Állati ​őrültségek 10 csillagozás

Hogyan segítik önmagunk megismerését az ideges kutyák és a kényszeres papagájok
Laurel Braitman: Állati őrültségek

„Ahhoz, ​hogy az ember megértse az állatokat, először önmagát kell megértenie.” – Buddhista mondás

Laurel Braitman kutyája, Oliver súlyos szeparációs szorongásban szenvedeett, és egy nap kiugrott az ablakon: „öngyilkosságot” követett el. Noha életben maradt, az állapota nem javult. Miközben gazdája segíteni próbált rajta, eltöprengett: lehetséges, hogy egy állat az emberhez hasonlóan meg tud őrülni?
Laurel nekilátott összegyűjteni az „őrült állatokról” szóló történeteket. Rengeteget utazott, felkeresett több „problémás” állatot – tollait kitépkedő papagájt, kényszeresen köröző delfint, depressziós majmot –, beszélt gondozókkal, állatbefogadókkal, neurológusokkal, pszichológusokkal. Gyakran szívbe markoló történetei, miközben felelősségre intenek az állatok iránt, az ember és az állat pszichés világa közötti összefüggésekre próbálnak fényt deríteni.
Az állatok, érvel a szerző, velünk egyenrangú „lakói” a természetnek, s miközben a viselkedésüket tanulmányozzuk,… (tovább)

Eredeti cím: Animal Madness

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Park, Budapest, 2015
346 oldal · ISBN: 9789633551691 · Fordította: László Zsófia
>!
Park, Budapest, 2015
346 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633551509 · Fordította: László Zsófia

Most olvassa 2

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 20

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

cinegér>!
Laurel Braitman: Állati őrültségek

Laurel Braitman: Állati őrültségek Hogyan segítik önmagunk megismerését az ideges kutyák és a kényszeres papagájok

Nem szoktam értékelést írni, míg nem olvastam ki a könyvet, de mivel már a nagy részén átszenvedtem magam, úgy gondolom kívételt teszek.
Kezdeném a fülszövegből való idézettek:
„Laurel nekilátott összegyűjteni az „őrült állatokról” szóló történeteket. Rengeteget utazott, felkeresett több „problémás” állatot – tollait kitépkedő papagájt, kényszeresen köröző delfint, depressziós majmot –, beszélt gondozókkal, állatbefogadókkal, neurológusokkal, pszichológusokkal. Gyakran szívbe markoló történetei, miközben felelősségre intenek az állatok iránt, az ember és az állat pszichés világa közötti összefüggésekre próbálnak fényt deríteni.”
Nekem ez azt suggalta, hogy a könyv érdekes és szomrú lesz, sokat érdekes dolgot megtudhatok belőle. Ezzel ellentétben a könyv elején az írónő elmeséli a kutyája történetét, iszonyat mennyiségű kutató nevét és tanulmányainak címét, kíséreleik tudományióos tézieseit felsorolja, miközben folyamatosan meséli a kutyája történetét. Az első 75 oldal tömény unalom .
Végre eljutunk a második fejezetig ahol felvillan a remény, hogy most már jönnek az állatos storyk, de közben mesél a kutyájáról, és mesél és mesél és mesél, ugyan azt, amit az első 75 oldalban már leírt (könyörgöm ennyi időt nem is élt velük a kutya!).
Ha már elolvastad az első fejezet akkor már elolvastad az egész könyvet.
Igazából miközben olvasom az jár a fejembe, hogy nem Oliver kutyával volt náluk a baj, a szerző olyan, mint egy figyelem zavaros, kényszerese viselkedő ember. Most komolyan elmegy egy eláfntokkal foglalkozó emberhez és elmeséli a kutyája történet, hogy abból egy elefántszaki milyen következtetést von le? Tudományos kutatás gyanánt a macska otthonról az összes leírása a gondozó tetoválásai?
Ha a könyv végére történik valami érdekes akkor frissítem az értékelést…


Hasonló könyvek címkék alapján

Csányi Vilmos: A kutyák szőrös gyerekek
Peter Teichmann: Kutyák
Konrad Lorenz: Ember és kutya
Szinák János: Kutyák 2.
Vida Péter: Csodálatos kutyák
Miklósi Ádám: A kutya
Alexandra Horowitz: A kutya szerint a világ
Harry Glover: Kutyák
Veress István: Micsoda fejek!
Csányi Vilmos: Jeromos, a barátom