Pestilence (The Four Horsemen 1.) 26 csillagozás

Laura Thalassa: Pestilence Laura Thalassa: Pestilence Laura Thalassa: Pestilence

They came to earth—Pestilence, War, Famine, Death—four horsemen riding their screaming steeds, racing to the corners of the world. Four horsemen with the power to destroy all of humanity. They came to earth, and they came to end us all.

When Pestilence comes for Sara Burn’s town, one thing is certain: everyone she knows and loves is marked for death. Unless, of course, the angelic-looking horseman is stopped, which is exactly what Sara has in mind when she shoots the unholy beast off his steed.

Too bad no one told her Pestilence can’t be killed.

Now the horseman, very much alive and very pissed off, has taken her prisoner, and he’s eager to make her suffer. Only, the longer she’s with him, the more uncertain she is about his true feelings towards her … and hers towards him.

And now, well, Sara might still be able to save the world, but in order to do so, she'll have to sacrifice her heart in the process.

>!
Lavabrook, 2018
ASIN: B07CZNP8RV · Felolvasta: Susannah Jones
>!
382 oldal · ASIN: B07B6BRTJP
>!
CreateSpace, Washington, 2018
382 oldal · puhatáblás · ISBN: 198666581X

2 további kiadás


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Pestilence · Sara Burns


Kedvencelte 5

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Laura Thalassa: Pestilence

Nem is tudom mit írhatnék hirtelen.
Alig pár perce fejeztem be, de elképesztő hatással van rám.

Az első talán amit megjegyeznék, hogy a borító gyönyörű.
Szinte felüdülést okoz, mikor nem félmeztelen férfi testeket kell bámulnom.
Már nagyon unom, hogy a legtöbb borító semmi képzeletre valót nem hagy olvasója számára.
Ráadásul tapasztalatom, hogy a legtöbb modell rajta, nem felel meg külsőleg a kötetben szereplő hímmel.
Szóval ez már egy pozitív kezdet volt a számomra.
És mielőtt valaki belekötne, én egy régebbi megjelenést olvastam, nem az újat, amin az ellenkezője szerepel.

A másik ami szintén kiemelkedő, a karakterek érettsége, mint lelkileg, mint szellemileg.
Mindenki képes volt használni az eszét, ép gondolataikkal színesítették ezt a világot és sokszor még számomra is okoztak meglepetéseket.

A háttérvilág is kiemelkedő, szépen átgondolt, részletesen kidolgozott.
Észre se vettem, hogy olvasás közben elvesztem a történetben, hozzám ugyan senki se szólt volna most amúgy sem, de nem is tudott volna senki kirángatni.
Alig bírtam félretenni mikor muszáj volt.

Tehát ha azt írom, hogy imádtam úgy ahogy van, nem fejezi ki azt az érzetet, amit olvasás után kaptam.

És ezt az élményt neked köszönhetem @Demise, mert ha te nem hívod fel rá a figyelmemet, lehet soha nem olvasom.
Hálás vagyok érte és érted!

Kedvenc!♥

>!
382 oldal · ASIN: B07B6BRTJP
2 hozzászólás
sentimentalfrappe>!
Laura Thalassa: Pestilence

Kicsit bajban vagyok a csillagozással, mert összességében egész jó történet volt, de voltak problémák, amik az őrületbe tudtak kergetni. Ezek főként Sara személyiségével vannak kapcsolatban, utáltam és szerettem őt egyszerre, bár a mérleg inkább az utálat felé billent így végül. Mondhatnánk, hogy egy erős női főszereplő, többnyire jó humorral, de néha mindkettő idegesítően túl volt erőltetve/írva. A másik, hogy ott van Pestilence nagyon jól megírt jellemfejlődése, Sarához képest meglepett, hogy mennyire jól ki lett dolgozva a karaktere, míg Sara meg csak úgy volt, és bár Pestilence a könyv utolsó kb. 30%-ban átment borzalmas nyálgépbe, de maga a folyamat, ahogy az utálatból eljut a szerelemig az teljesen hiteles volt, érezhető volt, hogy Sarát a személyiségért szereti (ami bár nem volt túl mély), nem csak a külsőségek miatt. Ezzel szemben Sara már amikor először meglátja (és éppen meg akarja ölni) is csak arra gondol, hogy Pestilence mennyire dögös stb., és kezdettől fogva csak ez az egyetlen dolog ami úgy igazából érdekli, vagy legalábbis szinte csak ezt emeli ki. Persze ettől még meg volt a enemies-to-lovers folyamat, de sokkal kevésbé lett volna idegesítő, ha mondjuk az utálat, és őrlődés fázisai nem lettek volna jaj de szexi Pestilence, hát hogy lehet valaki ennyire szexi? monológokkal megszakítva…

