Három ​apró hazugság 86 csillagozás

Laura Marshall: Három apró hazugság

Két ​elválaszthatatlan barát

Egy végzetes éjszaka

Amikor Sasha eltűnik, Ellen a legrosszabbtól tart. Kipattannak a rég eltemetett titkok, és Ellen ráébred: nem ismeri Sashát, és fogalma sincs, mire képes.

2005: A tizenhét éves Ellent hatalmába keríti a csillogás, ami Sashából árad. A lányt szívesen fogadják Sasha családjában, és nem tűnik fel neki a bohém életstílusuk mögött lappangó, sötét hangulat. Egy szilveszteri buli drámai eseményeiből bírósági ügy lesz, melyben Ellen a koronatanú. Sasháék családi élete soha többé nem tér vissza a régi kerékvágásba…

2018: Ellen és Sasha harmincévesek, a két lány együtt bérel lakást Londonban. Sasha hirtelen eltűnik, Ellen a legrosszabbtól tart. Ha kiderül az igazság a tizenkét évvel korábbi szilveszteri buliról, az ő élete is veszélybe kerül. Szembe kell néznie a múltjával és azzal, ismeri-e a legjobb barátnőjét.

Laura Marshall angol szakos volt a Sussexi Egyetemen, majd konferenciák szervezésével… (tovább)

>!
XXI. Század, Budapest, 2019
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155915628 · Fordította: Alföldi Zsófia
>!
XXI. Század, Budapest, 2019
336 oldal · ISBN: 9786155915635 · Fordította: Alföldi Zsófia

Kedvencelte 3

Most olvassa 3

Várólistára tette 53

Kívánságlistára tette 38


Kiemelt értékelések

landi72 P>!
Laura Marshall: Három apró hazugság

Sokáig gondolkodtam, hogy hány csillagot érdemelne ez a könyv, mert annyira nem tetszett… de mégis fogva tartott. Érdekelt a történet és fenntartotta az érdeklődésemet. A szereplők igazából nem voltak szimpatikusak, de mégis volt egy különös alaphangulat, ami vonzott hozzá. Tetszett a váltott szál, a visszatekintés a múltba és a jelen bevillantása. Biztos voltam benne, hogy van benne valami, ami más irányba viszi a múlbeli dolgokat és igazam lett. Nem bántam meg, hogy elolvastam, bár azt nem bánom, hogy nem saját könyv volt.

Zanit>!
Laura Marshall: Három apró hazugság

Meglepő, de tetszett! Pedig nem egy nagy sztori, de valahogy mégis 100%-ban lekötött.
A szereplők sem igazán jöttek be, mégsem nagyon tudtam letenni.
Ellen olyan szinten irritált, hogy fel tudtam volna pofozni. Pincsikutyaként loholt Sasha nyomában, de ami igazán vérlázító volt, az amit spoiler
Mindezek ellenére nagyon kíváncsi voltam a végére. Ahogy írtam, a történet se nem megrázó, se nem emlékezetes, egyszerűen csak könnyed kikapcsolódást nyújt.

TCV P>!
Laura Marshall: Három apró hazugság

Azért kezdtem el olvasni, mert tetszett az írónő másik könyve is, az Ismerősnek jelölt, (igaz, hogy már semmire nem emlékszem belőle, csak annyira, hogy lekötött.)
Nem kell sokat várni tőle, olyan hatalmasnagy váratlan fordulatok nem történnek benne, maradandó élményt nem adott, de egy délutáni agykikapcsnak teljesen jó volt. A két idősík és a váltott szemszög is tetszett. spoiler

mozso87>!
Laura Marshall: Három apró hazugság

Hihetetlen hévvel vitt magával a történet, jobban tetszett mint az ismerősnek jelölt című könyve. Csattanó is jó volt, Sasha karaktere nem tetszett bár sajnos mindenhol találni ilyet aki másokon élősködik, de Olívia akaratlanul is besegített a sorsnak hogy kicsit visszakapja, amit másokkal is tett.

BBetti86 >!
Laura Marshall: Három apró hazugság

Az ellenszenvem nem a regénynek szól, inkább a cselekményének és annak a három kis hazugságnak, ami a címbe is belekerült. Annyira irritál, amikor valaki ártatlanul szenved és még rendes kárpótlást sem kap! Ez egy ilyen regény.

Egy kisvárosba új család érkezik. Zenészek, szépek és vonzóak. Apa, anya, két fiú és egy nevelt lány. Ellen a vonzáskörükbe kerül, és a lány, Sasha a legjobb barátnője lesz nagyon hamar. Ám mindent felbolygat, amikor a nagyobb fiút azzal vádolja a baráti kör egyik tagja, hogy megerőszakolta. Daniel börtönbe kerül. 10 évvel később, a büntetés letelt, Daniel felbukkan a környéken. Sasha eltűnik, és Ellen aggódni kezd, mi van, ha Daniel elkezd bosszút állni azokon, akik börtönbe juttatták.

