Hócsászárnő (Sano Ichiro 12.) 44 csillagozás

Laura Joh Rowland: Hócsászárnő

Izgalmasan ​megírt regény-krimi a japán középkor részletesen megrajzolt díszletei előtt, amelyben a nyomozó revolver helyett két karddal az oldalán üldözi a bűnözőket és a maga módján az igazi lovagi eszmény japán változatának, a busidok becsület kódexének állít emléket. Megelevenedik az 1700-as évek Japánjának színes világa, a távoli észak, Ezogashima végtelen hómezői, jeges csúcsai, ahol Szano Icsiro legújabb nyomozása zajlik. Szano szegény roninból lett előbb rendőr, majd szószakan-szama, a sógun fő nyomozója. Aztán a sors és a sógun kegyéből kancellár, az ország második embere, élet és halál ura. Ám ő is tehetetlen, amikor politikai ellenfelei elrabolják a fiát. Amikor a sógun a messzi északra küldi, egy őrült nagyúr fogságába kerül, akit megölt szeretője üldöz. Szano, a felesége Reiko, és barátja, fő hűbérese Hirata segítségével – aki immár a misztikus harcművészet, a dim-mak mestere – bennszülött varázslók, féltékeny asszonyok és ellenséges szamurájok között keresik az… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Trivium, Budapest, 2008
336 oldal · ISBN: 9789639711303 · Fordította: Tótisz András

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Szano Icsiró


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

Navi P>!
Laura Joh Rowland: Hócsászárnő

Még aktív molyságom előtt olvastam 2 könyvet a sorozatból, így nagyjából tudtam, mire számítsak.
Fordulatos, izgalmas krimi, némi misztikummal, sok hóval, törzsi ellentétekkel és féltékenységgel.
spoiler
Mindenki gyanús, de a vége … Bizony volt, akit megkönnyeztem …

tündérrózsa>!
Laura Joh Rowland: Hócsászárnő

Nagyon-nagyon hosszú ideig halogattam, pedig ez már a második olvasásom a szerzőtől és az első is tetszett. Valamiért mégsem akarózott kézbe venni, de aztán kaptam végre egy kis inspirációt, és nekiláttam. Sajnos esélyem sem volt, hogy sorban olvassam a sorozatot, mert valamilyen érthetetlen okból a kiadó a második résszel kezdte a kiadását, és ezt a tendenciát követte egészen 2008-ig, amikor is ezzel a résszel szépen be is szüntette a sorozatot. Amit én nagyon sajnálok, mert így egy újabb remek történettől lettünk megfosztva.
Viszont azt nem sajnálom, hogy legalább ez elém került, mert igazán izgalmas, eseménydús krimi. Végig fent tudta tartani az érdeklődésemet, és a gyilkos kilétére sem lehet könnyen rájönni. Még akkor sem, ha már az elején úgy hiszi az ember, hogy tudja. Néha úgy éreztem, Szano icipicit mintha Poirot japán megfelelője lenne, de persze ez azért nem így van, mert spoiler valójában teljesen más karakter. Szóval nem tudom, honnan jött ez az érzés, de volt pár ilyen pont.
Amit még úgy érzem, hogy meg kell említenem, az a leírás. Itt-ott olyan jó hangulatkeltő, mintha nem is krimit olvastam volna. Még ha az is a fordító, aki…

Békés volt a reggel a női szálláson. A kertben a fák csupasz ágai hímzésdekorációknak tűntek a duci fehér felhőkkel díszített azúr ég előtt. Madárkák csipegettek morzsákat a hóról. Vidám színá takarók szellőztek a veranda korlátján. Ennek a képnek a láttán ki sejtené, hogy a spoiler küszöbén állunk? – gondolta Reiko.

Talán kicsit giccses, de mégiscsak japánokról van szó. Az egész történetet átszövi egy kis misztikum. Érződik, hogy más kultúra, és azon belül is a japánok és az ainuk kapcsolata, gondolkodása kerül előtérbe. Laura Joh Rowland remekül érzékelteti a kettő közötti különbséget, az ellentéteket, és olvasztja össze a valóságot a fikcióval. Ebből pedig valóban egy izgalmas könyv keveredik ki spoiler. És, habár a vége nem függővég, mégis úgy van lezárva, hogy most rögtön akarjam a folytatást. Ettől csak még jobban sajnálom, hogy magyarul 10 éve ez az utolsó rész.

Syssy922>!
Laura Joh Rowland: Hócsászárnő

Az eleje kissé unalmas volt számomra, de a közepétől kezdve már gyorsan haladtam az olvasással. Tetszett a sztori, így kíváncsi vagyok az előző részekre is és majd valamikor (egyszer a nem túl közeli jövőben) sort kerítek rájuk. Kíváncsi vagyok Szano és Reiko közös múltjára és Hirata is kíváncsivá tett. Voltak benne kicsit érdekes részek (a szellem által megszállt testre gondolok például). Kriminek jó volt, mert végig ott volt a kérdőjel, hogy akkor most ki is a gyilkos és nem találtam ki, bár végül is erős volt a tippem. Nem tudom mennyire hiteles a történet, illetve mennyire jó a fordítás, mert a Japán kultúra elég messze áll tőlem. Tetszett nekem a könyv, de mégis hiányoltam valamit (csak nem tudom mit…). A borítója is tetszett és a cím is jó a sztorihoz.