A világ egész jól ki lett dolgozva, bár nem bántam volna ha még részletesebben be van mutatva, de ahogy látom a következő rész fülszövegéből szerencsére nem minden rész Amerikában játszódik majd, szóval ezen a téren még nem írom le a sorozatot. Amit külön kiemelnék (mert ezt a témát soha nem unom meg), hogy a Sara és Pestilence közötti szócsatákat imádtam, bár sajnos csak a könyv 60-70%-ig élvezhettem, mert utána minden átmenet nélkül jött a nyáltenger… (Egyébként soha nem világos számomra, hogy miért kell mindig venni hirtelen egy 180 fokos fordulatot, és egyből a nyáladzásra térni? Miért kell a románccal ennyire átesni a ló túlsó oldalára? Nem lehetne ezt kicsit visszafogni, hogy élethűbb legyen? Számomra nagyon el tudja rontani az élményt. Itt is egy csillagot minimum vontam le emiatt.)
Szóval összességében nem volt rossz, a hibák is inkább Sara javára írhatóak, azért kíváncsi vagyok a folytatásra, remélhetőleg a következő páros jobban elnyeri majd a tetszésem.

Sabinomi>!
Laura Thalassa: Pestilence

Egy hete sincs, hogy befejeztem a könyvet, és fogalmam sincs, hogy mit gondoltam róla olvasás közben… Még azt sem tudom, hogy szerettem-e vagy sem… Gondolom a 4 csillag arra utal, hogy nem utáltam, és minth rémlik is, hogy az elejét kedveltem… De azt hiszem a vége felé már idegesítettek dolgok valamennyire… De mi??? Most nem tudom, hogy én vagyok ennyire szenilis, de azért jelezném, hogy a sztori rémlik, vagy csak annyira semmilyen volt a könyv, hogy minden impulzus amit tőle kaptam, ahogy otthagytam, ki is törtlődött a memóriámból… Én a másodikra tippelek…

Morgiana>!
Laura Thalassa: Pestilence

Igazán meglepett a könyv. Általában nem olvasok az YA-t, mert a szereplők többnyire éretlenek, önzőek és sajnos nem ritkán igazi idióták, de tetszett a borító, és úgy gondoltam, hogy adok egy esélyt – és mennyire jó tettem!
Például, a hősnőnek (és a hősnek) van agya , és használják is!
Megkérdőjelezik a hitüket, tudásukat, világnézetüket, értelmes beszélgetéseket és vitákat folytatnak, ilyen témákban mint:
<i>Isten valóban létezik? Van Istennek egyáltalán neme, mert az Urat csak férfiaként említik, de ő csak egy férfi? Mi történik miután meghalunk? Valóban van lelke az embernek?</i>
Őszintén szólva nem számítottam ezekre a kérdésekre és az adott válaszokra sem, tényleg el kellett gondolkodnom azon, hogy mit én gondolok ezekről a kérdésekről?
Egy másik pozitív dolog számomra az volt, hogy nem volt insta-love, a karakterek ellenségekből – barátok, majd szerelmesek lesznek , és hála Istennek hősnőnk, varázslatosan nem változik át halhatatlan lénnyé (ami miatt általában morcos szoktam lenni, mert a hallhatatlanságot szerintem ki kell érdemelni, és nem azzal, hogy szerelmes leszek az első férfiba, aki szembejön velem).
De vigyázat! Ez egy sötét könyv – sok a halál –, hiszen a Lovasról, Dögvészről beszélünk – az erőszak, az árulás, a szenvedés, a betegség, számíthatsz szívszorító pillanatokra, de élvezheted az emberi természet pozitív oldalát is: a szeretet, örömöt, kedvességet, humort, türelmet, odaadást.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a következő könyv hasonlóan érdekes kérdéseket fog boncolgatni, mint ez.

DianaSandford>!
Laura Thalassa: Pestilence

Imádok olyan random angol könyveket felfedezni, melyek létezéséről nem nagyon tudunk itthon semmit, mert a legnagyobb kincsek ezek közül kerülnek ki, komolyan mondom. Ez a könyv élő példa erre. Pinteresten futottam bele, a csodás borító láttán muszáj volt utánanéznem (az első kiadás, az új az borzalmas) és amint elolvastam a tartalmát, totál készen is voltam.

A történet olyan egyedi, és annyira jól kidolgozott, hogy ilyet ritkán találni, tényleg egy kincs. Abszolúte nem a legkönnyedebb olvasmányok közé sorolnám, mert vannak benne olyan részek, melyek néhány ember számára esetleg megrázóak lehetnek, és igazából semmi vidám sincs abban, hogy az apokalipszis négy lovasa kezdi elpusztítani a Földet… De pont ez az egyfajta nyomott, sötét hangulat az, amit én imádok.

Nincs sok szereplőnk, Pestilence és Sara vannak a középpontban, viszont így legalább őket tényleg megismerhetjük, az írónő szépen kidolgozta a karaktereket. Szerethetőek, nem tartom egyiküket sem idegesítőnek, és ez nagy szó! :D

Nem tudok túl sok dolgot leírni, mert nem szeretnék spoilerezni… Csak annyit, hogy ezt a könyvet mindenkinek nagggggyon ajánlom! Úgy örülnék, ha valamelyik magyar kiadó is rátalálna!