A cselekmény két idősíkon játszódik, váltott nézőpontban. Egyrészt, a jelenben vagyunk, amikor Ellen a barátnőjét keresi és nyomozgat Daniel után, akit gyanúsítottként kezel. Emberekkel beszél és egyre paranoiásabb. Ez a sík tetszett jobban, mert itt vannak meglepetések. Ahogy a nő látni kezdi, ki milyen igazából, és sokan hogyan csapták be magukat a múltban. Lassan, de az igazság felszínre kerül.
A másik síkon a múltba megyünk vissza, amikor kamaszlányok barátkoztak, szerelmesek lettek és végzetes hazugság hálóba ragadtak, aminek áldozatai is lettek. Ez egy kamaszos, bulváros vetület, aminek rosszat tett az is, hogy eleve tudjuk, mire megy ki a játék. Már a regény elejéből tudjuk, milyen ítélet fog születni a bíróságon.
A jelen kiegészítéseként lehet érdekes, hiszen a múltban látjuk, mit élt át Ellen, mit gondol, mi a bizonyosság. A jelenben pedig jönnek az olyan tények és infók, ami miatt a múltat át kell értékelni, ha az nagyon nehéz is.

A végére kapunk egy elég nagy csavart, amikor kiderül, kik voltak a regény nagy játékosai és intrikusai. Az némileg dob rajta, de mégsem tetszett a vég. Nem éreztem úgy, hogy a felelősök elég büntetést kapnak, és az áldozatok sem olyan szinten kapnak elégtételt, ami járna nekik. Tudom, nincs tökéletes igazság, de itt sokan és annyit szenvedtek, hogy nagyon nem érzem egyensúlyban a mérleget és ez lehúzta a könyv utóízét.

A végét leszámítva kényelmes a tempó, és a történet nőiesebb is, mint szerettem volna. Sokalltam a kamasz szálakat, a sok érzelmet és féltékenységet, miközben egyes érzelmi rugókat mégsem vesézett ki a szerző. A kis kamasz szerelmek és bosszúk itt vannak, de a negatív és káros érzelmek mélyére nem jutunk el. A regény gonosza miért lett olyan féltékeny és pusztító? Ameddig elmegy, azt nem indokolja egy kamasz féltékenység. Vagy csak simán szociopata és fogadjuk el ezt?
De Ellen és Sasha kapcsolata is megér egy misét. Sasha részéről érthető, mit jelentett neki ez a kapcsolat, mire használta. De Ellen megszállottsága… miközben fiúk tetszettek neki, és heteroszexuális kapcsolatai voltak, nem egyszer az ötlött fel bennem, hogy valójában Sasha a szerelme. Ahogy féltékeny a kapcsolataira, ahogy tapad rá, az már beteges volt.
Elméletben Olivia kiemelt karakter még, de neki nagyon sovány a története. Az anya, aki hinni akar a fiában, de meginog. A múltban neki is volt egy hazugsága, ami tragikus folyamatokat indított be, de ezt leszámítva inkább elszenvedője, mint alakítója az eseményeknek.
De még így is, ez egy női könyv. Ellen, Sasha, Olivia és Karina története, ők vannak érzelmileg is mélyebben megmutatva. Daniel és az öccse, Nicholas halványak és alig jellemzettek hozzájuk képest.

Szövegében, cselekményszövésében is tipikus női thriller. Igazán nem tudott lekötni, lassabb a tempó, és nagyon az érzelmek dominálnak. Egyszer el lehetett olvasni, de annyi elég is volt belőle.

Nushi>!
Laura Marshall: Három apró hazugság

Nem túl eredeti de nem kiszámítható… Egynek jó könnyed kis krimi súlyos titkokkal.

aram76>!
Laura Marshall: Három apró hazugság

Nehezen született meg a csillagozásom is, mert kettőség van bennem a könyv kapcsán. Tetszett is meg nem is. Olvastatta magát, mégis néha lecsaptam volna. Maga a történet érdekes volt, a szereplők nem nyertek meg, legtöbbjük semleges, vagy unszimpi volt, ami azért fenntartotta az érdeklődést is. Kicsit kiszámíthatóvolt ugyan ,de egy könyvtári kölcsönzést megért.