Nibela I>!
Laura Joh Rowland: Hócsászárnő

Ilyet se olvastam még: korabeli japán nyomozás. Hogy mennyire volt korhű, nem tudom, de az mindenképpen figyelmet érdemel, éljen valaki bármilyen kultúrában, az emberi gyarlóság utat talál magának.

Naoko>!
Laura Joh Rowland: Hócsászárnő

Régen nem szerettem a krimiket. Még a japán-mániám kellős közepén került a kezembe anno A súgon ágyasa, ami változtatott ezen. Kellően egyedi volt a középkori japán történelmi hátterével és a szerethető főszereplővel, a kevésbé kiszámítható fordulataival. Ezeket a Hócsászárnőben is megkaptam. Persze a rejtély megoldása nem okoz olyan nagy meglepetést, de nem is annyira egyértelmű, pont azért, mert a történet során szinte nincs szereplő, aki ne kerülne gyanúba. Sano detektív és társai még mindig közel állnak hozzám, a történelmi háttérről, ahová helyezték a cselekményt, nem is beszélve. Tényleg az egyik legjobb krimi, amit olvastam, akit kicsit is érdekelnek az ilyen műfajú könyvek és / vagy a japán történelem, annak csak ajánlani tudom. Az egyetlen, amit sajnálok, hogy a könyvsorozatból viszonylag kevés részt lehet elérni magyar fordításban. Pedig érdekelnének.

Myachi>!
Laura Joh Rowland: Hócsászárnő

Kellemes olvasmány bár kb. a közepétől kezdtem el élvezni de a többi kötettel is így voltam.:D De akkor is jó!

myrte>!
Laura Joh Rowland: Hócsászárnő

Izgalmas krimi volt. Az írónő a regény végéig nem árulja el, hogy ki az igazi tettes. Addig csak találgathatunk, de az se könnyű, mert szinte minden szereplőnek volt indítéka a gyilkossághoz..
Lehet, hogy felértékelem a 4,5-tel, de mostanában nem sok könyvet olvastam, mi felkeltette az érkelődésem.

Szabó_Katalin>!
Laura Joh Rowland: Hócsászárnő

A vége nem tetszett. Pedig a temetésig egész jól haladt a cselekmény.

negoti P>!
Laura Joh Rowland: Hócsászárnő

Igazi, akciódús krimi a 17. századi Japánból.

dbogi478>!
Laura Joh Rowland: Hócsászárnő

Akárcsak Rowland többi műve, ez a könyv is nagyon tetszett. Elejétől a végéig izgalmas volt cselekmény, a leíró részeknél pedig sokszor úgy éreztem, hogy az író festett a szavaival:)


Népszerű idézetek

Aoimomo P>!

Macumae nagyúr olyan arcot vágott, mint a gyerek, aki vígan csúszkál az ösvényen, amikor hirtelen egy budi nyílik meg alatta.

Aoimomo P>!

Ugyanúgy ura rendelkezésére kell állnia, akár a legalja gyalogkatonának; korlátlan engedelmességgel tartozik a sógunnak, anélkül, hogy bármi ellenszolgáltatást várna. Ez a busido, a harcos útja, az életét irányító becsületkódex.

Kapcsolódó szócikkek: busidó · Szano Icsiró
Syssy922>!

Reiko figyelte Macumae úrhölgyet, amint lábujjhegyen átsiet a szobán és feltép egy szövött szőnyeggel rejtett tolóajtót. Az ajtó másik oldalán öt nő állt, de olyan meghökkentő külsejű asszonyok, hogy Reiko nem tudta elrejteni megdöbbenését.
Magasak voltak, akár a férfiak, barna, durvaszövésű ruhát viseltek, melynek szegélyét geometrikus minták borították. Lábukon szőrméből készült papucs és harisnya. Fekete hajuk hosszú, szabadjára engedett, hullámos. Reiko felfogta, hogy ezo nők állnak előtte. A nyakukban kék gyöngyök és rézfüggők csüngtek. Fülükben aranykarikák. De a legmeghökkentőbbek a tetoválások voltak rajtuk, amelyek kék bajuszként terpeszkedtek a szájuk körül.

64. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bajusz · tetoválás

Hasonló könyvek címkék alapján

R. Kelényi Angelika: A grófnő árnyékában
Jörg Kastner: Az ördög színe kék
Armand Lanoux: Mit játszanak a hóhér gyermekei?
Szabó Jenő: Öt évszázad fekete krónikája
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): Japán a szamurájkorban
Mo Hayder: Tokió
Ohba Tsugumi: Death Note: A halállista 2. – Találkozás
Borisz Akunyin: A gyémántszekér I-II.
Rebecca Blackhorse: Japán juhar
Susan Spann: Macskakarmok