És ha az apokalipszis négy lovasa a valóságban is ilyen külsővel rendelkezik, mint ebben a könyvben, damn it, jöjjön az a világvége most.

Karol00 >!
Laura Thalassa: Pestilence

Meglepően gyorsan olvastatta magát ez könyv.
Rá kellett jönnöm, hogy jobban szeretem a disztópiákat, illetve a posztapokaliptikus olvasmányokat, mint én azt gondoltam volna.
Rettentően érdekesnek találtam az alapkoncepciót, miszerint négy lovas érkezik a Földre, illetve a Föld négy részére, hogy az emberek megkapják büntetésüket, amire elvileg rászolgáltak.
A történet olyan jól indult, Sara karaktere annyira megfogott magának, az írónő egy bátor és önzetlen embert festett le nekünk, és ez a történet folyamán egyre inkább kiteljesedett.
Pestilence és Sara első találkozása meglehetősen érdekesre sikeredett, nem is tudtam, ebből mégis mi fog aztán kisülni.
Viszont, szerencsére semmit nem hamarkodott el az írónő, a karakterek lassacskán kibontakoztak, a történet is egy teljes mértékben elfogadható tempóban haladt.
A fél pont levonás azért van, mert a végétől egy kicsit többet vártam volna. Maradtak bennem kérdések, amiket remélem, hogy a következő kötet megválaszol majd.
spoiler

Ingrid5555>!
Laura Thalassa: Pestilence

Tökéletesen élvezhető. Nem akar több lenni annál ami, vagyis egy könnyen fogyasztható romantikus könyvnél.
A sztori folyása jó, követhető és pont megfelelő tempójú.
Pestilence nyilván az elején nem valami szimpatikus, de az írónő nagyon szép lassan építi fel a tulajdonképpeni emberré válását. A főhősnőnk, Sara, pedig szerintem elképesztően nagy személyiségnek van megírva, élveztem minden kis megjegyzését és a kettejük között kibontakozó kémiát.


Népszerű idézetek

sentimentalfrappe>!

We’re tolerating each other despite openly hating each other’s guts. It’s an odd relationship, but since he refuses to die and he won’t kill me, we’re stuck with each other.

Kapcsolódó szócikkek: Pestilence · Sara Burns
sentimentalfrappe>!

Love is supposed to bring out the best parts of you, not the worst.

Kapcsolódó szócikkek: Sara Burns
Karol00 >!

But isn’t it? To love the thing that’s destroying your world? That seems tasteless at best, unforgiveable at worst.

Kapcsolódó szócikkek: Sara Burns
sentimentalfrappe>!

Pride is a lonely soldier, seeing out his watch when there’s no one else there to care.

Kapcsolódó szócikkek: Sara Burns
sentimentalfrappe>!

“Were you born with all your organs intact?” he responds.
I can’t see his face, so I have no way of knowing where he’s going with this question.
“Yes…” I say cautiously.
“Good,” he responds, “then I expect you to use the one beneath your skull.”

Kapcsolódó szócikkek: Pestilence · Sara Burns
sentimentalfrappe>!

“I do not need a name to have a purpose. Humans are the ones who demand names for every blade of grass on this good green earth.”
Because naming things humanizes them. And once you humanize something, you are essentially recognizing its existence. But considering that the horseman is on a mission to kill as many people as possible, I can see why he’d have a problem with humanizing anything.

Kapcsolódó szócikkek: Pestilence · Sara Burns
Karol00 >!

We all have to die sometimes, right?

Kapcsolódó szócikkek: Sara Burns
Nikolett0907 P>!

"Then I saw when the Lamb broke one of the seven seals, and I heard one of the four living creatures saying as with a voice of thunder, “Come.” I looked, and behold, a white horse, and he who sat on it had a bow; and a crown was given to him, and he went out conquering and to conquer.
— Revelation 6:1-2 New American Standard Bible (NASB)"

5 hozzászólás
sentimentalfrappe>!

When the horseman and I are alone, we can pretend away each other’s faults. He can be my dashing, noble knight, and I can be his strange companion, but once we’re on open road where it’s impossible to ignore signs of the apocalypse, we both remember how things really are.

Kapcsolódó szócikkek: Pestilence · Sara Burns

A sorozat következő kötete

The Four Horsemen sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Marissa Meyer: Cinder (angol)
J.D. Barker: She Has A Broken Thing Where Her Heart Should Be
Alexandra Bracken: The Darkest Minds
Stephen King: Wizard and Glass
An Enchanted Season
Deborah Harkness: Shadow of Night
J. D. Robb: Midnight In Death
Beth Revis: Shades of Earth
Saundra Mitchell (szerk.): Defy the Dark
Rebecca Zanetti: Winter Igniting