Benedek_Eszti>!
Laura Marshall: Három apró hazugság

Már egészen a kötet felénél úgy éreztem, bár a cím igazán figyelemfelkeltő, nem igazán tükrözi a valóságot, mivel itt háromnál jóval több hazugság bújkál. Ahogy haladunk előrefele érezzük, hogy itt senki sem az akinek mondja magát, mindenki titkol valamit a többiek elől, próbálja magát jobb színben feltüntetni mások előtt, hogy azok elfogadják őt, ami ha belegondolunk, sajnos egyáltalán nem ismeretlen a mai világban. Időnként ezek a hazugságok megbocsájthatóak, de vannak olyan helyzetek, mikor tettekre nincsenek szavak, mikor már nem tudunk elmenni mellettük. Laura Marshall legújabb kötete erre tanít meg minket, hogy a kimondatlan igazság is hazugság, hogy egy apró feldítés is mekkora galibát tud okozni, és hogy bosszúból hazudni igenis kegyetlenség.

Különösen érdekesek a karakterek, akiket igazság szerint nem lehet igazán megkedvelni. Ellen végig naív és szeretetre éhes. Bár megelégszik egy-két ember figyelmével, de nekik teljes mértékben kiszolgáltatja magát, amit például Sasha teljes mértékben kihasznál. Ő azaz ember, aki mindenkit kizsigerel, teljes mértékben maga alá rendel, önző és csak a saját érdekeit nézni, mindegy neki, kin gázol ezért keresztül. A Monkton család egy az egyben érdekes jelenség volt, akik közül egyedül Daniel emelkedik ki, talán a körülmények ellenére az ő karaktere volt a legpozitívabb, akiről még szívesebben is olvastam volna. Karina, Ellen gyermekkori barátnője volt talán a három tinilány közül a leginkább érthető számomra, hiszen őneki olyan szörnyűségeket kell feldolgoznia, amikkel sajnos kevés ember bírkózik meg, mindemellett pedig ott van az is, hogy legjobb barátnője akarva-akaratlanul, eltaszítja maga mellől. Sajnos szpoiler nélkül nagyon nehéz beszélni a történetről, de ennyit róla muszáj megemlíteni. Mindezek ellenére az volt a karakterekben a figyelemre méltó, hogy bár senki se volt igazán szimpatikus, izgultam értük, ezek nélkül a személyiségjegyek, jellemek nélkül nem lett volna az igazi ez a regény.

Bővebben: http://www.ahmagazin.com/konyvek/kiadok/21-szazad/harom…

Kitsune>!
Laura Marshall: Három apró hazugság

Sajnos nagyon kiszámítható volt a történet, nagyjából a felétől kezdve. A feléig pedig az írónő nagyon igyekezett rájátszani a címre, mindenben a hazugságokat sejtette az olvasóval, egy idő után az elhallgatások borzasztóan kliséssé és idegesítővé váltak számomra.
Igaz, csak a bűnöst tudtam előre, a miérteket nem, azok sem okoztak aztán túl nagy meglepetést. Sasha személyét kezdetben és a történet végén sem tudtam hova tenni magamban, egyszerűen csak nagy katyvasznak éreztem az összes cselekedetét, rengetegszer bosszantott.
A több szemszög nagyon jót tett a történetnek, Oliviát és Ellent is szerettem „hallgatni”.
Ez olyan egynek elmegy típusú olvasás volt számomra, de azért még mindig megmaradt a kíváncsiságom az írónő Ismerősnek jelölt című könyve iránt.


Népszerű idézetek

BBetti86 >!

Nagyon könnyű magunknak hazudni, mert erre senki nem hívja fel a figyelmünket. Senki nem fogja azt mondani: várj csak, ez nem igaz. Talán van egy halk hangocska a lelkünk mélyén, amely az éjszaka sötétjében megszólal, de könnyű semmibe venni, különösen, amikor felkel a nap, és újra beindul az élet. A napunkat kitölti a munka, a család, a barátok, a hobbik, a társasági élet, és hamarosan már egyáltalán nem halljuk azt a hangot.

332. oldal

noncsiii>!

Élj a mának, ezt szokták tanácsolni, ugye? Előre nézz, ne hátra. De bármennyire próbálkozol is, soha nem menekülhetsz el a múltad elől, hiszen a múlt történései formáltak ilyenné.

184. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lisa Jewell: A föld nyelte el
Lisa Jewell: A fenti lakók
Lucy Foley: Vadászparti
Robert Galbraith: A hömpölygő sír
Diana Hunt: Jack árnyékában
John Marrs: A hazugság ára
John Marrs: The One – A tökéletes pár
M. W. Craven: A bábuk tánca
Sienna Cole: Ahol a százszorszépek nyílnak
Daniel Cole: Hóhér