birizgál, elvárások nélkül, meglepetések nélkül.

Rémálom P>!
Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó

Az a baj ezzel a kötettel, hogy hiába nincs tele szexszel (azt hallottam, teljesen pornós, fel is készültem, erre van három gyors szex jelenet, oldalszámban meg nem számottevő), egyszerűen nincs történet. Én Anitát a nyomozásért szeretem olvasni és az esetleges politikai manőverek miatt, amibe horror és erotika vegyül.

Hát ez a kötet amolyan karakterfejlődő regény volt, amire lehet szükség van, de kétlem, hogy 480 oldalban. Egyik nyűg és pasidráma után következik a másik, és amit a fülszöveg ígér, az elmarad, és a talán izgalmas dolgokat is két mondatban lezavarja.

Gyengébb kötet volt, de hát még is csak Anita.

15 hozzászólás
Ancsúr>!
Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó

Nekem most nagyon bejött ez a rész.
Végre megint feltűnt a színen régiúj barátunk, Richard, és végre megkaptam a rég áhított Asher adagomat is. Még akkor is, ha ez egy kicsit túl hisztisre sikeredett is. Ugyanakkor az is tetszett, hogy egyre több vértigris sorakozik fel Anita mögé. Kíváncsi leszek, hogy ekkora állatkerttel mit fog kezdeni a mi kis nekromantánk a továbbiakban.
Az tény azonban, hogy most alig-alig történt valami komolyabb a történetben. Máskor valahogy eseménydúsabb szokott lenni egy-egy Laurell K. Hamilton könyv. spoiler
A következő kötet repül a várólistámra.

Röfipingvin P>!
Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó

Azt kell, hogy mondjam: sajnos Hamilton nem váltotta be száz százalékosan a Fogat fogért után hozzáfűzött reményeimet.
Az előző kötet nekem egy hatalmas lépés volt, úgy éreztem, hogy elindulunk a korai kötetek stílusa felé. Mondhatni, hogy kicsit magához tér az egész sorozat. Ilyenkor mindig fontosnak tartom leszögezni, hogy nem zavar a történetben a rengeteg erotikus tartalom, tudom, hogy ez az egész történetvezetéssel, világgal szoros kapcsolatban áll, mondhatni nincs meg nélküle. Viszont szeretném, ha egy normálisabb egyensúlyt megtalálna az írónő. És azt hittem, hogy az előző kötet rengeteg pozitívumával talán megtaláljuk és elindulunk az új úton…

Amit a történetből a leginkább hiányoltam az az ív. Egy rendes, szépen kidolgozott ív, amire szépen fel vannak fűzve a szálak, a mellékszereplők etc. Ez az ív nekem most egy szétdarabolt valamire, mondjuk egy szaggatott vonalra emlékeztetett. Némileg zavaró volt. Azt a benyomást keltette, mintha lennének a szexjelenetek, fejezetek – amik százszor jobbak bármelyik mostanában divatos pornóregénynél, szóval emiatt teljes szívvel ajánlom annak, aki ilyesmire vágyik –, meg azok, amik egy kicsit a cselekményt vinnék előre. És ez utóbbiak olyan hirtelen beszúrtnak tűntek, hogy egyszer még vissza is lapoztam, hogy nem hagytam e ki valamit. Kevés volt az átvezető, átkötő elem.
Rengeteg korábbi kötetre és történésre volt utalás (ez alapvetően nem rossz dolog, hisz egy fajta kohéziót teremt), ellenben, ami kifejezetten nem tetszett, hogy mintha egy korábbi kötet főszálát próbálta volna nekünk megint eladni Hamilton – bérgyilkosok vadásznak hőseinkre (legalább kaptunk volna egy kis Edwardot…). De még ez sem kidolgozott, nincs semmi nyomozás, akció. Ami van az is egy teljesen másik ügy, és Anita a XXI. század technológiájának köszönhetően telefonon és interneten keresztül intézi el a dolgot.

A fordítás. Korábban nekem nem sok gondom volt a könyv ezen részével, most viszont jó párszor fent akadtam magyartalan mondatokon, érdekes szórendeken, túl kacifántos megfogalmazásokon.

Mégis miért négy csillag?
Mert Anita. Mert az első urban fantasy sorozatom (immáron szerintem 8 vagy 9 éve olvasom). Mert valahol ez a kötet még is csak egy kis átvezetés a maga 485 oldalával.
És mert vajszívem van.

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

Enoia>!

Néha a szörnyetegek is igaziak. Néha annyira igaziak, hogy csakis úgy győzhetjük le őket, ha mi még nagyobb szörnyetegekké válunk.

171. oldal

kis_macko>!

Én nem egy versenypálya vagyok. És nem is a királykisasszony, akit meg kellene menteni a sárkánytól. Én királyfi vagyok, aki ha kell, végez a szörnyetegekkel.

237. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anita Blake
Röfipingvin P>!

Igazság szerint a kardnál csak egyvalamitől rezelnek be még jobban a népek: a baltától. Egyszer meg is hirdetett egy balta-oktatást, de túl kevesen jelentkeztek.

381. oldal

1 hozzászólás
kis_macko>!

A megbánás és a sajnálat mindig abból fakad, hogy az ember nem tette meg korábban, amiről már akkor tudta, hogy meg kellett volna tennie.

321. oldal

kis_macko>!

Van még egy, Nietzschének tulajdonított felvetés: „Mi jobb: nagyobb szörnynek lenni a szörnynél is, vagy hagyni, hogy az szép csendben felfaljon?”

393. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
LucaWolf>!

(…)ha még egy hetero pasit behozol a családba, Anita, hát nem állok jót magamért.

70. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Asher
LucaWolf>!

– Anita vagyok – szólaltam meg végül.
– Mephistopheles – mutatkozott be Egyenes Haj, a kékes-mogyoró szemű.
– És hogy szólítsunk? – pislogtam kicsit zavartan.
– Mephistophelesnek.
Vártam, hogy majdcsak elmosolyodik, de nem, az arca nem is rezzent, komolyan és arrogánsan jóképű maradt. Nulla mosoly.
– Te pedig? – néztem Fürtöskére.
– Büszkeség vagyok.
– Parancsolsz? – szaladt ezer ráncba a homlokom.
(…)
Micah-ra néztem, és reméltem, hogy a tekintetem önmagáért beszél: ez a kettő volt tényleg a legjobb az öt közül?
– Van olyan is köztük, akit Irigységnek hívnak – felelte rezzenetlen képpel.

401. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anita Blake
Enoia>!

Akkor ne akard logikával legyőzni a rémálmot.

171. oldal

kis_macko>!

(…) a nappali tele volt mindenféle pisztolytáskákkal és késekkel meg pisztolyokkal, mintha valami kommandós mikulás járt volna nálunk az éjjel.

225-226. oldal

Röfipingvin P>!

Kicsit olyan érzés, mintha zárás után beosontam volna a Louvre-ba, és elcsórtam volna egy mesterművet a falról, hogy otthon pucéran fetrenghessek rajta.

28. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Louvre

A sorozat következő kötete

Anita Blake, vámpírvadász sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kim Harrison: The Good, the Bad, and the Undead – A jó, a rossz és az élőhalott
Patricia Briggs: Megszólít a hold
J. R. Ward: Halhatatlanság
Amanda Stevens: Örök kísértés
Karen Marie Moning: Keserű ébredés
Sylvia Day: Megigézve
Sherrilyn Kenyon: Végzetes ölelés
Richelle Mead: Dermesztő ölelés